A magyarországi megtakarítások történetében 2014. a jelentős változások éve lesz. A banki betétek kamatainak csökkenése már eddig is cselekvésre késztette az embereket: sokan fektettek befektetési alapokba, melyek biztonságosak, ám a hozamok nagyon változóak.
„Az ingatlanalapok például a 2000-es évek elején jöttek létre, majd 2008-ban, a válság beköszöntével a legtöbb komoly válságba került. Kiderült ugyanis, hogy egy ingatlanalap likviditását garantálni szinte lehetetlen. Ha az ingatlan eladhatatlan, akkor a befektetési jegy is az.” – kezdi befektetési áttekintését Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója az alapblog.hu-n megjelent cikkében. Annak, aki a magasabb hozam reményével fektet be, tudnia kell, hogy egyáltalán nem biztos, hogy eléri azt, a kockázatos befektetésektől jobb óvakodni, főleg annak, akinek nincs megfelelő befektetési időtávja.
A kényelmes időknek mára vége, tavaly több mint ezermilliárd forint került befektetési alapokba, a legtöbben pénzpiaci- és rövid kötvény alapokba tették a pénzüket, hisz ezek az alacsony kockázatúak, illetve a vásárlás pillanatában a visszatekintő hozamuk magas volt. „A visszatekintő hozamból azonban nem szabad a következő évekre következtetni és érdemesebb körültekintő szakmai segítséget kérni.” – hangsúlyozza Bilibók Botond.
Mára a kamatok esésével mind a pénzpiaci alapok, mind a rövid kötvényalapok által elért hozam csökken, és miután nem lesz jelentősen eltérő hozamuk, mint az aktuális bankbetétek kamatának, valószínűsíteni lehet, hogy a pénz ugyanúgy kijön majd ezekből az alapokból is, mint ahogy a betétekből kiáramlott. Az alapkezelő szerint ezek a pénzek a kockázatos eszközökbe fognak visszaáramlani, hiszen azoknak magas a visszatekintő hozama és hosszú távon magasabb a hozamelvárás velük szemben.
Mindig az ügyfél dönti el, hogy mibe fektet, hangsúlyozza Bilibók Botond, de célszerű szakmai segítséget kérni.
A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.
A Microsoft felturbózta a Paintet. Jöhet a fakealkotás-cunami. 
