Több állampapírt, eurót és dollárt tettünk félre szeptemberben

A nyári hónapok 50-60 és a tavaszi időszak havi 100-160 milliárd forintos értékeinél érezhetően kevesebbet, 39 milliárd forintot helyeztek el a hazai befektetési alapokban szeptemberben, ami azonban így is jelentős összeg, a teljes tőkeállomány közel egy százaléka. Ennek ellenére még nem biztos, hogy ez a megtakarítási kedv csökkenését jelzi: a hónap során ugyanis rekordot döntött a lakossági állampapírokban elhelyezett pénz, a forintos verziókban 108,4 milliárd forintot, a devizásakban (PEMÁK) pedig 19 milliárd forintot (63 millió eurót) helyeztek el.

Még mindig betétből ki, papírba be

Hiányzik még az összképhez a bankbetétek állománya, amit csak október végén tesznek közzé. A nemrég nyilvánosságra hozott augusztusi érték, mínusz 112 milliárd forint azonban – amely az idén a harmadik legnagyobb kivonás volt a betétekből, a július és az április után – jelzi, hogy valószínűleg nem változott a nagy kép.

Azaz a fő folyamat még mindig az, hogy az alacsony banki kamatok miatt a tőke a bankbetétekből a – főleg szintén a bankokban forgalmazott – befektetési jegyekbe, illetve a – jelentős részben szintén bankfiókokban árult – állampapírokba áramlik. (A befektetési jegyek tulajdonosai egyébként nem csak magánszemélyek lehetnek, de hagyományosan ők birtokolják az állomány zömét.)

Abszolúte népszerű alapok

Ami az egyes alapfajtákat illeti, a régóta népszerű, kockázatosabb, de legalábbis közepes kockázatú abszolút hozamú alapok vitték a prímet, 19 milliárd forint érkezett ide. Az évekig vezető likviditási alapokból még ki is ment pár százmillió forint, a hasonló, de ezeknél kicsit nagyobb várható hozamú és kockázatú pénzpiaci alapokba viszont beáramlott 15,6 milliárd. A kockázati sorban utánuk következő rövid kötvényalapok is újra jelentős, 7,4 milliárdos pluszhoz jutottak. Az ingatlanalapok hétmilliárdos tőkebeáramlása feltehetően szintén mint kis kockázatú alternatívakeresés jelenik meg a befektetők elképzelései között.

A mostanában inkább stagnáló részvényalapokból elvitt tízmilliárd forint feltűnően sok, talán köze lehet az őszi hírhedt szeptember-októberi krach-időszakkal kapcsolatos félelmekhez. A tőkevédett alapok 8,7 milliárdos csökkenése inkább még az augusztusi uborkaszezon áthúzódó hatása lehet. (Az ilyen alapok általában több hetes jegyzési időszak után indulnak el, augusztusban pedig vélhetően kevés ilyen volt.)

Melyik euró elég olcsó?

Érdekes, hogy viszonylag jelentős volt a devizában félretett összegek értéke, euróban 8,9, dollárban 6,4 milliárd forintnyi friss befektetés érkezett. Többször is megfigyelhető volt, hogy olyankor, amikor a forint erős, azaz az euró olcsó, sokan vásárolnak devizát és alapokban vagy betétekben helyezik el. Amikor viszont az euró drága lesz, jellemzően 300 forint felett, akkor eladják.

Most szeptemberben viszont körülbelül 295 és 302 forint között ingadozott az euró, eléggé stabilan, ami egyfajta középértéknek tűnik. Bár lehet, hogy a 295 forintot már sokan elég olcsónak érezték, a 302-t viszont nem elég drágának. Az olcsó dollár, az 1,35 körüli euró/dollár keresztárfolyam pedig sokakat az amerikai pénz felé is kirándulásra csábíthatott.