Nevetséges hozamok helyett jobban körül kell nézni - még a forint is erősödhet

Nem kell megijedni még a deflációtól sem

Tajti Imre

Egy régi makroökonómiai megfigyelésre emlékeztetett előadása elején Tajti Imre. Nevezetesen, hogy az európai piacok nagyjából másfél évvel követik az USA-beli ciklust. Éppen ezt látjuk most a beszerzési menedzser indexet nézve – mondta. A korábban szárnyaló USA mutatója lefelé fordult, miközben a botladozó EU kezd felzárkózni. Az elmúlt néhány évben (is) abszolút az USA húzta a világpiacot, de a mostani lassulástól nem kell megijedni, összességében nézve a helyzet kedvező, vonzó piaci lehetőségek vannak – nyugtatott meg. Az index továbbra is a fellendülést jelző 50-es érték felett van a világgazdaság egészét tekintve. A fejlett piacok kilátásai tehát jók, ez pedig pozitív hatással lesz az egy ideje gyengébben teljesítő fejlődőkre is.

A világot eluraló alacsony inflációt, sőt deflációt Tajti Imre elsősorban az olaj és az élelmiszer árának csökkenésével magyarázta. Mint mondta, túlkínálat figyelhető meg a világban, ez okozza az alacsony értékeket. Ezt a helyzetet “pozitív deflációnak” nevezte, amely nem hordozza magában a defláció veszélyeit, és amúgy sem lesz tartós. A jegybankok pedig folytatják a monetáris lazítást – az Európai Központi Bank még csak most kezd bele igazán –, így erre az évre is megmarad a védőháló a piacok alatt.

10 évre évi 0,2 százalék hozam? Kösz, ez kevés

Ebben a helyzetben természetes, hogy a kötvénypiacon a mélyben járnak a hozamok, nem ritka már a negatív hozam sem az állampapírok között. De még az egészen hosszú futamidejű papírok sem adnak értékelhető kompenzációt a pénz hosszú idejű használatáért. Elegendőnek tartja valaki az évi 20 bázispontos, azaz 0,2 százalékos kamatot azért, ha 10 évre befekteti valahova a pénzét? – tette fel a kérdést, és meg is válaszolta: a maga részéről nem. Márpedig a 10 éves német állampapír most ennyivel “hálálja meg” a belefektetett bizalmat. Némi hozamot már csak elsősorban a fejlődő piacoktól, illetve az USA bóvli kötvényeitől lehet remélni.

A részvénypiacokat tekintve a fejlett piacok töretlenül emelkednek négy éve, a feltörekvő piacok viszont maximum stagnálnak, így egyre nyílik az olló közöttük. Az utóbbiak gyenge teljesítményét azonban elsősorban a dollár ereje okozta, a fejlődők nincsenek annyira rossz helyzetben, ahogy első pillanatra látszik a grafikonokon. A fundamentumok rendben vannak, az államadósság szintje alacsony és nem is nő, a fejlett piacok növekedése pedig pozitív hatással lesz rájuk is.

Lehet még erő a forintban

A befektetéseknél soha nem lényegtelen a devizák megválasztása, de most ez az egyik legfontosabb teljesítménytényező. Tajti Imre várakozása szerint a dollár erősödése ugyan megtorpanhat, de hosszú távon az erősödés folytatódhat, főleg az euróval szemben.

A forinttal, a forint jövőjével kapcsolatos kérdésre – a konkrét számokat tartalmazó jóslatoktól ugyan tartózkodva – elmondta: a forint most valamelyest alulértékelt, és vannak ugyan kockázatok, de nem sérülékeny. Nem lenne nagy meglepetés további erősödése az euróval szemben, hiszen az EKB most az MNB-hez képest is ultralaza monetáris politikát folytat. Kérdés, hogy az infláció növekedésére hogy reagál majd az MNB. A szakember szerint mindenesetre az eddigi nyilatkozatokból és jelekből az olvasható ki, hogy az MNB inkább a növekedésre, mint az inflációra koncentrál.

Dél-Amerikára érdemes lesz figyelni

Az Aegon Prémium üzletágának kínálatából kikerült egy  Dél-Amerika alap, helyette vették be az annál sokkal jobban teljesítő Aberdeen Latin-Amerika Részvény Alapok Alapját. Megyer Zsombor, az Aberdeen értékesítési és marketing menedzsere elmondta: a latin-amerikai részvénypiac rosszul teljesített az utóbbi években, elmaradt a feltörekvők átlagától is. Hosszabb távon azonban nem lesz rossz befektetés Latin-Amerika – mondta. A régió részvénypiaca nemzetközi összehasonlításban is alulértékelt, és a latin-amerikai országok igen kedvező fundamentumokkal rendelkeznek - mondta.