Ab: a Kártalanítási Alapból nem kapnak pénzt a MÁV ÁBE ügyfelei

Az Alkotmánybíróság 2011. november 8-án meghozott határozata szerint ugyan nem alkotmányellenes, hogy a Kártalanítási Alap nem rendezi visszaható hatállyal egy fizetésképtelenné vált biztosító ügyfelei által okozott károkat, de a károsultaknak és a károkozóknak hatékony jogvédelemben kell részesülniük. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy 2012. június 30-ig jogszabályban rendezze a MÁV Általános Biztosítási Egyesületnél biztosítottak ügyét.

Az Ab nemet mondott a visszamenőlegességre

Az Alkotmánybíróság megállapította: nem alkotmányellenes, hogy a jövőre nézve létrehozott Kártalanítási Alap nem rendezi visszaható hatállyal egy fizetésképtelenné vált biztosító ügyfelei által okozott károkat. A biztosítókra és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályok megalkotásával, valamint a PSZÁF ellenőrzési és felügyeleti jogosítványainak megteremtésével a jogalkotó eleget tett a jogbiztonság követelményének. Önmagában az, hogy ezek az eszközök nem bizonyultak elegendőnek egy biztosító egyesület fizetésképtelenségének elkerüléséhez, nem minősíthető alkotmányellenes súlyú mulasztásnak. Az Alkotmánybíróság ezért elutasította a Kártalanítási Alap visszamenőleges hatályát hiányoló indítványt.

A jog nem védte kellőképpen az autósokat: az igény jogos

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a konkrét esetben a MÁV ÁBE-nél biztosított károkozók és az általuk okozott károkkal érintett károsultak szempontjait külön mérlegelte a határozat meghozatalakor. Hivatalból eljárva kimondta, hogy a gépjármű-felelősségbiztosítás kötelező jellege miatt a biztosítottak alapos okkal számíthattak arra, hogy a károkat nem nekik, hanem a biztosítónak kell megtérítenie. Emellett a közlekedés minden résztvevője – így a károsultak is – bízhattak abban, hogy baleset esetén a biztosítók megtérítik a kárukat. Az okozott kár megtérítése nem függhet a károkozó vagyoni helyzetétől, a kötelező felelősségbiztosítás zárt rendszere éppen ennek az elkerülésére hivatott. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy amikor a jogalkotó több millió üzemben tartót érintő szerződéskötési kötelezettséget ír elő, akkor a jogbiztonság követelményéből fakadóan olyan szabályozást kell alkotnia, amely kellő törvényi garanciákat tartalmaz egy biztosító fizetésképtelenné válása esetére is.

Lesz dolga a Parlamentnek

Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ebben a konkrét esetben a jog utólag sem nyújtott kellően hatékony védelmet a károsultaknak és a károkozóknak. Ezért a testület hivatalból eljárva a jogalkotó mulasztását állapította meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást: például egy, a felelősségbiztosítók által erre az esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetővé tevő szabályozással, vagy valamennyi, volt MÁV ÁBE-biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel, avagy saját elhatározása alapján az állam közvetlen helytállása útján, esetleg ezeket kombinálva.

A határozathoz dr. Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Balsai István, dr. Holló András, dr. Lévay Miklós és dr. Pokol Béla alkotmánybírók pedig különvéleményt fűztek.