.jpg)
A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a jegybank nem kockáztathat egy túl korai kamatvágást, várni kell a piac pozitív jelzéseire A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a jegybank nem kockáztathat egy túl korai kamatvágást, várni kell a piac pozitív jelzéseire
„Várakozásaink szerint az MNB nem nyúl az alapkamathoz a Monetáris Tanács következő, november 24-i ülésén. A 3 százalékpontos kamatemelés óta, köszönhetően nyilván egy sor további intézkedésnek (IMF hitelkeret, költségvetési plafontörvény, MNB állampapír vásárlásai stb.), némileg nyugodtabb napokat élhettünk át, de a megoldástól még messze vagyunk. Véleményünk szerint a jegybank nem kockáztathat egy túl korai kamatvágást, várni kell a piac pozitív jelzéseire” – véli Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Vizkelety Péter a Fidesz elnökének javaslatával – amely szerint a jegybanki alapkamat azonnali, 6 százalékra történő csökkentésére van szükség – kapcsolatban elmondta: „Ahhoz, hogy az ellenzéki pártelnök javaslatát érdemben értékelni lehessen, ismerni kellene azt a teljes intézkedéscsomagot, amelyet a Fidesz a válságkezelés megvalósítására dolgozott ki. Elképzelhető, hogy az alacsonyabb alapkamat egy ilyen csomag egyik paramétere, de pusztán egy drasztikus kamatcsökkentést a jelenlegi környezetben nem tartunk reálisnak.”
Vizkelety Péter hozzátette: „Fontos hangsúlyozni, hogy véleményünk szerint a labda most nem elsősorban a jegybanknál van. Önmagában az alapkamat mozgatása nem oldana meg semmit, olyan kormányzati intézkedésekre van szükség, amelyek az országgal szembeni bizalmat képesek helyreállítani. Azt gondoljuk, hogy a jegybank csak akkor csökkenti majd az alapkamatot, ha úgy látja, hogy a hazai fizetőeszköz elleni spekulációs veszély elmúlt.”
„Az alapkamat 3 százalékpontos emelésével a jegybank egy olyan helyzetet teremtett, amelyben jelentősen megdrágult a forint elleni spekuláció. Természetesen a jelenlegi bizonytalan piaci környezetben nem lehet kizárni, hogy a forint akár jelentős mértékben tovább gyengüljön, annyit azért mégis kijelenthetünk, hogy ennek az esélye az összes ismert piaci esemény tükrében érzékelhetően csökkent. A kamatemelés, mint eszköz egy bizonyos határon túl veszít a hatékonyságából, ezért gondoljuk, hogy még inkább előtérbe kerül a parlamenti és kormányzati döntéshozók felelőssége, hogy az ország helyzetének stabilizálásához szüksége lépéseket megtegyék. Ezen az úton nagy jelentőséget tulajdonítunk az IMF hitelkeretnek, a szigorúbb költségvetési gazdálkodásnak, ezzel párhuzamosan a költségvetési plafontörvény elfogadásának, azt viszont hangsúlyozzuk, hogy mindez csak egy lépés a sok közül, az igazi reformlépések elkerülhetetlenek.” – mutatott rá Vizkelety Péter.
Az inflációs veszély kapcsán az elemző kiemelte: „Egy meglóduló infláció az euró bevezethetőségét nyilvánvalóan nem teszi lehetővé. Rövidebb távon mi az infláció mérséklődésével számolunk, ezt a várakozásunkat a csökkenő energiaárakra, illetve a várhatóan csökkenő fogyasztási keresletre alapozzuk elsősorban. Hosszabb távú prognózisokba bocsátkozni a jelenlegi helyzetben túlzottan bátor vállalkozásnak tűnik.”
„Az ország legnagyobb problémája, hogy amíg a világgazdaság expanzióban volt, nálunk akkor is felelőtlen költségvetési gazdálkodás folyt, így a jelenlegi recessziós helyzetben nincsenek (vagy csak nagyon korlátozottan vannak) saját tartalékaink a gazdaság stimulálására. Arra látunk esélyt, hogy sikerül esetleg különböző célzott támogatások jogcímét megváltoztatni és egyéb célok helyett a gazdaság élénkítésére, szereplők életben tartására átcsoportosítani. Fontos lenne, hogy pusztán átmeneti likviditáshiány miatt csődközelbe került, egyébként életképes vállalkozásoknak ne kelljen lehúzniuk a rolót, hiszen mindez csak tovább növelné a költségvetés problémáit.” – emelte ki elemzésében Vizkelety Péter,a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Idén már tabu az alapkamat?
MNB: bizonyos szempontból kevés volt a tartalék
Miért lett 11,5%-os a magyar alapkamat?
„Várakozásaink szerint az MNB nem nyúl az alapkamathoz a Monetáris Tanács következő, november 24-i ülésén. A 3 százalékpontos kamatemelés óta, köszönhetően nyilván egy sor további intézkedésnek (IMF hitelkeret, költségvetési plafontörvény, MNB állampapír vásárlásai stb.), némileg nyugodtabb napokat élhettünk át, de a megoldástól még messze vagyunk. Véleményünk szerint a jegybank nem kockáztathat egy túl korai kamatvágást, várni kell a piac pozitív jelzéseire” – véli Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Vizkelety Péter a Fidesz elnökének javaslatával – amely szerint a jegybanki alapkamat azonnali, 6 százalékra történő csökkentésére van szükség – kapcsolatban elmondta: „Ahhoz, hogy az ellenzéki pártelnök javaslatát érdemben értékelni lehessen, ismerni kellene azt a teljes intézkedéscsomagot, amelyet a Fidesz a válságkezelés megvalósítására dolgozott ki. Elképzelhető, hogy az alacsonyabb alapkamat egy ilyen csomag egyik paramétere, de pusztán egy drasztikus kamatcsökkentést a jelenlegi környezetben nem tartunk reálisnak.”
| Az Ön munkahelyén várható-e januárban béremelés? Szavazzon! |
„Az alapkamat 3 százalékpontos emelésével a jegybank egy olyan helyzetet teremtett, amelyben jelentősen megdrágult a forint elleni spekuláció. Természetesen a jelenlegi bizonytalan piaci környezetben nem lehet kizárni, hogy a forint akár jelentős mértékben tovább gyengüljön, annyit azért mégis kijelenthetünk, hogy ennek az esélye az összes ismert piaci esemény tükrében érzékelhetően csökkent. A kamatemelés, mint eszköz egy bizonyos határon túl veszít a hatékonyságából, ezért gondoljuk, hogy még inkább előtérbe kerül a parlamenti és kormányzati döntéshozók felelőssége, hogy az ország helyzetének stabilizálásához szüksége lépéseket megtegyék. Ezen az úton nagy jelentőséget tulajdonítunk az IMF hitelkeretnek, a szigorúbb költségvetési gazdálkodásnak, ezzel párhuzamosan a költségvetési plafontörvény elfogadásának, azt viszont hangsúlyozzuk, hogy mindez csak egy lépés a sok közül, az igazi reformlépések elkerülhetetlenek.” – mutatott rá Vizkelety Péter.
Az inflációs veszély kapcsán az elemző kiemelte: „Egy meglóduló infláció az euró bevezethetőségét nyilvánvalóan nem teszi lehetővé. Rövidebb távon mi az infláció mérséklődésével számolunk, ezt a várakozásunkat a csökkenő energiaárakra, illetve a várhatóan csökkenő fogyasztási keresletre alapozzuk elsősorban. Hosszabb távú prognózisokba bocsátkozni a jelenlegi helyzetben túlzottan bátor vállalkozásnak tűnik.”
„Az ország legnagyobb problémája, hogy amíg a világgazdaság expanzióban volt, nálunk akkor is felelőtlen költségvetési gazdálkodás folyt, így a jelenlegi recessziós helyzetben nincsenek (vagy csak nagyon korlátozottan vannak) saját tartalékaink a gazdaság stimulálására. Arra látunk esélyt, hogy sikerül esetleg különböző célzott támogatások jogcímét megváltoztatni és egyéb célok helyett a gazdaság élénkítésére, szereplők életben tartására átcsoportosítani. Fontos lenne, hogy pusztán átmeneti likviditáshiány miatt csődközelbe került, egyébként életképes vállalkozásoknak ne kelljen lehúzniuk a rolót, hiszen mindez csak tovább növelné a költségvetés problémáit.” – emelte ki elemzésében Vizkelety Péter,a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Idén már tabu az alapkamat?
MNB: bizonyos szempontból kevés volt a tartalék
Miért lett 11,5%-os a magyar alapkamat?
Véletlen lenne, hogy ugyanazon a napon, pénteken beszélt Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában az ukránok lehetséges atomfegyveréről, majd Putyin is ezzel kapcsolatban szólalt meg? 
