Életbe lépett mától, augusztus 1-től az egykulcsos kamatadó háromkulcsos verziója. Egyes kamatjövedelmek adója ugyanis maradt nulla – egyes tbsz- és nyesz-számláknál –, másutt megmaradt a 16 százalékos kamatadó, de nem került rá az új sarc, az eho. (Ez a két kulcs eddig is létezett.) Most megjelent a harmadik variáció, amikor a 16 százalékból 22 lesz a hat százalékos eho hozzáadásával. (Nemrég a részletekről itt számoltunk be.)
Ami az állampapírokat illeti, az Államkincstár hírlevele összefoglalja a tudnivalókat a lakossági állampapír-fiókokban. Eszerint augusztus 1-jét követően hat százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho-t) fizet az ügyfél „az euróban kibocsátott Prémium Euró Magyar Államkötvény (P€MÁK) euróban megszerzett kamatjövedelme után, valamint a 2013. augusztus 1-je után kötött tartós befektetési számla-szerződés alapján vezetett tartós befektetési számlán lévő (euróban kibocsátott állampapír állomány és/vagy pénzösszeg) lekötési hozam után, ha a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően azt megszakítja”.
Az adót a Kincstár állapítja meg, vonja le és vallja be, de külföldi illetőségű magánszemély a levont adót visszaigényelheti az adóhatóságtól. Mentes azonban a hat százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól:
1. „A forintban kibocsátott állampapírokba történő befektetéssel szerzett jövedelem.”
2. „A 2013. augusztus 1-jét megelőzően tartós befektetés kezelésére kötött számla szerződés alapján nyitott tartós befektetési számlán euróban keletkezett kamatjövedelem a lekötés megszakításától függetlenül”.
3. „A 2013. augusztus 1-je után megkötött tartós befektetés kezelésére kötött számlaszerződés alapján nyitott tartós befektetési számlán euróban keletkezett kamatjövedelem a hároméves lekötési időszakot követően.”
Tájékoztatnak továbbá, hogy „2013. augusztus 1-jétől a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint az állampapír forgalmazással kapcsolatos fizetési műveletek esetében.”
Felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a PEMÁK-ot tartós befektetési számlára (tbsz) vásároljuk. A szabályokból logikusan az következik, hogy eho-mentes az a hozam, ami vagy forintos állampapírokból származik, vagy (legalább három évig tartott, vagy augusztus egy előtt nyitott) tbsz-számlán keletkezett. Vagy-vagy, a megfelelő tbsz-re vásárolt, kellő ideig tartott PEMÁK-ok tehát a jelek szerint valóban adómentesek.
Amint arról beszámoltunk, a befektetési alapokon keresztüli állampapír-vásárlást is kedvezménnyel támogatja az állam. Ez azonban csak olyan alapok esetében érvényes, amelyek kezelési szabályzatukat ehhez igazították, a forintos állampapírok túlsúlyát – legalább 80 százalékos tőkerésznek kell állampapírban lenni – ott is biztosították. Így még hetekbe, hónapokba telhet, amíg az erre szakosodott „ehótlan” befektetési alapok létrejönnek.
Hogy lehet 8 százalék a GDP-deflátor, ha az infláció csak 3,7 százalék? Így akarnak megfelelni a stabilitási törvény által előírt kötelezettségnek? 
