16p

Az év végéig sávozhat a forint, az MNB politikája támogatja az árfolyamot. A részvények és a kötvények is jól teljesítettek az utóbbi időben, kérdés, mi lesz az inflációval, a kamatokkal és a gazdasági növekedéssel. A kötvényalapok befektetői helytelenül általában a múltbeli hozamok alapján tájékozódnak, de van célravezetőbb módszer is. Interjú Kiss Péterrel, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatójával.

Az Amundi Óvatos Kötvény Alap első díjat nyert a Privátbankár Klasszis 2024 befektetési alapos versenyen, vajon miért? Mi az alap előnye, mi az, amiben kiemelkedő?

Kiss Péter (K. P.): Az alapot az óvatos befektetőknek szánva, az ő igényeiket előtérbe helyezve hoztuk létre. Kötvénypiaci stratégiát alkalmaz, a hazai és nemzetközi kötvénypiac rövidebb oldalát helyezi előtérbe. De nem csak állampapírokat tart, vannak benne vállalati kötvények és külföldi, euróban vagy dollárban denominált papírok is.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója

Tehát minden értelemben jól diverzifikált a portfólió, ami hozamtöbbletet eredményezhet, viszont nem növeli a kockázatokat érdemben. Másrészt aktív stratégiát folytat, tehát ha jó lehetőséget látunk a kötvénypiacon, akkor ezt az alapban is megpróbáljuk megjátszani.

Az óvatosság a nevében azt is jelenti, hogy nagyon szilárd meggyőződésnek kell egy-egy befektetési elképzelésünk mögött lennie, hogy azt az alapban is megvalósítsuk. Ha például van egy hozamcsökkenésre vagy hozamemelkedésre vonatkozó várakozásunk, de az még nagyon kezdeti szakaszban van, inkább spekulatív, akkor nem feltétlenül lépjük meg ebben az alapban, vagy csak kis méretben. De amikor már biztosabbá válik, akkor bekerül ebbe az alapba is.

Külföldi értékpapírokat vásárolni többnyire kétesélyes, hiszen van, amikor erősödik a forint, van, amikor gyengül…

K. P.: Van ilyen kockázat, de a jelenlegi piaci helyzetben, amikor a külföldi kötvényhozamok alacsonyabbak, mint a hazaiak, a devizakockázatot többnyire visszafedezzük forintra, amivel hozamtöbbletet tudunk elérni, ráadásul a forintos kötvényhozamok fölé is kerülünk. Ez az egyik fő célja a külföldi értékpapírok tartásának.

Másrészt pedig, ha az a várakozásunk, hogy nagy valószínűséggel gyengülni fog a forint, vagyis erősödne az euró vagy a dollár árfolyama, akkor vissza tudunk venni ebből a fedezésből, kicsit növeljük a devizakitettséget, amivel pluszhozamot tudunk elérni.

Egy időben ez a devizakötvény-visszafedező stratégia évi 15 százalék fölötti hozamot is eredményezett rövidebb távon, 2022 végén, 2023 elején.

K. P.: Ez így volt, azonban viszonylag gyorsan meg is szűnt az ekkora mértékű abszolút hozam lehetősége, jelenleg ilyen hozamok már nem érhetőek el az Alap befektetési univerzumában.

Ez a típusú alap egyébként manapság a magyar kisbefektetők kedvence, mivel többségük erősen kockázatkerülő.

K. P.: Valóban, ez a kategória volt a legnépszerűbb a BAMOSZ-statisztikák szerint is, illetve a mi alapcsaládunkon belül is ez nőtt leginkább. A nagy tőkebeáramlás előtt húszmilliárdos Óvatos Kötvény Alap százmilliárd fölé nőtt, tehát több mint ötszörösére. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a befektetők által leginkább kedvelt kategóriában, 34 másik alapot megelőzve tudtunk az első helyre kerülni a teljesítmény tekintetében.

Körülbelül mekkora szokott lenni a devizakitettség aránya?

K. P.: Alapállapotban nulla, ha nincs olyan meggyőződésünk, hogy érdemi forintgyengülés jönne. Ha pedig úgy gondoljuk, hogy erre a szokásosnál nagyobb esély van, akkor ennél feljebb visszük a devizakitettséget, de 10% fölé ritkán szoktunk elmenni, éppen az óvatosság elvéből fakadóan.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója

Miért ennyire kockázatkerülők a magyar kisbefektetők? Alig van valakinek részvénye, alig merészkedik valaki a kötvényeken, kötvényalapokon túl…

K. P.: Történelmileg alakulhatott így, a részvénypiaci válságok alatt sokan jártak pórul, és talán nem volt még elég idő arra a tőkepiac újraindulása óta, hogy kialakuljon egy erős, egészséges befektetői attitűd. Én úgy látom, hogy általánosságban a vállalkozási kedv, talán a rendszerváltás utáni pár évet leszámítva, nemzetközi összevetésben is elég alacsony Magyarországon.

Kockázatot vállal a vállalkozó is, meg az is, aki mondjuk részvényeket vásárol, csak másfajta kockázatot.

K. P.: Ebből a szempontból nekem egy kicsit hasonló a kettő. Ha részvényt veszek, akkor is tulajdonos leszek. A vállalkozói szellem, a kockázatvállalás európai szinten is alacsony, főleg, ha Amerikával hasonlítjuk össze.

Angolszász országokban, mint Nagy-Britannia, Észak-Amerika, magas a részvénybefektetések aránya a lakosság körében, ugyanitt a nyugdíjrendszer az öngondoskodáson alapul. Azért van ekkora súlya az öngondoskodásnak, mert az emberek hajlandóak sok részvényt vásárolni, vagy azért vásárolnak sok részvényt, mert ilyen a nyugdíjrendszer?

K. P.: Összefügghet a kettő. Ha valaki olyan kultúrában, pénzügyi tudatosságban nő fel, hogy neki kell magáról gondoskodnia, ezt nem az államtól várja, akkor lehet, hogy korábban elkezdi és többféle pénzügyi termékkel ismerkedik meg. A pénzügyi tudatosság jobban beleivódik az emberekbe. A tőkepiacról való vállalati forrásbevonás sokkal nagyobb arányú az angolszász országokban, mint a bankhitel révén történő, így eleve nagyobb a tőkepiaci kínálat is.

Évtizedek óta olvashatjuk a jobb pénzügyi sajtóban, hogy nem elsősorban a múltbeli hozamokat érdemes figyelni a befektetések kiválasztásánál, de még mindig sokan vannak, akik csak ez alapján döntenek. Ők a többség?

K. P.: Konkrét adatokat nem tudnék mondani, de azt gondolnám, hogy a többség igen. Ennek egyik oka, hogy a múltbeli hozam egy konkrét, megfogható statisztika, míg a jövőre vonatkozva csak valószínűségekről beszélhetünk. Ez nyilván nem jó, a kötvénypiacon különösen nem, mert ott egyébként vannak mutatók, amelyekre jobban lehet támaszkodni. A kötvényeknél ilyen a lejáratig számított várható hozam, ami, ha nem valósul meg, nagy meglepetés, azaz viszonylag jól jelzi előre a ténylegesen elérhető jövőbeni hozamot.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója

Mint például az állampapírpiaci referenciahozam?

K. P.: Ez egy jó példa valóban. Egy kötvénynél, ha hét százalék a kamata, akkor tudom, hogy egy év múlva hét százalékkal több pénzem lesz. Míg ha valaki ránéz a kötvényalapokra, jellemzően a múltbeli hozamokkal találkozik. Sokan összekeverik a kettőt és ez alapján hoznak döntést.

A másik szabályozási kérdés. Sem mi, befektetési alapkezelők, sem a forgalmazók, nem mondhatunk előretekintő hozamot, törvényileg tilos ilyet kommunikálni, ahogy a nyugdíjpénztáraknál sem tehetik. Pedig egy, csak kötvényeket tartó portfóliónál ez viszonylag pontosan kalkulálható és jó fogódzót adhat a döntésekhez, különösen a visszatekintő hozammal összehasonlítva.

Tehát kéne valamiféle olyan mutató, mint például a kötvényportfólió lejáratig számított átlagos várható hozama egy adott pillanatban?

K. P.: Igen, ahogyan a külföldi kötvényalapok vagy ETF-ek esetében is ez egy jellemzően elérhető adat. Persze mellé kell nyomtatni nagy betűkkel, hogy ez garanciát nem jelent a jövőre nézve és csak egy pillanatnyi állapotot tükröz.

Milyen egyéb hibákat követnek el még a befektetők?

K. P.: Ami talán a leggyakoribb ezen kívül, hogy túlságosan sokat kereskednek, adják-veszik az értékpapírokat, mert mindig abba szeretnének beszállni, ami a múltban jól teljesített. Nincs egy hosszú távú befektetési tervük, ami alapján felépítik a portfóliójukat, és ami mellett ki tudnak tartani hosszú távon. Az a jó portfólió egy befektető számára, ami mellett hosszú távon kitart és jól tud aludni tőle, nem feltétlenül az, ami valamilyen kockázat-hozam összefüggésre épülő modell alapján szigorúan befektetési szempontból optimálisnak tűnik. Itt jönnek be a pszichológiai, viselkedési tényezők, amiktől a befektetési döntéseket nem lehet pusztán pénzügyi faktorokra redukálni.

Mivel érdemes a kötvényportfóliót színesíteni, ha valaki hajlandó egy kicsit elmozdulni a nagyon biztonságos befektetésektől a kockázatosabb irányba? Mostanában csúcsot döntött az összes amerikai tőzsdeindex és a magyar BUX is.

K. P.: Érdemes lehet a részvények irányába elmozdulni, de ez egyéni kérdés is, nagyon sok mindentől függ. A befektető kockázatviselő képességétől, egyéni időtávjától, attól, hogy mire szeretné felhasználni azt a megtakarítást stb. Úgy gondolom, hogy ha valakinek van egy előretekintő, több évre szóló pénzügyi terve, akkor az alapján lehet befektetési portfóliót építeni, egyes eszközosztályokat kiválasztani. Ebben az időtávtól függően el lehet mozdulni a kötvénypiacoktól egy vegyes portfólió felé, első lépésként.

Nem feltétlenül kell a kötvényeket teljesen elengedni, ennek nem kell egy bináris döntésnek lennie, a kötvények egy részét át lehet rakni valamilyen részvénytípusú megtakarításba.

Akkor az alapkezelők inkább vegyes alapot ajánlanának, vagy abszolút hozamút?

K. P.: Az ajánlás nem biztos, hogy jó szó, hiszen ahhoz nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, mint pl. az ügyfél kockázatviselő képessége, anyagi helyzete, az időtáv, amire befektetne. De azt fontos tudni, hogy általában mindkét említett alap típusban megvan a kötvényes láb is, amit azért nem érdemes kihagyni, mert történelmi összehasonlításban még mindig magas szinten vannak a hozamok. De a részvénypiacok is érdekesek lehetnek, bőven van lehetőség a kockázatos eszköz pályán is. Egyfajta stratégia lehet, ha egy kockázatkerülő befektető, aki eddig leginkább a rövid kötvényalapot választottat, elmozdul egy kicsit a hosszabb kötvényalapok irányába, persze csak ha a befektetési időtáv is hosszabb.

Amióta bevezették a szochót, a TBSZ-számlák felé fordult a kisbefektetők figyelme?

K. P.: Úgy látjuk, hogy igen, és ez egy jó megoldás, szerintem a TBSZ a kiindulópont a jelenlegi helyzetben, ráadásul hosszú távú szemléletre is ösztönöz.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója

De ha valakinek csak néhány hónapra, vagy egy évre van pénze?

K. P.: Olyankor meg kell nézni, hogy mennyivel tudhat többet az alap még a szocho után is, mint egy bankbetét. Bizonyos esetekben az alapok jönnek ki jobban.

Mindig vannak fontos trendek, népszerű témák a részvénypiacon, mint most a mesterséges intelligencia (MI). Mennyire lesz ez tartós?

K. P.: Az MI nagy trenddé kezd válni, és lépésről-lépésre rengeteg mindenre kihat. Nemcsak a ChatGPT miatt érdekes, de átalakítja a félvezető-ipart, a szoftvercégeket, és most már ott tartunk, hogy a közműcégek, a zöldenergia is becsatornázódik ebbe a trendbe.

A közműcégekhez és a zöldenergiához úgy kapcsolódik, hogy rengeteg energia kell a szoftverek futtatásához. Amíg szövegalapú, addig kevesebbet fogyaszt, de ha videó- és hangalapú, akkor annak a többszörösét. Ezt az energiaellátási kapacitást mind ki kell építeni, meg kell termelni. Óriási napelemparkokról hallani, amelyeket a Microsoft és más MI-cégek terveznek az adatközpontok mellé építeni. Az MI-nek geopolitikai következményei is megjelentek, lásd chipháború.

Hogyan fog mindez a befektetésekben, a tőkepiacokon jelentkezni?

K. P.: Sok függ az erre adott kormányzati és vállalati reakcióktól. Nagyon sokféle leágazása van és lesz még, de ez egy hosszabb távú trend. Lesznek nyertesek és vesztesek, és mindez inkább az aktív befektetéskiválasztás, az aktív alapkezelés irányába tolja el a piacot.

Van olyan, hogy MI-alap, vagy olyan, amely ebből a trendből erősen profitálni tud?

K. P.: Sok ilyen van, az Amundi is kínál ilyen alapokat. Számos ETF is létezik, amely szűkebben véve az MI-tematikára épül.

Merre megy az infláció, a kötvénypiac?

K. P.: A kötvénypiac az egymillió dolláros kérdés, mert ez szinte mindent befolyásol most. Egyelőre nagy a bizonytalanság, minden a bejövő adatoktól függ. Az utolsó 1-2 százalékos csökkenés az inflációban nagyon nehéz lesz. A jegybankok adatvezérelt üzemmódba kapcsoltak, a bejövő adatoknak még nagyobb lett a jelentősége, a várakozásoktól való eltérés fontos tényező lett.

Ami a jelenlegi kötvénypiaci hangulatot érdemben rosszabbra tudná fordítani, az egy nagyobb felpattanás lenne az inflációban, az infláció tartós újraéledése. Egyelőre nem elhanyagolható ennek az esélye, főleg az első negyedéves amerikai és globális adatok után, de nem ez az alapforgatókönyv. Ebből a szempontból az áprilisi amerikai adat kisebb megnyugvást hozott.

Hogy mi lesz az inflációval, az nagyban meghatározza, hogy mi várható az amerikai gazdaságban. Ha az infláció kicsit magasabb lesz és a “no landing” valósul meg, tehát nem lesz recesszió, akkor a Fed és a többi jegybank nem csökkenthet kamatot, mert magas az infláció újraindulásának az esélye. Szerintünk az alapforgatókönyv továbbra is az, hogy a Fed tud majd vágni idén. Az EKB előrejelzésünk szerint korábban elkezdheti és többet is vághat.

Hogyan befolyásolja ez Magyarországot?

K. P.: A hazai kötvénypiac is nagy mértékben reagál a külföldi hatásokra. Ha a Fed és az EKB is tud vágni, akkor feltehetőleg az MNB is tud majd tovább csökkenteni a kamatokon. Egyelőre nekünk is az az alapforgatókönyvünk, mint amit az MNB kommunikál, hogy év közepére van lehetőség 6,5-7,0 százalékra csökkenteni az alapkamatot. Ha a nemzetközi helyzet jó lesz és itthon is jól alakul az infláció, akkor van esély további óvatos kamatvágásokra is, lemehetünk  6,0-6,5 százalék környékére.

A forint így is viszonylag erős marad, mint most?

K. P.: A várakozásunk szerint egy szélesebb sávban maradhat idén az euró, 375 és 400 között, és a sávon belüli mozgás attól függ majd, hogy hogyan alakulnak az említett külföldi tényezők.

Lehet, hogy lassan itt az ideje eurót venni?

K. P.: Egyelőre az MNB kamatpolitikája támogatja a forintot. A tényezők, amik az utóbbi időszakban gyengítették, azok a fiskális politikával kapcsolatos kérdőjelek voltak, illetve a külföldi hatások.

Nem lehet, hogy végre esetleg egy fél évig, évig nem történik semmi? Lehetne egy nyugodt nyarunk?

K. P.: Szerintem ebben mindenki kiegyezne. De sajnos az említett adatvezérelt üzemmód miatt nem erre számítunk. Viszont ha messziről nézi az ember, akkor a részvénypiacokon nagy probléma nincsen. A kötvénypiac kicsit visszaesett ugyan, túlságosan előreszaladtak a várakozások tavaly év végén. De visszatekintve, azon az időtávon, ami a hosszú kötvényalapok esetében általában a javasolt minimális tartási idő - azaz 2-3 évre - nagyon szép hozamokat lehet látni.

Maguk az alapkezelők is olyan kockázatkezelők, mint a lakosság, és ők is folyton kötvényeket és kötvényalapokat vásárolnak?

K. P.: A kollégákkal való beszélgetésekből ítélve meglepően sokan vettek lakossági állampapírt. Én nem ebbe a táborba tartozom, főleg részvényalapokat tartok, kockázatosabb befektetéseket, pontosan a hosszú időtáv miatt. Az önkéntes nyugdíjpénztárban is a legnagyobb részvényhányaddal rendelkező dinamikus portfólióban vagyok és nem szoktam változtatni rajta, még ha a rövidtávú várakozásaim esetleg mást diktálnának is.

Rám az jellemző, de talán más alapkezelőkre is, hogy azt csinálom, amit „prédikálok”. A keletkező megtakarításaimmal fokozatosan, részletekben szállok be a piacra és nem ugrálok ki-be, ahogy a beszélgetés elején említettem. Igyekszem a hosszú távú trendek és a saját pénzügyi tervem mentén befektetni.

Figyelemfelhívás

Jelen dokumentum kizárólag újságírók, sajtó és média szakemberek számára készült. Jelen információ egyetlen célja, hogy az újságírók, sajtó és média szakemberek számára információt és áttekintést biztosítson attól függetlenül, hogy azt milyen célra használják, amely teljes mértékben szerkesztőségi kompetencia és amellyel kapcsolatban az Amundit semmilyen felelősség nem terheli.

Jogi nyilatkozat

Jelen dokumentum elemei kizárólag tájékoztatás céljára készültek, azok nem minősülnek pénzügyi eszközök vételére/eladására tett ajánlatnak, befektetési tanácsnak, befektetési elemzésnek, befektetési ajánlásnak, vagy egyéb befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó ajánlatnak, illetve adójogi tanácsadásnak és  nem adnak teljes körű tájékoztatást a dokumentumban szereplő kibocsátókkal, pénzügyi eszközökkel, ügyletekkel kapcsolatban. Jelen kiadványban szereplő információk 2024. június 10-én tekintendők pontosnak.

Bármely itt szereplő előrejelzés, értékelés és statisztikai elemzés célja, hogy segítséget nyújtson a címzettnek a leírt kérdések megértésében. Az ilyen előrejelzések, értékelések és elemzések szubjektív értékeléseken és feltételezéseken alapulhatnak, és eltérő eredményeket produkáló alternatív módszertanok között választanak. Ennek megfelelően az ilyen előrejelzéseket, értékeléseket és statisztikai elemzéseket nem szabad tényként, illetve a jövőbeli események pontos előrejelzéseként kezelni.

Ha nincsen másképp feltüntetve, jelen dokumentumban szereplő valamennyi információ az Amundi Asset Management SAS-tól illetve az Amundi Alapkezelő Zrt.-től származik. A piaci meglátások a szerzőtől származnak, nem feltétlenül tükrözik az Amundi Csoport véleményét. A tájékoztatás olyan forrásokon alapult, melyet a szerző a felhasználás időpontjában megbízhatónak ítélt, de azok a gazdasági és egyéb körülményektől függően bármikor változhatnak. Nincs rá biztosíték, hogy az egyes országok, piacok vagy ágazatok a várakozásoknak megfelelően fognak alakulni, mint ahogy arra sem, hogy a tájékoztatásban bemutatott piaci előrejelzések megvalósulnak, illetve a most tapasztalt piaci folyamatok változatlanok maradnak.

A tájékoztatás nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, így nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.

Bár az Amundi Alapkezelő Zrt. különös gondot fordított a jelen dokumentumban foglaltak kialakítására, annak pontosságáért, helyességéért, teljességéért, vagy tényállításként történő felfogásáért semmilyen jogcímen - kifejezett vagy vélelmezhető - felelősséget nem vállal. Az Amundi Alapkezelő Zrt. felhívja figyelmét, hogy a dokumentumban foglalt tájékoztatást csak saját kockázatára használhatja fel, az arra támaszkodó döntéshozatalból az olvasó által elszenvedett esetleges veszteségért, elmaradt haszonért az Amundi Alapkezelő Zrt.-t, az Amundi Csoporthoz tartozó egyéb vállalatot, vagy azok bármely tisztségviselőjét semmilyen – közvetlen vagy közvetett – jogi felelősség nem terheli.

A dokumentumban szereplő tájékoztatást az Amundi Alapkezelő Zrt. – előzetes értesítés nélkül – jogosult aktualizálni vagy megváltoztatni.

A befektetések kockázattal – többek között politikai és devizakockázattal – járnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy befektetésének értéke emelkedhet, illetve csökkenhet is, és akár a teljes befektetett tőke elveszhet. A múltbéli siker nem tekinthető és semmiképp sem tekintendő a jövőbeli siker zálogaként.

A dokumentum nyomtatási és elütési hibát tartalmazhat.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 18605 18605 18890 -1,48% 0 0 8 794 808 045 HUF 2024-07-24 17:10:26
MOL 2828 2828 2864 -0,91% 0 0 740 429 530 HUF 2024-07-24 17:12:23
MTELEKOM 1074 1056 1090 -1,10% 0 0 346 055 376 HUF 2024-07-24 17:05:55
RICHTER 9945 9770 9950 +1,02% 0 0 1 441 409 270 HUF 2024-07-24 17:08:54
OPUS 439 436 439 +0,69% 0 0 61 521 852 HUF 2024-07-24 17:05:28
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetési alapok Klímaváltozás, elhízás, öregedő társadalmak - tudta, hogy ezekkel pénzt is kereshet?
Izsó Márton - Litván Dániel | 2024. július 15. 19:22
Mik az azok a megatrendek? Például azok, hogy a klímaváltozás zajlik, a nyugati világban pedig egyre több idős, illetve egyre több elhízott ember lesz. És létezik olyan befektetési alap, amellyel ezeket a trendeket kihasználva pénzt is kereshetünk. A Klasszis Podcast adásában Richter Péterrel, a VIG Alapkezelő részvényportfólió-menedzserével Litván Dániel beszélgetett.
Befektetési alapok Így védekezhetünk az infláció ellen most - Klasszis podcast
Eidenpenz József - Izsó Márton Artúr | 2024. július 4. 05:38
A kötvények és betétek korának vége lett a magas infláció miatt, az infláció elleni védelmet ingatlanalapokkal és részvényalapokkal lehet jól biztosítani hosszabb távon. Ám aki kevésbé bírja a kockázatokat, annak a kötvényt és részvényt is tartalmazó vegyes alapok ajánlhatók. Erről beszélgettünk Pekár Dáviddal, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatójával.
Befektetési alapok Voltak ennél sötétebb időszakok is a magyar gazdaságban
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. július 3. 15:01
Két díjat is nyert az Accorde Alapkezelő a befektetési alapok Privátbankár.hu Klasszis 2024-es szavazásán: az Accorde Abacus Alap az első helyen végzett a Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap (közepes kockázat) kategóriában. Gyurcsik Attilát, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatóját választották az Év Portfóliómenedzserének. Ennek apropóján beszélgetett Gyurcsik Attilával Vég Márton újságírónk.
Befektetési alapok Számos vállalat van, amely még profitálhat a mesterséges intelligenciából
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. június 28. 15:01
A Legjobb Feltörekvő Piaci Részvény Alap lett a Generali Amazonas Latin Amerika Részvény Alap a Privátbankár.hu Klasszis 2023-as szavazásán. Ennek apropóján beszélgetett Móra Mátéval, a Generali Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzserével Vég Márton újságírónk.
Befektetési alapok A kötvényhozamok nagyjából az idei csúcsaik közelében lehetnek
Csabai Károly | 2024. június 24. 15:01
A befektetési alapkezelői szakma legfontosabb díjának számító Privátbankár Klasszis 2024 szavazáson az OTP Alapkezelőnél dolgozó Tóth István lett Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere. Ennek apropóján beszélgettünk vele a kötvénypiaci termékekről, folyamatokról, kilátásokról.
Befektetési alapok A duplájába is kerülhetne az OTP? – interjú
Eidenpenz József | 2024. június 21. 15:02
A magyar részvények nem drágák, ráadásul értékalapúak, ami szép hozamot biztosíthat, miközben a nagy nemzetközi növekedési részvények már legalábbis nem olcsók. A részvények hatékony védelmet nyújthatnak az infláció ellen is. A kockázatot, árfolyamingadozásokat kevésbé jól tűrő befektetőknek kezdőlépésként a vegyes alapokat ajánlják. Interjú Dudás Mátéval, az Erste Alapkezelő Zrt. szenior portfólió-menedzserével.
Befektetési alapok Rengeteg pénz vándorolt a látra szóló bankbetétekből a befektetési alapokba
Csabai Károly | 2024. június 17. 15:01
Tizenegy díjat - négy elsőt, három másodikat és négy harmadikat - is elhozott a Privátbankár Alapkezelő Klasszis 2024 szavazáson az OTP Alapkezelő. Ennek apropóján beszélgettünk a cég általános vezérigazgató-helyettesével, Turner Tiborral.
Befektetési alapok Gyurcsik Attila: Ha úgy hozza a sors, akkor valami ellen is fogadhatok
Vég Márton | 2024. június 10. 19:01
Két díjat is nyert az Accorde Alapkezelő a befektetési alapok Privátbankár.hu Klasszis 2024-es szavazásán: az Accorde Abacus Alap az első helyen végzett a Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap (közepes kockázat) kategóriában. Gyurcsik Attilát, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatóját választották az Év Portfóliómenedzserének. Ennek apropóján beszélgetett Gyurcsik Attilával Vég Márton újságírónk.
Befektetési alapok A kötvények maradhatnak a kisbefektetők kedvencei
Privátbankár.hu | 2024. június 5. 15:06
Nagyon szép hozamokat adott 2023 a kötvényalapok befektetőinek, nagyon ritka, hogy ilyen nagy áremelkedést lehet látni. De a jelenleg hét százalék közelében levő állampapírhozamok még mindig nem éppen alacsonyak, így a kötvénybefektetések is vonzóak maradnak. A forint is viszonylag erős maradhat, mert az inflációs cél eléréséhez nem engedhető meg a korábbi, trendszerű leértékelődés. Bebesy Dániel, az Erste Alapkezelő senior portfóliómenedzsere lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban beszélt a kötvénypiacról.
Befektetési alapok Móra Máté: Nem biztos, hogy örülnünk kell, ha eljön a kamatvágások ideje!
Vég Márton | 2024. június 4. 15:01
A Legjobb Feltörekvő Piaci Részvény Alap lett a Generali Amazonas Latin Amerika Részvény Alap a Privátbankár.hu Klasszis 2023-as szavazásán. Ennek apropóján beszélgetett Móra Mátével, a Generali Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzserével Vég Márton újságírónk.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG