Rubio vezeti az amerikai delegációt az első nagy globális eseményen azóta, hogy Donald Trump Dánia szuverenitását megkérdőjelezve Grönland annektálását helyezte kilátásba – emeli ki a BBC.
Az éves biztonságpolitikai konferencián – amely pénteken kezdődött – napirenden szerepel az ukrajnai háború, a Kínával fennálló feszültségek, valamint egy esetleges amerikai–iráni nukleáris megállapodás is.
Fotó: X/Marco Rubio
Az idei eseményen mintegy ötven állam- és kormányfő vesz részt. A konferencia középpontjában az európai védelem és a transzatlanti kapcsolatok jövője áll, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségét egyre többen megkérdőjelezik.
A feszültségek az elmúlt hónapokban fokozódtak, miután Trump többször kijelentette: Grönland létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság számára, és bizonyítékok nélkül azt állította, hogy a sziget „tele van orosz és kínai hajókkal”.
„A világ nagyon gyorsan változik a szemünk előtt” – mondta Rubio újságíróknak arra a kérdésre, hogy üzenete békülékenyebb lesz-e, mint egy évvel korábban. „Új geopolitikai korszakban élünk, és mindannyiunktól megköveteli, hogy újragondoljuk, ez mit jelent, és mi lesz a szerepünk.”
A tavalyi konferencián az amerikai alelnök, JD Vance élesen bírálta Európát – köztük az Egyesült Királyságot – a szólásszabadság és a bevándorlás terén folytatott politikája miatt, ami példátlan transzatlanti feszültségekhez vezetett.
Rubio várhatóan nem veszi át Vance konfrontatív hangnemét, de arra a kérdésre, hogy békülékenyebb lesz-e, azt mondta: az európaiak „tudni akarják, merre tartunk, hová szeretnénk eljutni, és hová szeretnénk velük együtt eljutni”.
Európa közösen rettentene el
Az idei konferenciát megnyitva Friedrich Merz német kancellár közvetlenül az Egyesült Államokhoz fordult: „állítsuk helyre és élesszük újjá együtt a transzatlanti bizalmat”. Elárulta azt is, hogy „bizalmas tárgyalások” zajlanak Macronnal egy közös európai nukleáris elrettentő erő létrehozásáról.
Franciaország és az Egyesült Királyság Európa egyetlen nukleáris hatalma, de Németország és számos más európai ország hagyományosan az amerikai nukleáris ernyőre támaszkodott a NATO keretében.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta: Európának fel kell készülnie az Egyesült Államoktól való nagyobb függetlenségre, míg Mark Rutte NATO-főtitkár kiemelte, hogy a transzatlanti kapcsolatok továbbra is szorosak és kulcsfontosságúak.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök pénteken közölte: találkozni kíván Rubióval, hogy megvitassák az Egyesült Államok fenyegetéseit Grönland – Dánia félautonóm területe – megszerzésére.
Sok európai vezető fordulópontként értékeli az amerikai fenyegetéseket, amelyek szerintük megingatták a legfontosabb szövetségessel szembeni bizalmat.
Washington támogatását kérik
A konferencia előtt nyolc volt amerikai NATO-nagykövet és nyolc korábbi európai főparancsnok nyílt levélben kérte Washingtont, hogy tartsa fenn támogatását a nyugati védelmi szövetség iránt. A NATO – fogalmaztak – „nem jótékonysági intézmény”, hanem „erőszorzó”, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy befolyását és hatalmát olyan módon érvényesítse, amely önállóan lehetetlen vagy rendkívül költséges lenne.
A transzatlanti kapcsolatokat tovább terhelték a republikánus elnök által bevezetett vámok, valamint az amerikai nemzetbiztonsági stratégiában megfogalmazott felvetés, miszerint az európai országok hosszú távon nem feltétlenül maradnak „megbízható szövetségesek”.
David van Weel holland külügyminiszter a BBC-nek úgy nyilatkozott: elismeri, hogy „a világ megváltozott”, és reméli, hogy a „transzatlanti kötelék” továbbra is „szilárd” marad.
Macron pénteken szintén felszólal a konferencián. A davosi Világgazdasági Fórumon a múlt hónapban úgy fogalmazott: most „nem az új imperializmus vagy az új gyarmatosítás ideje”.
Egy viharos belpolitikai hét után Sir Keir Starmer brit miniszterelnök is Münchenbe utazik, ahol várhatóan Merzcel és Macronnal is tárgyal, majd szombaton beszédet mond.
Münchenbe érkezve Volodymyr Zelensky ukrán elnök azt mondta: a konferencia „új lépéseket hoz közös biztonságunk – Ukrajna és Európa biztonsága – felé”.
Pénteken Oroszország és Ukrajna bejelentette, hogy február 17–18-án Genfben újabb béketárgyalási fordulóra kerül sor az Egyesült Államok részvételével, az Oroszország által négy éve indított, teljes körű invázió lezárásának céljával.
