Befektetések: Svájci jegybank megvágta, magyar kötvény gyógyítja
Izgalmas hónap volt a január a tőkepiacokon, hiszen a svájci jegybank elengedte a svájci frank kezét (feladta árfolyamküszöbét), ennek nyomán a devizapiacokon kívül a kötvény- és részvénypiacok nagy része is felbolydult. Mi történt vajon a hazai befektetési alapokkal?
Abszolút nem értékelték a befektetők
Annak idején beszámoltunk róla, hogy azon az ominózus január 15-i napon számos alap ért el kisebb-nagyobb árfolyamveszteséget vagy -nyereséget, a legtöbben csak 1-2 százalékosat, de mintegy féltucatnyi közülük nagyobbat is. (Azóta egyébként általában valamelyest javítani tudtak, de a teljesítményeket értékelni érdemben majd hosszabb távon lehet.) Egészen biztosan ennek köszönhető, hogy az egyébként régóta népszerű abszolút hozamú alapokból most 18 milliárd forint távozott.
|
| (Fotó: 123rf.com) |
De nem mindegyikből, a legnagyobb, az OTP Supra például több mint 30 milliárd forintnyi tőkekivonással szembesülhetett, miután bejelentette veszteségeinek mértékét. Január végétől egyébként ismét növekszik a nettó eszközértéke. Sokan megijedhettek az első napokban, mások viszont úgy gondolhatják, hogy alacsony áron érdemes beszállni az ilyen alapokba. (További adatok, grafikonok itt, illetve itt.)
Ezek voltak a nyertesek
A pénzpiaci és likviditási alapok is komoly tőkekivonást szenvedtek el, 28,6 milliárd forint értékben, de ez nem igazi újság, jórészt független lehet a januári eseményektől. Sokkal inkább a rekord alacsony kamat- és állampapírhozam-szint az oka, mint ahogy már több mint két éve folyamatosan. Kisebb mértékben a tőkevédett alapok vagyona is csökkent, valószínűleg elsősorban azért, mert az év vége körül sok határozott idejű zárt végű alap járt le.
| Nyilvános alapok vagyona (2015. január) | |||
| Pénzáramlás | Összvagyon | Vagyonmegoszlás | |
| (milliárd forint) | (milliárd forint) | (százalék) | |
| Abszolút hozamú | -18,0 | 687,4 | 12,7 |
| Árupiaci | 1,5 | 13,7 | 0,3 |
| Dinamikus vegyes | 0,4 | 11,5 | 0,2 |
| Egyéb értékpapír | 1,2 | 40,5 | 0,8 |
| Egyéb pénzpiaci | -5,9 | 524,3 | 9,7 |
| Hosszú kötvény | 9,9 | 199,0 | 3,7 |
| Kiegyensúlyozott vegyes | 8,1 | 438,0 | 8,1 |
| Közvetett ingatlan | -0,1 | 27,2 | 0,5 |
| Közvetlen ingatlan | 2,2 | 453,7 | 8,4 |
| Likviditási | -22,7 | 916,0 | 17,0 |
| Óvatos vegyes | 19,9 | 208,5 | 3,9 |
| Részvény | 6,4 | 248,3 | 4,6 |
| Rövid kötvény | 28,1 | 1 011,8 | 18,7 |
| Szabad futamidejű kötv. | -0,2 | 81,4 | 1,5 |
| Származtatott | 0,6 | 21,5 | 0,4 |
| Tőkevédett | -3,9 | 520,4 | 9,6 |
| Összesen: | 27,5 | 5 403,3 | 100,0 |
| Alacsony kockázatú (ppiaci, likv., rövid kötv., tőkev.): | -4,4 | 2 972,5 | 55,0 |
| Magas kockázatú (rv., abszolút hozamú, árupiaci) | -9,1 | 982,5 | 18,2 |
| (Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás) | |||
A nyertes oldalon ezúttal is elsősorban a mérsékelt vagy alacsony kockázatú kötvényalapok álltak, 37,8 milliárd forinttal bővült az állományuk új befektetések révén. A kötvénybefektetések mellett szól, hogy a hónap végén bejelentették az EKB új kötvényvásárlási programját, amitől egész Európában várható a kötvényárak további emelkedése. (Bár biztosra venni nem lehet, az is elképzelhető, hogy már beépült mindez a rekordszintű árfolyamokba.) A hazai kötvényalapok egyébként zömmel hazai állampapírokba fektetnek.
|
Jön! Szavazzon Ön is! Melyik a legjobb alap és alapkezelő? A Privátbankár idén is kiosztja a Privátbankár Klasszis díjakat számos kategóriában a tavalyi év, illetve az elmúlt három év legjobb befektetési alapjai számára. Kiderül majd az is, ki volt az év alapkezelője és portfólió-menedzsere. A díjazásnál a közönség-szavazatokat is számításba vesszük. A díjkiosztó március 5-én lesz, a közönségszavazás február 12-én indul és február 23-án zárul. Kérjük, térjen vissza oldalunkra, és szavazzon! (A tavalyi díjakról szóló tudósításunk itt olvasható.) |
Döntetlen a devizaringben
A másik felkapott alapfajta a vegyes alapoké (főleg részvény+kötvény) volt, ide 28,4 milliárd forint áramlott. Kisebb mértékben (6,4 milliárddal) a részvényalapok és az ingatlanalapok (2 milliárddal) is növekedni tudtak. Összességében a Bamosz-adatbázis alapján készített számításaink szerint 28,6 milliárd forintot fektettek be a hazai forintkibocsátású befejtetési jegyekbe.
A devizaalapok tőkéje ezúttal alig változott, úgy látszik, a 326 forintnál rekordot döntő euró csak olyan rövid ideig állt magasan, hogy erre nem volt idejük érdemben reagálni az ügyfeleknek. Vagy pedig közel ugyanannyian voltak, akik további forintgyengülésre számítva devizát vettek, és akik a magas árakat kihasználva inkább devizát adtak el.
Ilyen alacsony kamatokkal is beérik?
Így összességében 27,0 milliárd forint friss tőke érkezett az alapokba, végre, két eléggé rossz hónap után. Novemberben és decemberben ugyanis csökkent az alapok tőkéje, bár vannak, akik szerint ez nem volt általános, egyszeri eseményeknek, néhány nagy alapkezelőnél történt műveleteknek köszönhető.
Ha a többi befektetési formánál is körülnézünk, a lakossági bankbetétek decemberben meglepő felfutást értek el, 174 milliárd forinttal nőttek. Nem teljesen előzmény nélkül, mert a korábbi hónapokban is volt példa bővülésre, más hónapokban pedig a csökkenés volt minimális. (Lásd a második grafikont.) Összességében mintha a lakossági bankbetétek csökkenése már lényegében megállt volna, sőt meg is fordulhatott. (A januári adatok még nem ismertek.) Valószínűleg vannak sokan, akik az alacsony kamatokkal is beérik, csak hogy ne kelljen értékpapírokkal, bonyolultabb befektetésekkel vesződniük, vagy tőkepiaci kockázatokat felvállalniuk.
A lakossági állampapírok állománya a korábbinál valamivel szerényebben, havi 20-30 milliárd forinttal nőtt az utóbbi hónapokban.
