Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.

Privátbankár: Manapság mindenkit az érdekel, meddig tarthat a gazdasági, tőkepiaci válság?

Török Tamás, a Marketprog Asset Management befektetési igazgatója: Nagyon nehéz megmondani és a várakozások is nagyon szélesen szóródnak. A termelő és szolgáltató ágazatok országonként eltérő ütemben újra megnyitnak majd, de a fogyasztók magatartását nehéz előre jelezni. Nem hinném, hogy a korlátozások feloldása után gyorsan visszaáll az élet a megszokott kerékvágásba. Azt kell, hogy mondjam ugyanakkor, a vírus okozta veszélyt legkevésbé sem megkérdőjelezve, hogy pár országban pont a drasztikus korlátozások idéztek elő a kelleténél nagyobb pánikot a lakosságnál. Ez pedig vélhetően a válság kifutása után is hosszabb időre visszaveti a szociális interakciót és ezzel együtt a fogyasztást.

Nyilván a politikusokat és döntéshozókat is váratlanul érte a járvány, és nehéz felkészülni egy ilyen fenyegetésre, viszont nekem személyesen a svéd modell szimpatikus, ahol a lakosság felelősségére és józan ítélőképességére bízták a korlátozó ajánlások betartását.

Privátbankár: Addig is, amíg vége lesz, mekkora veszteségek érik a gazdaságot?

Török Tamás: A nagyobb EU-gazdaságokban országonként eltérően 5-12 százalékos gazdasági visszaesést vár a piac, amit egy aránylag gyors növekedés követ. A válság előtti gazdasági szintet, itt is országonként eltérően, 2-4 év alatt érhetik el újra. Magyarország, mint kicsi és nyitott gazdaság is ezen keretek között fogja átvészelni a válságot véleményem szerint. Annyi előnyünk van, hogy nagyjából kiegyensúlyozott költségvetéssel megyünk bele a válságba, így a nélkülözhetetlen fiskális stimulus miatt nem borul meg annyira a gazdasági egyensúly hosszútávon.

Török Tamás
Török Tamás

Engem azonban sokkal jobban érdekel, hogy milyen hosszútávú hatása lesz a válságnak. A költségvetési hiányok és államadósságok nyilván mindenhol jelentősen nőnek a válságra adott válaszok, a fiskális többletköltekezés és garanciavállalások miatt. A gazdaságilag kevésbé egyensúlyban levő, leginkább dél-európai országok itt hátrányban lesznek.

Kérdés, hogy ezekre a magasabb hiányszámokra adott gazdaságpolitikai válasznak milyen hatása lesz ezen országok potenciális növekedésére, gazdasági modelljük fenntarthatóságára, valamint politikai, társadalmi egységére. Érdekes kérdés lesz az is, hogy ki fog-e tudni alakulni egy közös EU-s fiskális konszenzus a fenti kihívások kezelésére. Ha a múltat vesszük alapul, sajnos azt kell mondjam, hogy nehezen fog tudni kialakulni. Ez a válság súlyát figyelembe véve aggasztó, ha csak arra gondolunk, hogy 2012-ben az olasz kötvénypiaci és 2015-ben a görög válság kapcsán pengeélen tancolt az Eurózóna egysége.

Privátbankár: A Marketprog Bond Alap a Privátbankár Klasszis 2020 versenyen első díjat nyert. Mik az alap eredményei, hozamai?

Török Tamás: Az alap 2019-ben és 2020-ban is megnyerte az említett díjat a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában. Erre természetesen nagyon büszkék vagyunk. Minden évben vannak versenytársaink, akik jobb teljesítményt érnek el az adott évben. De az alapunk 2015 végi indulása óta mind az abszolút hozamú alapok, mind a kötvényalapok között az első eddig. Ezt az eredményt ráadásul úgy sikerült elérnünk, hogy az alap Sharpe-mutatója messze a legmagasabb a versenytársaiénál.

Ha valamit kiemelnék az alap eddigi teljesítményével kapcsolatban, az leginkább az alacsony volatilitás és draw down. Ezt aktív befektetési stratégiával és szigorú kockázatkezeléssel értük el. A 2015 utolsó negyedévi indulás óta mintegy 40 százalék hozamot ért el, 3,5-es Sharpe-mutatóval és 2,5 százalékos maximális drawdown-al. (A drawdown a csúcsok és mélypontok közötti maximális visszaesés – a szerk.)

Privátbankár: Mi az alap célja, mibe fektet?

Török Tamás: Az alap kimondott célja, hogy abszolút hozamú szemléletben, bármilyen hozamkörnyezetben pozitív eredményt érjen el döntően kötvénybefektetéseken keresztül. Mind nekem, mind alapító társamnak, Várkonyi Istvánnak kötvénypiaci háttere van. Az alap befektetési fókusza ennek köszönhetően a kelet-közép-európai, helyi devizában jegyzett kötvények piaca (CEE local currency).

Leginkább abban különbözünk egy indexkövető kötvényalaptól, hogy az abszolút hozam mandátumunk miatt a hozamok emelkedéséből is próbálunk profitálni, legtöbbször tőkeáttételt is alkalmazva. Az alap eddig szinte kizárólag a CEE régió állampapír-piacaiba, azok kamatderivatíváiba és devizapiacaiba fektetett. A befektetési politikánk ugyanakkor elég rugalmas ahhoz, hogy más eszközosztályokba és régiókba is fektethessünk, amennyiben úgy érezzük, hogy a régió kötvénypiaci lehetőségei jelentősen szűkültek.

Privátbankár: Mi a megcélzott befektetői célcsoport?

Török Tamás: Az alap mind a lakossági, mind az intézményi befektetők számára elérhető. A lakossági piacon nyilván nagy versenytársa minden alapkezelőnek a MÁP Plusz lakossági államkötvény, ugyanakkor a befektetési alapokba történő befektetésnél, a kockázat mellett mindig ott van a magasabb hozam lehetősége is. Úgy gondoljuk, hogy a jövőben is bőven lesznek lehetőségek a célpiacainkon ahhoz, hogy erős versenytársa legyünk a MÁP Plusznak. Elfogult vagyok, de az alapunk pont az alacsony volatilitása es a befektetéseinek alacsony (állami) kockázata miatt lehet jó alternatívája a MÁP Plusznak, akár diverzifikációs céllal is.

Privátbankár: Hogyan néz ki a kötvénypiacok jövője ön szerint a következő években?

Török Tamás: A jegybankok mindent megtesznek, hogy pénzpolitikával és támogatott hitelprogramokkal hozzájáruljanak a válság csillapításához. A nagyobb jegybankok kisebb nagyobb megszakítással gyakorlatilag évek óta folytatják QE-programjaikat. A programok hatása a kötvénypiacokra, azon túl, hogy a hozamszinteket lenyomja, az, hogy a jegybankok a mérlegeik növelésén keresztül egyre nagyobb szereplőjévé válnak a piacnak.

A piaci közkézhányad csökken, ami a volatilitás csökkenéséhez és a reálhozamok tartósan alacsony szintjéhez vezet. A nulla százalék körüli hozamszintek csökkentik a jegybankok monetáris mozgásterét, és a deviza sérülékenységéhez vezethetnek. A G3-gazdaságok (USA, EU, Japán) devizái tartalékdeviza-státuszt élveznek és a világkereskedelemben meghatározó szerepet töltenek be. Jegybankjaik ennek köszönhetően kisebb kockázatot futnak egy ultralaza monetáris politikával, mint a kisebb, nyitottabb gazdaságok jegybankjai. Ezt láttuk március közepén itthon, amikor az MNB feladta a régió leglazább monetáris politikáját a forint gyengülése miatt akkor, amikor minden más jegybank lazított.

A nagyobb kötvénypiacok jövőjét illetően, egy alapkezelő és kereskedő szemszögéből nézve, a legnagyobb kockázat a "japanification". A jelenség, amikor már, mint Japánban, majdnem csak a jegybank és az állam, mint kibocsátó az egyetlen szereplői a piacnak. A hozamok nem piaci folyamatok, hanem kvázi a monetáris takács döntése alapján alakulnak ki.

Privátbankár: Ilyen alacsony hozamszinteken érdemes még a kötvénypiacon vásárolni?

Török Tamás: A kisebb és feltörekvő gazdaságok kötvénypiacait ugyan jelentősen meghatározzák a fenti hatások, de úgy gondoljuk, hogy lesznek olyan egyedi befektetési lehetőségek, amelyek jelentősen túl fogják teljesíteni a nagyobb piacok benchmark-jait a jövőben is.

A válság hatásaként most sokszor hallani deflációs várakozásokról és a piaci inflációs árazások is nagyon alacsonyak. Ez támogatja a jelenlegi alacsony hozamokat.

Török Tamás
Török Tamás

Véleményünk szerint a legnagyobb piaci hatása éppen ezért egy magasabb inflációs pálya okozta meglepetésnek lenne. A hozamemelkedés ellen védő stratégiáknak felértékelődik a szerepe ebben az esetben. Mi is indítottunk egy új passzív alapot, amely a magyar hozamok emelkedése ellen véd.

Privátbankár: Milyen hozamokat lehetett elérni a kelet-közép-európai kötvénypiacokon eddig, és mi várható ezután?

Török Tamás: A tavalyi év egyedi volt abban a tekintetben, hogy minden nagy eszközosztály pozitív teljesítményt produkált. Ez csak párszor fordult elő az elmúlt évszázadban. A kelet-közép-európai kötvénypiacok is kivették a részüket ebből. A piaci súlyozású long-only (csak vételi pozíciót tartó – a szerk.) állampapír-piaci indexek alapján tavaly négy és hét százalék közötti hozamot lehetett elérni a CEE régió nagyobb piacain.

Ez az év még erős lehet azokon a piacokon, ahol most agresszív jegybanki lazítás folyik, de a long-only stratégia a hozamszintek csökkenésével egyre kisebb potenciált rejt magában. Fókuszba kerül az alternatív és aktív management, valamint a hozamemelkedésből is profitálni képes stratégiák.

Egy alapkezelőnek itt is, ahogy említtettem, az a rémálma, ha a hozamok letapadnak egy nagyon alacsony szintre és egyik irányba sem mozdulnak el. A befektetők ebben az esetben egy lehetséges árfolyamnyereségre nem, csak a nagyon alacsony carry-re tehetnek szert. (Kamatkülönbözetből adódó nyereségre – a szerk.) Ez a legtöbb fejlett piacon nulla, vagy az alatt van.

Privátbankár: Mi a volatilitás szerepe a piacokon, mit jelez, milyen lehetőségeket jelent?

Török Tamás: Mindenképpen a bizonytalanságot jelzi a magas volatilitás. Egy alapkezelő szempontjából alapvetően mind lehetőség, mind átok tud lenni. Egy oldalazó, trend nélküli piacon sokszor a szerencse kérdése, hogy magas volatilitásban tud-e valaki pénzt keresni vagy sem. Ilyen piacon leginkább alacsony kockázatú, carry-jellegű pozíciót érdemes tartani. Majd kivárni, hogy vagy elindul egy trendszerű mozgás, vagy olyan extrém szintek alakultak ki a volatilitás miatt, ami már indokolja a piacra lépést.

Sokszor az a legnehezebb, hogy a hozamelvárás miatti kereskedési kényszernek ellenálljon az ember egy bizonytalan, magas volatilitással jellemezhető piacon. 

Privátbankár: Vannak Magyarország-specifikus folyamatok most a piacon? Mennyire mozgunk együtt a régióval?

Török Tamás: A magyar forint szinte a stabilitás szigete volt a válság előtti időkben. Volatilitása a cseh korona után a legalacsonyabb volt a régióban, jóval alacsonyabb olyan fő devizapárokénál, mint az euró/dollár vagy a dollár/jen, annak ellenére, hogy amint említettem, a magyar monetáris politika volt a leglazább a széles régióban. A forint átesett a ló másik oldalára és finanszírozó devizává vált az alacsony volatilitása és a nulla százalék körüli pénzpiaci kamatszintje miatt.

Ennek eredményeként egy jelentős forint short állomány alakult ki. (A forint short a forintgyengülésre játszó pozíció – a szerk.) Nehéz megmondani, mi volt pontosan a kiváltó oka annak, hogy a forint alulteljesítette a régiót a válság kirobbanása után, de valószínűleg több faktor játszott szerepet. A forintnak az ultra laza monetáris politika miatti sérülékenysége, a nagy shortállomány miatti piaci dinamika, valamint a koronavírus kezelése körüli aggályok miatt megemelkedett politikai kockázat mind szerepet játszottak abban, hogy a forint elszakadt a régiótól.

Úgy gondolom, hogy ezek rövidtávú hatások. Magyarország a régióval együtt annyira integrált része az EU ellátási láncának, hogy a piac hosszútávon korrigálni fogja egyes devizák nagyobb kilengéseit.

Privátbankár: Mit tehetnek most a magyar magánbefektetők, mibe fektessenek?

Török Tamás: Mi kötvény- es deviazapiaci specialistaként definiáljuk magunkat és termékeink, alapjaink is ilyen fókuszúak. Mi azt szeretnénk, hogy az alapjainkba fektessenek a magánbefektetők. Mindig lesz olyan eszközosztály, amely éppen jobb, de azon dolgozunk, hogy a jövőben is olyan kiszámíthatóan és stabilan hozzuk az eredményeket, mint eddig.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Sikerült a bravúr, egyik ingatlanalapunk sem veszített tavaly
Eidenpenz József | 2021. január 19. 14:34
A hirtelen kitört gazdasági válság, a lezárások, korlátozások ellenére is pozitív hozammal zártak a lakosságnak szánt hazai ingatlanalapok. A mezőny vegyes, vannak az állampapírok hozama alatt és felett teljesítő sorozatok egyaránt, de az egyes alapok összetétele és befektetési politikája is rendkívül különböző. Erre az évre mindenki gazdasági fellendülést vár, ami pozitívan hathat a szektorra, de kockázatok is bőven akadnak.
Befalap A csodák éve sok meglepetést hozott az abszolút hozamú alapok tulajdonosainak is
Eidenpenz József | 2021. január 11. 05:37
A tavalyi rendkívül hektikus tőkepiaci évben a hazai abszolút hozamú alapok is rendkívül hektikusan teljesítettek, nagyjából plusz 30 és mínusz 30 százalék között. Voltak olyanok, amelyek felkészülve várták a márciusi esést, vagy évközben annyi részvényt vásároltak, ami az év végén szép hozammal ajándékozta meg őket. Mások veszítettek, de az átlag legalább pozitív. Mutatjuk a hozamlistát.
Befalap Mi még trendi a Zoom-on, Teslán kívül, és van-e hasonló a magyar tőzsdén?
Eidenpenz József | 2020. december 7. 05:07
Ebben az évben hatalmas visszaesések és csodás felpattanások színtere volt a részvénypiac. Régi paradigmák dőltek meg, de egyes szektorok felülteljesítése hosszú távú, megatrend maradhat. Kevés ide tartozó cég van a kelet-közép-európai régióban, ez is lehet térségünk alulteljesítésének egyik oka. Interjú Szigetvári Dániellel, az Aegon Alapkezelő portfólió-menedzserével.
Befalap Mi lesz veletek, ingatlanalapok? Nyolc új grafikon és több intő jel
Eidenpenz József | 2020. november 10. 05:04
A jó hír, hogy a hazai ingatlanalapok helyzete stabil, tőkével bőven el vannak látva. A hozamaik a válság ellenére pozitívak maradtak, bár több esetben eléggé szerények. A rossz hír, hogy ez nem feltétlenül marad így, ha a válság elhúzódik. A bérleti díjak hozama emelkedett, de az ingatlanokat leértékelhetik. Erre már volt példa az idén.
Befalap Te milyen alapba fektetnél? Számon tartják majd az ESG-szempontokat
Privátbankár.hu | 2020. október 13. 16:00
Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos minősítési szempontokat is figyelembe vesz a hazai befektetési alapok kategorizálása. Így a befektetők könnyebben megtalálhatják majd, ha ilyen alapba akarnak fektetni.
Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Friss
hírlevél