Néha nem is gondolnak bele a vállalkozások – főleg a kisebb cégek – hogy mennyire fontos jól felmérni a tudatos felkészülést váratlan eseményekre. Éppen ezért nem felesleges időről időre megnézni, hogy mire is jó a már meglévő vagyon- és felelősségbiztosítás, és szükség esetén módosítani azokat, hiszen a vállalkozás jövőjét tekintve akár végzetes is lehet, ha egy előre nem látható kár miatt anyagi támasz nélkül marad a cég.
Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese egy egyszerű példán keresztül hívja fel a figyelmet a megfelelő biztosításra. Mint mondja: a vállalkozások általában ritkán tudják, hogy egy munkabaleset utáni egészségügyi ellátás, kórházi ápolás költségeit a TB rögtön kiszámlázza a munkaadónak. Ez az összeg már csonttörésnél is elérheti 150-250 ezer forintot, ami egy kisvállalkozásnál súlyos anyagi gondokat okozhat. A biztosításoknál a vállalatok általában minél olcsóbban akarják megúszni a dolgot. Ez viszont gyakran oda vezet, hogy alulbiztosítottak lesznek és már csak a kárrendezésnél veszik észre, hogy néhány tízezer forintos díjmegtakarítással sokmilliós kártérítési összeget buktak el.
| Az NGM javaslatára a kormány azt tervezi, hogy április 28-a a jövőben azoknak az emléknapja legyen, akik munkabalesetben elhunytak, vagy munkában megrokkantak. |
Ugyancsak belefutnak a cégek abba a problémába, hogy nem értékkövető a biztosításuk, vagyis néhány évvel a kötés után kiderül, hogy az ingatlan már többet ér, mint a szerződéskötéskor, így a biztosítás már csak a kár egy részét fedezi. Ugyanakkor az is érthető, ha a vállalkozások a rossz piaci körülmények között spórolni akarnak és ezt egy részük éppen a biztosítások elhagyásával teszi meg. Másfelől viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy januártól belép a biztosítási adó, ami kiterjed majd a vagyonbiztosításra is, tovább drágítva a biztosításokat
.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
