Itt az euró-befektetések reneszánsza és a bankbetétek újjászületése?

Az előző hónapban számításaink szerint 72 milliárd forinttal nőtt a hazai nyilvános befektetési alapok tőkéje, amiből 31 milliárd forint az árfolyamváltozások, azaz a hozam hatása volt, 41 milliárd forint pedig a friss tőke beáramlása. A valódi számok azonban kicsit alacsonyabbak, 67 milliárd a teljes növekedés, illetve 36 milliárd a tőkebeáramlás, mivel egyre több a hazánkból kezelt, de külföldön – Lengyelországban, Csehországban – értékesített befektetési alap. Ezek zlotyban és cseh koronában keletkező néhány milliárdos többletét nem érdemes beleszámolni.

Ez a plusz 36 milliárdnyi tőke, amint a grafikonon is látszik, elmarad az előző hónapoktól, sőt, másfél éve, 2012 decembere óta nem számoltunk ilyen alacsony értéket. Az állampapírok értékesítése viszont szépen megugrott, ez lehetett a jelenség egyik oka.

A másik feltehetően a bankbetétekben keresendő, de az azokra vonatkozó statisztikát majd csak e hónap végén teszik közzé. Az előző hónapban mindenesetre szépen feléledtek a bankbetétek, 102 milliárd áramlott be oda hirtelen, a korábbi hónapok csökkenése ellenére. Igaz, ennek jelentős része nem tekinthető igazi befektetésnek, mivel csak folyószámlán parkol, amint arról nemrég beszámoltunk.

Úgy látszik, már a 300 forinthoz felülről közelítő eurót is olcsónak ítélik meg a befektetők – írtuk egy hónappal ezelőtt, és most még inkább úgy tűnik, hogy ez a helyzet. Majdnem két éve, 2012 augusztusa óta nem volt ilyen, hogy az euróban és dollárban kibocsátott befektetési jegyekbe több pénz áramlott, átszámolva 19,5 milliárd forint, mint a forintosakba, ahová csak mintegy 16,5 milliárd.

Az euró/forint átlagára áprilisban még 307,3 forint volt, májusban csak 304,3 az MNB statisztikája szerint, és a jelek szerint sokan bevásároltak, vagy legalábbis elhalasztották devizaeladásaikat. Régi megfigyelés, hogy olcsó eurónál nő a deviza-megtakarításokba áramló tőke, ha pedig hirtelen vagy nagymértékben gyengül a forint, azaz drágul az euró, akkor kiveszik a devizát, feltehetően leginkább forintra váltják.

Ami eközben változik, az az árfolyamszint, ami az utóbbi években egyre feljebb került. Legutóbb az év elején 310-315 forintos áraknál szabadultak az eurótól, de utána 302-306 között már a jelek szerint újra vették.

Ami az egyes alapfajtákat illeti, ismét leginkább a kötvényalapokba (majdnem 30 milliárd), a vegyes alapokba (25 milliárd) és az abszolút hozamú alapokba (8,6 milliárd) áramlott az új tőke. Eközben a bankbetétekkel már nem igazán versenyképes likviditási alapokból kivettek 22 milliárd forintot és a tőkevédett alapokból is távozott 19 milliárd.

Mindez már hosszabb távú tendenciának látszik, amint a harmadik grafikon is mutatja. Az év elejétől eltelt öt hónapban is a kötvényalapok, a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok piaci részesedése nőtt, a többi alapfajtáé csökkent. (Lehet, hogy a tőkéjük nőtt, de átlag alatti mértékben.) Tovább folyik a nulla közeli kockázatú alapfajtáktól egy lassú, de folyamatos elmozdulás a valamivel nagyobb, de legfeljebb csak közepesnek mondható kockázatú termékek felé.

Nyilvános alapok vagyona
	Pénzáramlás	Összvagyon	Vagyonmegoszlás
	(milliárd forint)	(milliárd forint)	(százalék)
Abszolút hozamú	8,6	638,1	12,8
Árupiaci	0,0	11,2	0,2
Dinamikus vegyes	0,2	4,8	0,1
Egyéb értékpapír	2,1	26,2	0,5
Egyéb pénzpiaci	6,7	504,2	10,1
Hosszú kötvény	2,8	160,8	3,2
Kiegyensúlyozott vegyes	20,2	319,7	6,4
Közvetett ingatlan	-0,6	29,4	0,6
Közvetlen ingatlan	5,8	425,0	8,5
Likviditási	-22,2	1 097,1	22,0
Óvatos vegyes	4,3	115,2	2,3
Részvény	2,7	247,9	5,0
Rövid kötvény	24,9	811,3	16,3
Szabad futamidejű kötv.	1,8	70,3	1,4
Származtatott	2,9	17,5	0,4
Tőkevédett	-19,3	508,9	10,2
Összesen:	40,9	4 987,6	100,0
Alacsony kockázatú (ppiaci, likv., rövid kötv., tőkev.):	-9,9	2 921,5	58,6
Magas kockázatú (rv., abszolút hozamú, árupiaci)	14,4	919,4	18,4
(Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás)