1p
A rendszerváltás óta zajlik az a folyamat, aminek eredményeképpen Magyarország újra az IMF küszöbére sodródott. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint van élet az IMF-en kívül is, viszont rendkívül komoly erőfeszítéseket igényel, és nagyon drága is - a devizakötvény-kibocsátásnak ezért a szakember szerint nincs itt az ideje. Közeleg a beszállási pont a kötvénypiacon - vagy már itt is van.

Hogy jutottunk ide?

A rendszerváltás után az állam gyorsan elveszítette pénzügyi vagyonát – részben a külföld felé történő eladósodás, részben pedig egyes vállalatok és bankok konszolidálása miatt. A 2000-es években a folyamat nem állt meg, egészen 2007-ig egészen magas szintű államadósságot kényszerült finanszírozni az ország. Az állami transzferek ellenértékét nem takarította meg a vállalati és a lakossági szektor, így külföldről kellett finanszírozni – vázolta fel a jelenlegi kötvénypiaci helyzet kialakulását eredményező folyamat alapjait Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója a társaság által szervezett háttérbeszélgetésen.

A háztartások eladósodottsága 2003 végére – állami támogatás segítségével – 5-ről 17 százalék körüli szintre emelkedett, ami még nem nevezhető veszélyesnek. Az állami támogatások elapadása ellenére azonban a háztartások nem álltak le, devizahitelekkel helyettesítették a kedvezményes forinthiteleket. Az eladósodottság szintje a GP 40 százaléka környékére emelkedett 2009-re. Emiatt magas devizatartalékot kell fenntartania az országnak, ami tiszta ráfizetés. Ráadásul a nagy eladósodottság miatt magas az országkockázati felár, a régióban a legmagasabb CDS-felárral a magyar eszközökkel kereskednek. A 10 éves kötvényekre az egyik legmagasabb hozamot kell fizetnünk Európában – az elmúlt 10 évben folyamatosan régiós versenytársaink fölé kellett ígérnünk a finanszírozhatóság érdekében.

A központi költségvetés bruttó adósságán belül a 2006-os 28 százalékról 2011 végére közel 50 százalékra emelkedett a devizaadósság aránya. Eközben azok a hazai szektorok, amelyek képesek voltak a forintban denominált hosszú lejáratú értékpapírok tartására (magyarán az állam finanszírozására), telítődtek – ismét a külföldi hitelezők szerepe erősödött, a tőlük való függés azonban fokozott kockázatot jelent. Nem véletlen, hogy amikor a válság miatt visszafogták befektetési tevékenységüket, a nemzetközi szervezetekhez kellett fordulnunk. A hazai nyugdíjpénztárak mint jelentős állampapír-befektetők jelentős visszaszorulása 2011-ben a külföldi szereplők súlyának további emelkedéséhez vezetett.

Van élet az IMF nélkül - de mennyiért?

Egyelőre nem látni, hogy mikorra lehet meg a megállapodás az IMF-fel, mindkét oldal részéről látható a csúszás. Meg lehetne kerülni az IMF-et – ehhez azonban jelentős költségvetési átrendezés, a finanszírozási igény masszív csökkentése szükséges. A fenntartható adósságpályához alacsony kamat, magas növekedés és alacsony államháztartási hiány szükséges.

Jelen körülmények között szükség van az IMF-re, mint olyan finanszírozóra, aki alacsony kamat mellett biztosíthat forrást számunkra. A lejáró államadósság refinanszírozását ugyan az IMF nélkül is lehetne biztosítani, ehhez azonban a finanszírozási igény jelentős csökkentésére, elsődleges többlet felhalmozására lenne szükség a költségvetésben - ez segítene elhitetni a befektetőkkel, hogy tartós a javulás, alacsonyabb hozam mellett is érdemes megvenni a magyar kötvényeket. A jelenlegi helyzet azonban nem így áll.

Az Államadósság Kezelő Központ részéről a napokban felvetődött egy esetleges devizakötvény-kibocsátás lehetősége – a Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel inkább megvárná az IMF-megállapodás létrejöttét. Szalma Csaba is inkább ez utóbbi megoldás felé hajlik. Ha sikerül ugyanis a devizakötvény-kibocsátás, az kétféle üzenetet is közvetíthet: egyrészről értékelhető jó hírként, mivel azt jelezné, hogy képesek vagyunk a saját lábunkon megállni, finanszírozni magunkat akár az IMF nélkül is.

Lehet azonban ennek olyan üzenete is, hogy egyáltalán nem is akarunk megegyezni a nemzetközi szervezetekkel – Szalma Csaba szerint összességében inkább negatív üzenete és hatása lenne (azaz hozamemelkedéssel járna), ha Magyarország most lépne ki a devizás piacra. Felvetődik a kérdés, miért kellene most devizakötvényt kibocsátani, ha később egy megállapodás után lényegesen kedvezőbb feltételek mellett lehetne piacra lépni.

Figyeljük a kötvényeket!

Összességében a jelenlegi 8-9 százalékos hozamok megfelelően tükrözik a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat - véli Szalma Csaba. Lefelé és felfelé is közel azonos valószínűséggel változhatnak a hozamok. Nem kizárt, hogy a közeljövőben a jelenleginél kedvezőbb beszállási pont is adódhat - érdemes figyelni a kötvénypiacot és a kötvényalapokat. A legnagyobb biztonságot kereső befektetőknek érdemes az inflációhoz kötött Prémium államkötvényeket vásárolni.

Az OTP decemberben indított, deviza alapú kötvényekbe fektető EMEA-alapjának indulástól számított, nem évesített hozama jelenleg 7,71 százalékon áll. A 10 legnagyobb pozíció között az MFB, az OTP Jelzálogbank euró-kötvényei, magyar euróban és svájci frankban denominált államkötvények, OTP eurókötvény is szerepel.

 


Az OTP Supra alap a magyar állampapírok leminősítésekor az EKB-tól korábban fedezetként tartott, a bóvli-kategóriába minősítés után viszont a piacra jórészt visszaáramló kötvények hirtelen magasba szökő, majd rövid idő alatt normalizálódó hozamán keresett jól.

 

 


Az OTP Supra Származtatott Befektetési Alap árfolyama az elmúlt 1 évben
További információk a befektetési alapokról - hozamszámító, grafikongyár a Privátbankáron >>

 

Az alapot a rövidebb távon magasabb hozamot remélő, de magasabb kockázatot is eltűrő befektetőknek ajánlják. Szalma Csaba elmondta: továbbra is tartják a korábban felvett devizás kötvénypozíciókat, arra számítanak, hogy magas hozamot alacsony volatilitás mellett képesek biztosítani - az elmúlt fél évben 10 százalék alatt maradt a hozamingadozás mértéke. A Suprában nem csak kötvény-, hanem részvény- és devizapozíciókat is felvettek.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 27000 26670 27180 -0,37% 27000 27030 2 367 730 690 HUF 2025-06-30 14:08:31
MOL 2958 2940 2970 +0,07% 2958 2960 345 204 856 HUF 2025-06-30 14:10:47
MTELEKOM 1782 1774 1796 -0,78% 1782 1786 218 737 520 HUF 2025-06-30 14:10:04
RICHTER 10030 10010 10140 -0,79% 10010 10030 379 288 360 HUF 2025-06-30 14:12:31
OPUS 594 581 605 -0,34% 590 595 151 064 325 HUF 2025-06-30 14:12:15
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetési alapok Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Izsó Márton - Herman Bernadett | 2025. június 18. 15:15
Mik azok a békerészvények, és nyerhet-e Magyarország, valamint a régió az európai fiskális stimulussal, és számítanak-e újabb különadókra? – ezekről mondta el véleményét Czakó Ágnes, az OTP Alapkezelő szenior porfólió menedzsere, aki elnyerte az Év feltörekvő portfolió-menedzsere címet a Privátbankár Alapkezelő Klasszis 2025 versenyén.
Befektetési alapok Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Herman Bernadett | 2025. június 17. 15:01
Mik azok a békerészvények, és nyerhet-e Magyarország, valamint a régió az európai fiskális stimulussal, és számítanak-e újabb különadókra? – ezekről mondta el egy május végi interjúban véleményét Czakó Ágnes, az OTP Alapkezelő szenior porfólió menedzsere, aki elnyerte az Év feltörekvő portfolió-menedzsere címet a Privátbankár Alapkezelő Klasszis 2025 versenyén.
Befektetési alapok Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. június 16. 15:01
A Privátbankár.hu idei befektetési alapkezelői szavazásán a szakma által az Év Alapkezelőjének választott Hold Alapkezelő két szakemberével, Móricz Dániel befektetési vezetővel és Tuli Péter intézményi üzletágvezetővel részletesen kielemeztük a jelenlegi pénz- és tőkepiaci folyamatokra ható tényezőket.
Befektetési alapok Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Eidenpenz József | 2025. május 28. 19:01
A K&H Értékpapír rendszeres ETF befektetési programját azoknak ajánlják, akik rendszeresen szeretnének félretenni, és a magas hozam érdekében mernek vállalni némi kockázatot. A programban devizaalapú befektetések szerepelnek, amik hozamát növelheti a forint évi átlagos 2-3 százalékos leértékelődése is. Interjú Horváth Istvánnal, a K&H Értékpapír vezérigazgatójával.
Befektetési alapok Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Izsó Márton - Herman Bernadett | 2025. május 28. 09:23
Bebesy Dániellel, az Erste Alapkezelő kötvényportfólió-menedzserével a világpiacon zajló feszültségekről és azok magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélgettünk. A szakértő devizás kötvényalapjával harmadik helyezést ért el az idén a Privátbankár.hu szavazásán.  
Befektetési alapok Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. május 22. 09:31
Gyurcsik Attilával, a Privátbankár.hu idei befektetési alapkezelői szavazásán első, második és harmadik helyeket is elért Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával részletesen átbeszéltük a világban most zajló geopolitikai feszültségeket és a most észszerűnek tűnő befektetési stratégiákat.
Befektetési alapok Kiderült, mibe tették az emberek az állampapírkamatokat
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 19:22
Tovább nőtt az első negyedévben a háztartások vagyona. Az állampapíroktól megváltak sokan, inkább a befektetési alapokat keresték. Az erős forint miatt sokan devizázni kezdtek, a nyugdíjpénzek pedig bent maradtak a pénztárakban – írja az Mfor.hu.
Befektetési alapok Klasszis: megvannak a legjobb magyar befektetési alapok és alapkezelők, innovációk
Privátbankár.hu | 2025. április 16. 09:54
A hazai befektetési alapok vagyona 2024-ben is dinamikusan nőtt tovább, megközelítette a 18 ezer  milliárd forintot, ami 27,7 százalékos emelkedés volt. A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis 2025 díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb szakembereinek. Az Év Alapkezelője a HOLD Alapkezelő, az Év Portfóliómenedzsere Szőcs Gábor, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Czakó Ágnes lett.
Befektetési alapok Még csak a felénél tartunk, de már megvan az évtized biznisze?
Privátbankár.hu | 2025. március 10. 12:35
Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap megvette a HelloParks két raktárcsarnokát.
Befektetési alapok Lehet a 100 milliárdos vagyon is túl sok
Privátbankár.hu | 2025. március 3. 16:33
Kényszerű lépés Zsiday Viktor alapjánál.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG