Felülvizsgálati eljárásban, ítéletével a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel foglalt állást abban a jogkérdésben, hogy egy károsult (vagy vagyonbiztosítója) a felelősségbiztosító mellett sikerrel perelheti-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót.
Korábban ez a kérdés csak igen ritkán merült fel a gyakorlatban, mert a károsultak szinte mindig csak a fizetőképes felelősségbiztosítót perelték. Néhány éve azonban fizetésképtelenné vált a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) és ennek következtében több száz ügyben fordult elő, hogy a károsultak (vagy vagyonbiztosítójuk) a károkozókat is perelték.
Mi történt 3 év alatt? Több mint 3 évvel a csőd után szeptember végén kezdődött a MÁV ÁBE-ügy gyanúsítottainak tárgyalása: 887 millió forint a vagyoni kár. Részletek >>> |
Ítélete szóbeli indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott: a polgári jogi kárfelelősség alapvető szabálya, hogy a kárt a károkozónak kell megtérítenie. Biztosítással rendelkező károkozók esetében is az a Polgári törvénykönyv (Ptk.) főszabálya, hogy a károsult az igényét közvetlenül nem érvényesítheti a károkozó biztosítójával szemben. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén - a Ptk. felhatalmazása alapján - külön jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a károkozó közvetlenül perelje a felelősségbiztosítót. Ez a lehetőség a károsultak érdekeinek fokozott védelmét kívánja biztosítani, nem érinti azonban a kárért felelős személy károsulttal szembeni kárfelelősségét.
A közlés szerint a Legfelsőbb Bíróság mostani döntése összhangban van az e kérdésben kialakult uralkodó bírói gyakorlattal.
Van már védőháló
Annak érdekében, hogy a biztosító fizetésképtelensége ne essen a kötelező felelősségbiztosítással rendelkező károkozók terhére, a jogalkotó 2010. január 1-től létrehozta a biztosítók által finanszírozott Kártalanítási Alapot, amely helyt áll a felszámolás alá kerülő felelősségbiztosítók helyett. A most tárgyalt és számos egyéb ügy azonban ennél korábbi - olvasható az LB közleményében.
MTI