A Generali PPF vagyonkezelő által nemrég elkészített kutatás szerint az elmúlt nyolc év adatai alapján a kelet-közép-európai háztartások befektetési képessége növekvő pályán mozog. A tanulmány, amely 2012 második negyedévéig elemzi az adatokat, azt mutatja, hogy a térség lakossági befektetések szempontjából legerősebb országa Szlovénia, az "ezüstérmes" ugyan Magyarország, de az átlagos megtakarítás tekintetében nagy a szakadék a két ország között.
Óvatosak a kelet-európai háztartások
A felmérés azt is megmutatta, hogy az egész Európai Unióhoz képest a lakosság befektetési magatartása sokkal konzervatívabb a kelet-közép-európai országokban, emellett a régióban a pénzügyi eszközök legnagyobb részét betét vagy készpénz formájában tartják az emberek. A legkonzervatívabb országok ebből a szempontból Szlovákia, Szlovénia és Csehország, ahol ez a két eszköz a tartalékok több mint felét teszi ki, utánuk következik Lengyelország (45%) és Magyarország (39%), míg az EU-s átlag 36%.
Befalap-ország vagyunk!
A háztartási befektetések összértéke minden országban csökkent a hanyatló tőzsdék, a helyi valutaárfolyamok csökkenése és a nehéz gazdasági környezet miatt. Mindazonáltal az elmúlt hónapokban javult a tőzsdék teljesítménye és a regionális fizetőeszközök is felértékelődtek, ennek köszönhetően pedig a nehéz gazdasági körülmények ellenére is várható a nyílt végű befektetési alapok jelentős erősödése.
Nyugat-Európával összehasonlítva a kelet-közép-európai régióban az ilyen alapok aktivitása alacsony, de az összes vizsgált ország növekedést mutat 2004 óta. Az egy főre jutó befektetési alapokban elhelyezett vagyon Magyarországon növekedett a leginkább 2004 óta (+230%), a második helyen Lengyelország áll (+160%), majd Szlovénia (+100%), Csehország (+65%), és végül Szlovákia (+25%) következnek.
Michal Valentik, a GPH befektetési stratégája elmondta, az elmúlt 8 évben megfigyelhető jelentős növekedésen túl további emelkedést várunk a régióban az elkövetkezendő 5 évben a háztartási befektetéseket illetően. A GDP minden egyes eurónyi emelkedése elvileg 11 eurocenttel növeli a befektetési alapokban elhelyezett pénzmennyiséget a térség országaiban.
Ezek a befektetések valószínűleg inkább hagyományos típusúak lesznek, és csak szerény, átlagosan 5%-os növekedésre számítunk azokban az országokban, ahol még nem vezették be az európai közös valutát - mondja Valentik.
A régió háztartásainak befektetési portfólióját az EU befektetőkéhez hasonlóan lehet jellemezni, bár vannak eltérések is; a nyílt végű befektetési alapok használata a háztartások csak kis részére jellemző, ezek az összes pénzügyi eszköznek csak 5%-át teszik ki. Magyarországon ez az arány kicsit magasabb, 8%, míg az EU átlag 7%. A portfólió diverzifikáltságát tekintve a legnagyobb eltérések a régió azon országaiban figyelhetők meg, ahol erős nyugdíjrendszer működött.
Nyugdíjreformok a régióban
Michal Valentik a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatban hozzátette: “Szlovákia és Lengyelország állt az utolsó helyen a befektetések szintjét tekintve, miközben mindkét ország olyan nyugdíjrendszert teremtett, amelyek részben helyettesíthetik a nyílt végű befektetési alapokat. Másfelől Csehország jelenleg is nyugdíjrendszerének reformján dolgozik, mely jelentősen befolyásolhatja a nyílt végű befektetési alapok működését, ahogy azt Szlovákiában és Lengyelországban is megfigyelhettük. Azok a cseh állampolgárok, akik részt vesznek a rendszer második pillérében, a jövedelmük 2%-át fogják az alapba fizetni, ami elveheti a kedvüket attól, hogy befektetési alapokba fektessék pénzüket, ráadásul további megtakarítási képességüket is csökkenti - így a szakértő.
Az EU-ban a portfóliók több mint 30%-a nyugdíjalapokban, és életbiztosítási termékekben van. A kelet-közép-Európaiátlag ehhez képest 17% (Lengyelország 27%, Szlovákia 21%, Csehország 14%, Szlovénia 12%, Magyarország 11%)
Mivel a térség gazdasága kezd talpra llni és a GDP is megkérdőjelezhetetlenül növekszik – különösen Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban – a szakértők az elkövetkezendő öt évben további növekedést várnak a nyílt végű befektetési alapok piacán.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
