Az előző hónapban számításaink szerint 18 milliárd forintot vettek ki a – valószínűleg nagyrészt lakossági – befektetők a hazai, a Bamosz adatbázisában szereplő befektetési alapokból. Ez megfelel az utóbbi hónapok trendjének, amely szerint május óta lassan csökken az alapok vagyona. (Az államhoz vont nyugdíjpénztári vagyon pénzzé tételétől eltekintve is.) Ezen belül mintegy 11 milliárd forintot vettek ki euróban jegyzett, nagyrészt bankbetétszerű pénzpiaci befektetési alapokból, nagyjából feleannyit, mint szeptemberben.
Nagy valószínűséggel a szeptemberben 300 forint közelébe emelkedő és azóta is a körül tanyázó euró-árfolyam váltotta ki ezt a hatást, a bankbetéteknél is hasonló euró-kivonásról tudósítottak nemrég az MNB statisztikái. A befektetők részéről logikus lépés a rekord közeli szinteken forintra váltani devizájukat. A dollárnál ugyanakkor nem tartott tovább a szeptemberi tőkekivonás, ezúttal pár százmillió forintnyi dollárt még hoztak is az ügyfelek.
Egyes alapok tőkéjének változása
Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás
Részvényalap, kötvényalap, pénzpiaci alap, ingatlanalap – szinte az összes fajta tőkéje visszaesett néhány milliárd forinttal. Még az egzotikus, nagy kockázatú, de a magas hozamok ígérete miatt a befektetők körében egyre népszerűbb származtatott alapoknál is távozott tőke, amire a Bamosz adatai szerint 2009 eleje óta csak egyszer volt példa, idén augusztusban. Ezzel együtt is megtöbbszöröződött, csaknem négyszeresére nőtt ezeknek a hedge fund-szerű konstrukcióknak a tőkéje az utóbbi három évben.
A vegyes alapok egy új, kötvénytúlsúlyos konstrukció indulása miatt tudtak nőni, az alacsony kockázati szintű garantált alapok is új jegyzések kapcsán növekedtek elsősorban. A legalacsonyabb kockázatú, betétszerű pénzpiaci alapoknál egyes konstrukciókból milliárdokat vittek el, másokba milliárdokat hoztak, összességében azonban csaknem hétmilliárdos negatív egyenleget mutatott a mérleg.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
