Magyarország: a kockázati rangsor élén

A kilenc új közép- és kelet-európai EU-tagország igazi gazdasági konjunktúrát élvezhetett az utóbbi években, az alacsony adóknak és bérköltségeknek, illetve a rendelkezésre álló munkaerő elégséges szintjének köszönhetően bőségesen áramlott a külföldi tőke a térségbe, ám a folyamat 2030-ig meg fog fordulni, és fokozatosan a nyugat-európai régiók válnak vonzóbbá a befektetések szempontjából - állítja a demográfiai változásokat vizsgáló rostocki kutatóközpont.

Az intézet tanulmánya szerint, amelyet a Die Presse osztrák napilap pénteki számában ismertetett, a szóban forgó országoknak komoly belső problémákkal kell szembenézniük. Munkatermelékenységük már most a régi EU-tagállamok magas fejlettségű régióié mögött kullog, lakosságuk egyre öregszik, és számos régióban drámai mértékben zsugorodik. A kutatás és a fejlesztés szintje sok helyütt nem kielégítő, és a magasan képzett munkaerőből is hiány mutatkozik. Mindez együtt magas kockázatot képez a jövőbeli befektetésekre nézve - vonta le következtetését a kutatóközpont, amely az Európai Unió területét 264 régióra bontva vizsgálta meg a demográfiai változások hatását.

Prognózisának elkészítésekor olyan tényezőket vett figyelembe, mint népességalakulás (a lakosság száma és összetétele), a munkaerő termelékenysége, a magasan képzett emberi tőke aránya, a kutatás és a fejlesztés szintje.

A Die Pressében közölt kockázati térkép alapján Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária jelentős része a "magas rizikójú" besorolást kapta a jövőbeli kilátásokat illetően, de Lengyelország és a balti államok bizonyos régiói is ebbe a sávba esnek. Ezekben a körzetekben a fő gondot az alacsony munkatermelékenység, a korosodó lakosság és a folyamatosan apadó munkaerő-állomány képezi. A tanulmány szerint a térségben találhatók olyan régiók, amelyekben a munkaképes lakosság (20-64 év közöttiek) nagysága a jelenleginek a felére fog csökkenni 2030-ra.

Az intézet egyidejűleg felhívta a figyelmet az egyes régiók közötti tetemes különbségekre. Így például míg Szlovákia keleti vidékein elegendő lesz a munkavállalók száma a 2030-ig terjedő időszakban, addig a főváros környékét felölelő, magas fejlettségű körzetben már most kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon. Hasonló a helyzet Magyarországon, ahol a közép-magyarországi régió kivételével szinte az összes többiben nem lesz elégséges számú munkaerő, illetve magas képzettségű emberi tőke - idézte a Die Presse a rostocki elemzést.

A szerzők egyébként úgy látják, hogy a fővárosi régiók kivételt képeznek a magas kockázati minősítés alól a kilenc újonnan csatlakozott  EU-országban. Az emberi tőke szempontjából például Budapest, Bukarest, Pozsony, Prága és Varsó semleges vagy jó kilátási besorolással rendelkezik.

Az elemzés szerint a vizsgálat tárgyát képező 264 régió közül 183-ban fel fognak gyorsulni a demográfiai változások, és a hosszabb élettartam ellenére tizenegy EU-tagállamban fogy majd a népesség. A "régiek" közül Portugália, Olaszország és Görögország van a legrosszabb helyzetben.

Ezzel szemben - minden tényezőt összevetve - a legfényesebb "jövő" Hollandiára, Luxemburgra, Belgiumra és Írországra vár: a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások nagysága, a munkatermelékenység jó szintje és a viszonylag stabil népességalakulás a rostocki intézet megítélése szerint rózsássá teszi számukra a kilátásokat.

Még Gyurcsány szerint is túl szigorú az APEH   
Forint: 240 fölött kezdődik csak a tánc
Az SZDSZ-el biztos nem spórol majd az MSZP
Aggályos alapokon Gyurcsány adócsökkentése 

MTI