Ez már nem az Istenek a fejükre estek - Afrika tárt karokkal várja a pénzedet

Ez már nem az "Istenek a fejükre estek" Afrikája

Rába Zoltán

Rába Zoltán befektetési igazgató az Equilor szerdai háttérbeszélgetésén elmondta: bár a 2008-ban indult világválság Afrika országaira is rányomta bélyegét, Dél-Afrika kivételével a gazdasági növekedés még a válság első éveiben sem torpant meg, magyarán Európával ellentétben itt nem köszöntött be a recesszió. A kontinens országainak átlagos éves GDP-növekedése jelenleg 6 százalék, egyedül Dél-Szudánban és Zimbabwében nem bővül a gazdaság.

A GDP-növekedés komoly nyomot hagy a kontinens infrastruktúráján is: Rába Zoltán a The Economist újságírójának példáját említette, aki a márciusi Afrika-melléklet elkészítésekor beutazta az egész földrészt, azonban a megtett közel 30 ezer kilométernek mindössze 5 százaléka volt burkolatlan út, magyarán földút - a két-háromsávos autópálya már Afrikában sem ritkaság.

Míg az internetkapcsolat egyelőre nem túl elterjedt a háztartásoknál, a népesség 80 százaléka rendelkezik mobiltelefon-előfizetéssel. Kenyában pedig évente a GDP harmadának megfelelő összeg folyik át egy mobil pénzátutalási rendszeren keresztül – mindezt ráadásul egy pár éve még nem is létező magáncég hozta létre.

A GDP-növekedés alapja leginkább az árupiaci boom – a globális aranykitermelés 30 százaléka például itt történik, de a kontinensen található a világ legnagyobb kakaóbab-termelője, Elefántcsontpart is. Az árupiacokon ugyan nem ritkák a nagyobb kilengések, az árfolyamok néhány nap alatt is nagyot tudnak fordulni, ami azonban újdonság, hogy az afrikai országok – különösen például Zambia vagy Botswana – a javuló kormányzásnak köszönhetően egyre nagyobb hatékonysággal használják fel az árupiacon szerzett bevételeket.

Eladósodottság nincs, fiatal munkaerő bőven van

Miközben a fejlett világ a masszív eladósodottsággal és annak leépítésével küzd, a feltörekvő piacok ebből a szempontból sokkal jobb helyzetben vannak: sokkal kevésbé terheli a növekedési kilátásokat az adósságcsökkentési kényszer, ami komoly versenyelőnyt jelenthet az afrikai gazdaság számára. A világban jellemző tendenciával szemben ráadásul Afrika népessége évi 2%-ot meghaladó mértékben növekszik. Az életkor szerinti bontás az európainál egészségesebb struktúrát mutat: magas a munkaképes, fiatal lakosság részaránya, az inaktív lakosság aránya csupán néhány százalékos.

Miközben a népesség mind a fejlődő, mind pedig a fejlett világban öregszik, a függőségi rátán belül egyre nagyobb a súlya az öregségi résznek – magyarán egyre kevesebb eltartó jut egy eltartottra. 2020-ra a fejlett világban a teljes állami költségvetés komoly hányadát teszi majd ki a nyugdíjellátás, a fejlődő világ jóideig még kevés ilyen jellegű terhet fog cipelni.

A demográfiai trendek a részvénypiacokon is jól nyomon követhetőek: a baby boom generáció nem csak magas létszámú és magasabb minőségű munkaerőt jelentett szerte a fejlett világban, másrészt a megtakarítások is megugrottak: ez mind a részvényárakat, mind pedig az ingatlanárakat felfelé hajtotta. Jelenleg Afrikában is hasonló trendre számítanak a szakemberek.

Csak olyasmit vegyél, amit el is tudsz adni!

Az Equilor Alapkezelő jelenleg 7 afrikai országot lát, amelyek a következő időszakban jól teljesíthetnek, így érdemes lehet vállalataikba fektetni - Dél-Afrika, Egyiptom, Kenya, Mauritius, Marokkó, Nigéria és Tunézia szerepel a listán.

Az afrikai portfólió összeállításánál a szempontok között a piaci elérhetőség és a magas forgalom az egyik legfontosabb, így az egzotikus piacokon (gyakorlatilag Dél-Afrikán kívül) leginkább ETF-eken (Equity Traded Fund, tőzsdén kereskedett alap) fektetnek be az alapkezelő szakemberei.

Ezzel az afrikai befektetések egyik jellemző kockázata is csökkenthető: a dél-afrikai randot ugyanis nem igazán lehet fedezni, a nigériai nairát pedig pláne nem – mondta el Rába Zoltán. Az Equilor Afrika Alapja azonban elsősorban brit font, valamint dollár-kitettségű – vagy azért, mert ETF-eken keresztül fektetnek be az afrikai eszközökbe, vagy pedig ha közvetlenül vásárolják a papírokat, akkor az adott cégek részvényeit amerikai, angol, holland vagy kanadai tőzsdén keresztül vásárolják.

Megnyílt az Afrika Alap

Pillár Zsolt

Az afrikai, illetve afrikai érdekeltségű vállalatok papírjai egyre könnyebben, és közvetlenül is elérhetőek a befektetők számára, bár továbbra is szembesülhet komolyabb nehézségekkel, aki az afrikai tőzsdéken, helyi valutában jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező papírt szeretne itthonról vásárolni.

Pillár Zsolt, az alapkezelő vezérigazgatója persze azt is elmondta: akik nem akarnak közvetlenül afrikai részvényeket vásárolni, vegyenek inkább olyan befektetési alapokat, amelyek ezeken a piacokon aktívak. Az Equilor Alapkezelő Afrika Alapja tavaly indult, a kezdetben zártkörű alapot most nyílttá alakították.

Az alap track rekordja egyelőre meglehetősen rövid, az elmúlt negyedévben mindenesetre 3-3,5 százalékos nominális hozamot értek el.

Az alapban jelenleg 65 százalék körüli a részvénykitettség aránya. Pillár Zsolt elmondta: bár ez az arány magas, ettől még nem részvényalap: az abszolút hozamú stratégia keretében ha a helyzet úgy kívánja, a részvény-kitettséget akár jelentős mértékben is csökkenteni tudják, ezzel a kockázatot is mérséklik.

Az alap részvényportfóliójában egyébként bányatársaságok, dohányipari, élelmiszeripari, energiaipari és vegyipari társaságok részvényei mellett sörgyártásban és luxuscikkek gyártásában érdekelt vállalatok részvényei is megtalálhatóak.

A hazai alappiacon az Equilor mellett az OTP Alapkezelő is jelen van egy részvényalappal (az Equilor alapja abszolút hozamú).