<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
16p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A forint jelentősebb erősödését nehezebb, gyengülését könnyebb elképzelni, részvényeinket viszont életveszélyes lenne most shortolni. Addig nincs baj, amíg az ország külső egyensúlya stabil. Sokan nem olcsó eszközöket vásárolnak, hanem jónak vélt eszközöket, általában a múltbeli hozam alapján, ami nem célszerű. Interjú Móricz Dániellel és Cser Tamással, a Concorde Columbus Alap kezelőivel.

– Az utóbbi egy évben körülbelül kilencről húszmilliárd forintra nőtt a Columbus Alap tőkéje. Lehet tudni, hogy kik tettek be sok pénzt az alapba?

M. D.: Drukkoltunk, hogy Kolumbusz napján, október 14-én legyen meg a húszmilliárd, de akkor még 11 millió forint hiányzott. A növekedés nagy része abból származott, hogy a jó múltbeli hozamokra egyre több privátbanki részlegben felfigyeltek, a pénz nagy része onnan érkezett. A mi privát vagyonkezelt állományunk is nőtt, aminek szintén része a Columbus. Jött be pénz az alapba közvetlenül is és közvetve, a Concorde Hold Alapok Alapján keresztül, amely tőkéjének közel ötödét tartja Columbusban.

Móricz Dániel

Cs. T.: Nyilván ott van emögött az az általános jelenség is, hogy megy ki a pénz a bankbetétekből, és megy be az alapokba, havonta mintegy százmilliárd forint keresi a helyét. Az abszolút hozamú alapok egy kedvelt kategória, sok tőke ment ezekbe. Így a Columbusba is, amelynek ráadásul az elmúlt időszakban nagyon jó volt a track recordja, azaz a visszatekintő hozama is.

– Az adórendszer a magasabb jövedelműeket támogatja az utóbbi években, látszik ez a privátbanki pénzeken is?

M. D.: Igen. Magyarországon jelentősen nőtt a megtakarítás-állomány, mert emelkedett a megtakarítási ráta, emellett pedig a magasabb jövedelműeknek a hiteleik előtörlesztésére, visszafizetésére is több lehetőségük volt.

– Az utóbbi egy évben mi termelte a hozamot, mik voltak a jelentősebb befektetések a Columbus Alapban?

Cs. T.: A Mol-Magnolia és az OTP-Opus kötvények voltak a legnagyobb befektetések, és ezek nagyon jól teljesítettek az utóbbi egy évben, a kamatszelvénnyel együtt 40-60 százalékot is hoztak. Úgy gondolkodtunk ezekkel kapcsolatban, hogy korábban a piac részvényekként kezelte őket, de előbb-utóbb el kell kezdődnie egy átárazódásnak, és kötvényekként kell viselkedniük. Nagyjából ez is történt.

Emellett eléggé jól sült el a legtöbb régiós részvénybefektetésünk is, közülük kiemelhető a Telekom Slovenije, amelyet két éve nagyon szorosan követünk, fokozatosan pozíciót építettünk ki benne. Ez az elmúlt egy évben az osztalékokkal együtt 60-70 százalékot emelkedett. Nagyon alulértékelt cégnek tartottuk, amellyel nem foglalkozott szinte senki, pedig likviditása nem volt annyira alacsony. Nagyon erős, a részvény árára vetítve körülbelül húsz százalékos cash flow-termelő képességre számítottunk, és arra, hogy a szlovén állam problémái miatt ennek egyre nagyobb hányadát ki fogja fizetni osztalékként. Ez be is jött, elkezdett több osztalékot fizetni, mások is felfedezték, majd ehhez hozzájött még egy privatizációs történet is.

Jelentős kitettsége volt még az alapnak a magyar gyógyszercégekből, Egisből, Richterből is, amelyek szintén sokat tettek hozzá a hozamhoz. Ugyanúgy, ahogy a Fondul Propietatea, a román kárpótlási alap is.

M. D.: Körülbelül egy éve, másfél éve az volt a stratégiánk, hogy Európa, benne a közép-kelet-európai régió nagyon olcsó, itt vannak olcsó eszközök, az amerikai piacon viszont nem látunk ilyet. Sokkal bátrabbak tudtunk lenni az európai részvényvásárlásokkal úgy, hogy eközben shortoltuk az amerikai részvényeket. Eladási opciókat is vettünk részben amerikai indexekre, részben a DAX-ra, csupa olyan piacokon, ahol a befektetők nem féltek igazán.

Nagyon jól teljesítettek a Columbus Alapba vásárolt közép-európai befektetések, szinte kivétel nélkül az összes, és ebből a hozamból vett el valamennyit, de kevesebbet, hogy az amerikai shortjainkon pedig buktunk. Emiatt az Opus és Magnolia kötvényekkel is sokkal bátrabbak voltunk, mintha short nélkül kellett volna megvenni.

– Ehhez hozzájárulhatott a forint gyengülése is, hiszen egy éve 275-280 forint, mostanában pedig 295-300 forint volt az euró.

M. D: Igen, volt jelentős devizakitettségünk, és ez is hozzájárult egy kicsit a hozamhoz, de nem nagyon sokkal. Még egy jelentősebb tényező: már jó pár éve azt gondoljuk, hogy Japánban meg kell történnie az adósság monetizálásának. Tehát vagy csőd fog bekövetkezni (bár nyilván a kormány és a jegybank mindent el fog követni ennek az elkerülése érdekében), vagy szükség lesz óriási pénznyomtatásra.

– Már a kilencvenes években is sok hedge fund-menedzser, alapkezelő játszott a jen gyengülésére, némelyik tönkre is ment bele...

M. D.: Igen, de tavaly év végén, idén év elején tényleg elindult valami, sokat gyengült a jen, és idén már hozzávetőleg 40 százalékkal emelkedett a japán részvénypiac, sőt 12 hónap alatt pedig talán 65 százalékot is. Volt ebben is kitettségünk, ha nem is óriási, japán részvényeket is tartottunk.

– Melyek voltak a legrosszabb befektetések az utóbbi időben?

M. D.: Egyrészt, amit már említettünk, hogy az amerikai részvénypiacot shortoltuk. Vagy nem kellett volna, vagy korai volt, de az amerikai részvények sokat emelkedtek azóta. Az amerikai gazdaság teljesítménye sokkal jobb lett, mint amit mi gondoltunk.

Cs. T.: Az amerikai gazdaság 2-3 százalékos növekedése annak a fényében értékelendő, hogy közben ott is eléggé komoly megszorítások voltak. Ilyen körülmények között nagyon jónak számít. Arra számítottunk, hogy ilyen körülmények között nem fog tudni nőni az amerikai gazdaság.

M. D.: Volt egy másik rossz befektetésünk, egyrészt diverzifikációs céllal, másrészt arra számítva, hogy a globális adósságprobléma nincs megoldva, már nagyon régóta tartunk aranyat az alapban. Ha sokat esett, vettünk hozzá, ha sokat emelkedett, adtunk el belőle, de lényegében végig volt aranyunk.

– Az amerikai adósságprobléma elodázásának van valamilyen hosszabb távú tanulsága?

Cs. T.: Sokat írtak erről, és azt látjuk, hogy azok, akik befektetésekkel foglalkoznak, sokan hajlamosak ettől a témától megijedni. Mi lesz, ha csődbe megy az USA? – teszik fel a kérdést. De ez az ország a világ legnagyobb menedéke, egy hatalmas, biztonságosnak ítélt kötvénypiac, a világ legfontosabb devizája. A jelenlegi stádiumban ez egy önmaguknak csinált probléma.

Senki nem kérdőjelezi meg az USA fizetőképességét, önmaguknak kérdőjelezik meg, politikai csaták miatt. Ezek a dolgok menedzselhetők, inkább az adósságprobléma hosszú távú megoldásán kéne fáradozni. Mert lehet, hogy a következő válság során a GDP-arányos adósság felmegy 120 százalékra, és az már tényleg menedzselhetetlen lesz.

M. D.: A keynesi gazdaságpolitikán nevelkedett politikusok, közgazdászok hozzászoktak ahhoz, hogy stimulálni kell a keresletet, ha az a privát szférában egyébként visszaesne. Csak azt szokták elfelejteni, hogy ha a kereslet nagyon jól alakul, akkor meg vissza kell ebből fogni. Normális esetben emiatt egy átlagon felüli gazdasági növekedéssel rendelkező időszakban nem kéne stimulatívnak lennie sem a fiskális, sem a monetáris politikának.---- Magyarországon a politika miatt van bizonytalanság a részvénypiacon ----

Majdhogynem többletesnek kellene lennie a költségvetésnek. Most itt erről szó sincs. Ha nem állapodnak meg, akkor az egy rendkívül komoly megszorítással lesz egyenértékű.

– A hazai kisbefektetőkről az a hír járja, hogy mindig a múltbeli hozamok alapján döntenek az alappiacon. Mi a benyomásuk erről, milyen típusú kisbefektetők vannak?

Cs. T.: Nem csak kisbefektetői, hanem általános befektetői magatartás ez, áldozatul esnek ennek az intézményi befektetők is. Nagyon sokszor nem tudják felmérni, hogy mi az értékeltsége annak az eszköznek, amit megvesznek, sőt nem is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Alapvetően nem olcsó eszközöket vásárolnak, hanem jónak vélt eszközöket, valamilyen sztorira felfűzve, amiben tudnak hinni. Olyat vesznek, aminek bíznak a jövőjében, de rövid távon próbálnak rajta keresni.

Cser Tamás

Szem elől tévesztik azt, hogy a befektetés nem jó dolgok megvételéről szól, hanem jó áron kialakított befektetésekről. Szerintünk hosszú távon csak így lehet jó hozamot csinálni. Ráadásul amit jónak vélnek, az csak abból fakad, hogy már jó ideje jól teljesít a tőzsdén, és emiatt tetszik nekik. Tetszik a múlt és elképzelik, hogy ez így lesz a jövőben is.

Sokszor mondják, hogy nem is a hírek mozgatják a piacokat, hanem a piacok a híreket. Lehet, hogy valami emelkedő trendben van, és csak emiatt kezd annyira jónak tűnni a jövő.

– Mi a különbség a retail, azaz valódi kis ügyfelek és a privátbanki nagyobb magánügyfelek viselkedése között? A privátbanki ügyfeleket jobban orientálják a tanácsadók?

M. D.: Igazából nincsen nagyon nagy különbség, még intézményi ügyfeleknél is hasonló jelenségeket látunk. Az a baj, hogy amikor egy boltba bemegy valaki vásárolni, akkor a termékre rá van írva az ára, az értékéről pedig van egy határozott véleménye a fogyasztónak, és így tud dönteni. Itt viszont az ára ugyan rá van írva, de az értékéről a befektetőknek nagyon kevés információja van, érthető módon, mert a jövőt kellene valamennyire látni.

Így sokszor a múltbeli hozamokat asszociálják valamilyen értékhez. Miközben az pont az ellentettjét mutatja általában: ha ugyanis a múltbeli hozam jó, akkor valószínűleg az érték nagy része már tükröződik az árban.

Ha jó hangulat van a tőkepiacokon, akkor az elégedett befektetők szép fokozatosan növelik a kockázatokat, mennek először a hosszabb kötvényalapokba, majd a vegyes, végül a részvény típusú alapokba. Most az látszik, hogy részvényalapokat még egyáltalán nem mernek venni a magyar befektetők.

– Mennyire diverzifikálnak a magyar befektetők devizák szerint?

M. D.: Az elmúlt években Magyarországon voltak olyan időszakok, amikor megijedtek a befektetők és sok pénzt átváltottak forintból euróba, ez azután rendszerint nagyjából euróban is maradt. Utána sokáig nem érzik úgy, hogy váltani kell, mert nem olyan a politikai vagy gazdasági helyzet, nincsenek olyan hírek, amelyek miatt úgy gondolják, hogy félni kellene, de amit már egyszer átváltottak, az nagyrészt úgy marad. Ráadásul egyre kisebb a kamatkülönbség a forint és az euró között.

Ezért gondoltuk úgy, hogy próbálnánk olyan terméket csinálni, amely hasonló a Hold Alaphoz, de euróban denominált, így létrehoztunk egy eurós Hold Alapot is május környékén. Lényegében a hozama az eurókamatok és a forintkamatok közötti különbséggel tér el a Hold teljesítményétől.

– Mekkora volt a Columbus Alap kitettsége mostanában magyar értékpapírokból, és miért?

Cs. T.: Volt jelentős magyar kitettsége, de nem annyira részvényekből, mint inkább kötvényekből. A részvénykitettségünk nagyobb része származott régiós vagy esetleg nyugat-európai, néhány amerikai papírból. Voltak és vannak azért magyar részvények is az alapban. Itthon inkább a gyógyszercégeket kedveltük meg, mert Magyarországon a politika miatt nagyon sok bizonytalanság van a részvénypiacon. A régióban is eléggé olcsók a részvények, de azon belül is ez a legkevésbé kedvelt és ezért a legjobb árazottságú részvénypiac.

Mindenki bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a kormány következő lépése milyen negatív következményekkel fog járni a részvénypiacon. Ebből a szempontból a gyógyszeripar talán kivételt képez, exportra termel, sok kutatást végez, feltehetően a kormány is támogatandó területnek tartja, nem fogja bántani. Ezért ezekben mertünk pozíciót vállalni.

A Molban, az OTP-ben komoly pozíciónk csak a kötvényeken keresztül volt. Azt kérdeztük, lesznek-e olyan intézkedések, amelyek ezeket a vállalatokat csődközeli helyzetbe viszik? Azt gondoltuk, nem. Lesznek-e olyan intézkedések, amelyek csökkentik ezen vállalatok eredményét? Azt gondoltuk, igen. Ezért döntöttünk a kötvények mellett.

M. D.: Azért is van most egy kicsit több magyarországi eszközünk, mint korábban, mert úgy gondoljuk, hogy jöhet egyfajta ciklikus fellendülés. Hat éve recesszió van, komoly költségvetési szigor volt. Voltak ugyan kamatcsökkentések, de nem volt extra módon stimuláló a monetáris politika, és ma is tart az adósságleépítés folyamata.

Most pedig egy lazább költségvetésre számítunk, nem csak a választások miatt, hanem tartósan. A monetáris politika is nagyobb lépéseket tett abba az irányba, hogy a hitelleépítés véget érjen. A gazdaság sok ágában már annyira alacsony, sőt nyomott szintre esett a fogyasztás, a gazdasági aktivitás, hogy innen, még ha nincs is komoly talpra állás, úgy fogják érezni a gazdasági szereplők, hogy valami javul.

– A döglött macska is fel tud pattanni, ha elég magasról ejtik le.

M. D.: Így van. Nem vagyunk ugyanakkor optimisták a hosszú távú kilátásokat illetően, de rövid távon lehet növekedés, és ez nincs beárazva a részvénypiacba. A BUX dollárban számolva feleakkora szinten van, mint a 2007-es csúcsa. A magyar gazdaságot kicsit talán jobban reprezentálja a kisebb és közepes cégek indexe, a Bumix, mert a BUX-ban a regionális multik szerepelnek nagy súllyal. A Bumix talán 80-90 százalékot is esett a csúcsához képest dollárban.

Látunk értéket néhány hazai kis és közepes kapitalizációjú cégben is.

– A választások eredménye vajon befolyásolja majd a tőzsdét valamerre?

Cs. T.: Ha a választások kormányváltást eredményező meglepetéssel járnának, akkor az pozitív meglepetést okozna a tőzsdén is, mert akkor beindulna egy spekuláció, hogy az eléggé súlyos szektoradókban lesz valami változás hosszabb távon.---- A forint könnyen gyengül ----

M. D.: A piac által legnagyobb valószínűségűnek ítélt esemény, hogy a jelenlegi kormány marad hatalmon, nagyjából ez tükröződik a részvények árazásában is.

– Mit gondolnak a forint jövőjéről?

M. D.: Nehéz kérdés, azért nehéz jó befektetési döntést hozni a forintról, mert a befektetők érzelmei vetülnek ki leginkább a befektetési döntésre, nem tud az ember objektív maradni. Ráadásul nap mint nap hall olyan híreket, amelyek a gondolkodását eltorzíthatják. Az egy objektív dolog, hogy a magyar fizetési mérleg többlete nagy, és hatalmas javulás történt ebben.

Mindaddig, amíg ez így tud maradni, addig a forint is viszonylag erős tud maradni. Nyilván ha elromlik a külső környezet, az hátrányos helyzetbe hozhatja a forintot a csökkenő kamatkülönbözet mellett, de egyelőre nagyon erős pillér ez, amely tartja a forint árfolyamát. Az elmúlt hónapokban, amikor volt egy feltörekvő piacokkal kapcsolatos pánik, a forint akkor is erős tudott maradni, még a régiós devizák mezőnyén belül is.

Viszont ha a folyó fizetési mérleg elromlik, akkor az szerintem nagyon rossz hír lesz a forintbefektetésekre, az árfolyamra nézve. Bizony látjuk annak az esélyét, hogy a Növekedési Hitelprogram ebben változást tud okozni. Ha az a hatéves időszak, amíg az országban folyamatosan csak megtakarítottak a gazdasági szereplők, véget ér, és ismét elkezdenek fogyasztani, akkor ez növekvő importtöbbletet fog jelenteni, és nincsenek olyan kapacitások Magyarországon, amelyek mellett az export ugyanúgy tudna nőni.

– Ehhez nem az kellene, hogy a Növekedési Hitelprogramból származó forrásokat feléljék, és ne termelő beruházásokra fordítsák?

M. D.: Magyarország kis, nyitott gazdaság, soha nem lehetett a gazdaságot egyszeri keresletélénkítéssel stimulálni, akár monetáris, akár fiskális oldalról. Ezek előbb-utóbb ikerdeficithez vezettek, ami a forint gyengülését eredményezte, vagy nagyon magas kamattal kellett megvédeni a forintot. (Az ikerdeficit a folyó fizetési mérleg hiányának és az államháztartás hiányának egyidejű fellépését jelenti – a szerk.)

Csakhogy amíg eddig a jegybank beáldozta a kamatot a forint védelmében, most nem vagyunk abban biztosak, hogy ez után is így tesz majd. Most a kamatszintet fontosabbnak tartják, mint az árfolyamot, annál is inkább, mert a devizaadósok problémáját több helyen már így vagy úgy, kezelték. Másrészt a Növekedési Hitelprogrammal az MNB belekényszeríti magát abba, hogy alacsony szinten tartsa a kamatokat, másképp nagyon nagy veszteségekbe futna bele, ha megemelkedne a kamatszint.

– Akkor határozott trendet a forint árfolyamában nem lehet felfedezni?

M. D.: Nem gondoljuk, hogy a forint tartósan erősödni tudna innen, egyre kisebb a kamatkülönbözet és egyre inkább megéri devizabefektetéseket tartani. Előbb-utóbb, ha a fogyasztás beindul, amire ciklikusan látunk esélyt, az rontja majd a külső egyensúlyt és gyengíti a forintot.

– Arra látnak-e esélyt, hogy a forint tartósan gyengülni fog?

M. D.: Látunk rá esélyt. Az elmúlt tíz évben aki a forint ellen spekulált, az mind rosszul járt. De nincsenek olyan trendek, amelyek az idők végezetéig tartanak. Eddig a forintot védte a kamatkülönbözet a magyar és a külföldi kötvények mezőnyében, most már gyakorlatilag ez nincs meg, ez a különbség már nagyon alacsony szintre süllyedt. Úgyhogy mi a Columbus Alapban továbbra is tartjuk a jelentős devizakitettséget.

Cs. T.: Kicsit aszimmetrikus a helyzet, tartós erősödésre nem látunk esélyt, viszont előállhat olyan helyzet, amikor tud a forint jelentősen gyengülni.

– Merre tartanak a részvénypiacok úgy általában?

M. D.: Azt látjuk, hogy már négy és fél éve megy a részvénypiaci emelkedés, viszonylag töretlenül, több-kevesebb zökkenővel. Értékalapú befektetők vagyunk, ami az alap nevében is benne van, szeretünk akkor vásárolni, ha valami olcsó, és most fogynak el az olcsó eszközök. Abban a fázisban, amikor minden eszköz drága, talán még nem vagyunk, de mi most már folyamatosan csökkentjük a kockázati kitettségét az alapnak.

Cs. T.: Ugyanakkor itt-ott egyre több lehetőséget látunk shortokban. (Eladási, esésre játszó pozíciók felvételében – a szerk.) Shortolunk egyedi részvényeket, például ausztrál bankot vagy dél-afrikai kiskereskedelmi cégeket, elsősorban olyan vállalatokat, amelyek a feltörekvő piacokon működnek vagy azokhoz kötődnek, és túlzott növekedési várakozások vannak az árfolyamba beárazva.

– Magyar eszközök is vannak a shortoltak között?

M. D.: Nincsenek, egy olyan régióban, amely még relatíve olcsónak számít, életveszélyes lenne shortolni. Korábban volt egy-két lengyel short az alapban.

– Mi alapján számít olcsónak egy részvény? Egyes elméletek szerint, amelyek a hosszú állampapír-hozamokból indulnak ki, akár 50-es P/E, árfolyam/nyereség hányados sem lenne irreális.

Cs. T.: Ezt a kamatkörnyezetet nem használjuk a részvényértékelésnél, mert ez egy anomália. Ennek ellenére nem fog holnap megváltozni, de nem szeretnénk abba a helyzetbe kerülni, hogy pár év múlva megváltozik a hozamkörnyezet, és annak fényében kiderül, a papírok onnan nézve már nem is voltak olcsók.

– Akkor fejlett piaci kötvényeket is érdemes lehet shortolni.

Cs. T.: Igen, vannak is kötvényshortok az alapban, egy elég nagy pozíció japán kötvényekre, de például francia papírokra is.

– A híres Marc Faber is azt mondta a minap, hogy nincs biztonságos menedék, mert minden drága, a részvények is, a kötvények is.

M. D.: Alapvetően egyetértünk vele, az alacsony kamatkörnyezet, főleg a rövid kamatok, eltorzítják az értékelést, előfordulhat ilyenkor, hogy minden drága. Ilyen környezetben, ha furcsán is hangzik, de néha a készpénz lehet a legjobb befektetés.

(Az alapkezelővel készített korábbi interjú itt olvasható.)

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 11000 10855 11190 -2,22% 0 0 6 798 010 355 Ft 2023-01-30 17:06:12
MOL 2702 2694 2778 -3,08% 0 0 1 325 152 570 Ft 2023-01-30 17:07:38
MTELEKOM 371 366 373 +0,41% 0 0 68 713 341 Ft 2023-01-30 17:05:23
RICHTER 8065 8010 8240 -2,12% 0 0 3 560 515 020 Ft 2023-01-30 17:05:24
OPUS 131 126 133 -0,15% 0 0 59 162 368 Ft 2023-01-30 17:05:24
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Befektetési alapok Jól ismert szereplők szálltak be a Glosterbe
Privátbankár.hu | 2023. január 30. 16:47
A hazai befektetői világ jól ismert szereplői vásárolták be magukat a Glosterbe.
Befektetési alapok Gazdagodnak a gazdagok: tavaly 18,3 százalékkal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon
Privátbankár.hu | 2023. január 16. 17:23
A befektetési alapokban kezelt vagyon 2,7 százalékkal 243 milliárd forinttal 9290 milliárd forintra nőtt decemberben az egy hónappal korábbihoz képest, az egész tavalyi évet tekintve 18,3 százalékos a növekedés.
Befektetési alapok Felvirrad végre a kötvényalapok, nyugdíjpénztárak napja?
Eidenpenz József | 2022. december 9. 05:17
Az utóbbi három hónapban nagyon szép hozamot értek el a magyarországi kötvényalapok, sokan bőven két számjegyűt. Egyelőre ez sem tudja feledtetni a korábban elszenvedett veszteségeket, de látszik, hogy aki most, alacsonyabb árakon száll be, az sokkal jobb esélyekkel indul, mint aki korábban.
Befektetési alapok Miért veszítek még mindig a befektetési alapomon, nyugdíjpénztáramon, biztosításomon? (Lesz vigasz 2)
Eidenpenz József | 2022. november 11. 05:37
A kötvényalapok, kötvénytúlsúlyos alapok, pénztárak és biztosítói vagyonok továbbra is nagyon szenvednek a megugrott magyar kötvényhozamok miatt. Akad közöttük olyan is, amelynek egyéves vesztesége a 20 és 40 százalék közötti tartományba esik. Kiszállni azonban továbbra sem érdemes, mert nehéz lenne az alacsony kockázatú papírok között magasabb hozamúakat találni, mint a magyar állampapírpiacon.
Befektetési alapok Így alakultak a befektetési alapok múlt heti forgalmai
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 26. 08:14
Az Ingatlan/Közvetlen kategória volt az elmúlt hét vesztese, a Kötvény/Rövid kötvény kategória viszont népszerű volt a vevők körében.
Befektetési alapok Lesznek még kellemetlen meglepetések, amelyek felhajthatják a gabonapiaci árakat
Csabai Károly | 2022. augusztus 31. 05:24
Immár nyolcadik alkalommal győzött a Legjobb Árupiaci Alap kategóriában az OTP Föld Kincsei Alap. Ez adta az apropót ahhoz, hogy beszélgessünk az alap kezelőjével, Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával a már a háború kirobbanása előtt is, de azután csak még inkább fókuszba került nyersanyagpiacokról.
Befektetési alapok Összeolvadtak a Magyar Bankholding alapkezelői
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 24. 12:00
Sikeresen lezajlott a Magyar Bankholding két alapkezelő leányvállalatának egyesülése.
Befektetési alapok „Ez még nem az az időszak, amikor érdemes a pénzünk nagy részét részvényekben kockáztatni”
Csabai Károly | 2022. augusztus 23. 05:21
Túlzás nélkül állítható, hogy Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója tarolt a Klasszis 2022 díjátadó gálán. Az Év Portfoliómenedzsere lett, az általa kezelt alapok közül pedig az OTP Klímaváltozás a Legjobb Globális Részvényalap, míg az OTP Trend Alap A sorozat az Elmúlt 10 Év Legjobb Abszolút Hozamú Alapja lett – előbbi e címet sorrendben hatodszorra gyűjtötte be.
Befektetési alapok Jöhet a tőkevédett alapok reneszánsza, egyre több az ESG-alap
Eidenpenz József | 2022. augusztus 18. 05:41
A magasabb kötvényhozamoknak köszönhetően a befektetési alapok sokkal jobb teljesítménnyel szolgálhatnak a befektetőiknek az idén, még ha ez egyelőre nem is látszik az adatokból. A tőkevédett alapok szektora is újjászülethet emiatt, új tematikus alapokat indítanak. Egyre több alapot alakítanak át ESG-szemléletűvé. Interjú az Eurizon Asset Management Hungary elnök-vezérigazgatójával.
Befektetési alapok Közel három százalékkal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 17. 14:13
A befektetési alapokban kezelt vagyon 2,9 százalékkal, 224 milliárd forinttal 7976 milliárd forintra nőtt július végére.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG