Pár autós mostanában szembesülhetett azzal, hogy a korábban kalkulált összegnél több pénzt akar tőle bevasalni a kötelezőért az új biztosítója. Az eltérés oka nem az apró betűs részben van, ilyenkor fizessük be a magasabb összeget, mert utána a különbözetet visszakapjuk. Nem kell pánikba esni, nem arról van ugyanis szó, hogy pluszdíjat terhelne ránk a társaság.
Jön a levél: többet kell fizetni
| A rendszer létrehozásának célja, hogy „a bónusz-malusz rendszer helyett a valódi kár alapú besorolás alapját teremti meg”. Ezzel a korábbinál pontosabb, kockázatarányos díjkalkulációra ad majd lehetőséget a biztosítók számára, hiszen hosszú időtávra visszamenőleg, pontosan nyomon követhetővé teszi a káresemények időpontját és a teljes kártörténetet. Részletek >>> |
Ha valaki biztosítást váltott, az új biztosító a biztosítási időszak kezdetétől számított 45 napon belül ellenőrzi az ügyfél adatait a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR), és ezek után határozza meg a bónusz-malusz besorolását. Erről amúgy önbevallásos alapon a biztosított a váltáskor is nyilatkozik. Ha az új biztosító eltérést talál az adatokban, vagy nem tudja beazonosítani az ügyfelet, akkor mindenképpen értesítést küld. Ilyenkor az ügyfél általában A0-ás kategóriába kerül, tehát alapdíjat kell fizetnie - innen az eltérés a kalkulált díj és aközött, amit az új biztosító kiküld.
Mit tegyünk ilyenkor? Az ügyfélnek az előzménybiztosítónál kell jeleznie, hogy az új társaság nem találta meg adatait, vagy azok tévesen szerepelnek az adatbázisban. A kártörténeti rendszer feltöltése folyamatosan történik, de hirtelen nagy mennyiségű adatot kellett feldolgozni, így előfordulhat, hogy néhány adatot tévesen rögzítettek.
Nem tömeges problémáról van szó
Jelenleg 10,3 millió szerződés van feltöltve a KKNYR-be, a rendszer lényege, hogy biztosítóváltásnál most már nem kell papírokkal rohangálni. Az új biztosító ugyanis innen kéri le a bónusz-malusz besoroláshoz szükséges adatokat. A Privátbankár kérdésére a MABISZ-nál elmondták, hogy elgépelések és egyéb, kisebb adminisztrációs bakik miatt előfordulhat, hogy az új biztosító nem tudja lehívni az ügyfél adatait. Ez azonban csak a jelenleg élő szerződések (3,9 millió) töredékét érinti, a rendszerben összesen kezelt több mint 10 millió kontraktushoz képest pedig abszolút elenyésző a hibás esetek száma. Az április elei adatok szerint 17 ezer szerződésnél merült fel ilyen probléma.
Ha a régi biztosító korrigálja a hibát, akkor az új társaság már le tudja hívni a helyes adatokat, illetve be tudja azonosítani az ügyfelet. Ha azonban közben befizettük már a díjat, akkor sincs gond, hiszen a különbséget a biztosító vissza fogja utalni. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis senki sem vesztheti el a bónusz-besorolását biztosítóváltásnál.
A hiba adminisztratív okokra vezethető vissza, sajnos egy ilyen új rendszer bevezetése soha sem zökkenőmentes. Így maximum azzal a kellemetlenséggel találkozhatunk, hogy a régi biztosítónknál jelezni kell, ha gond van az adatainkkal. Ezt viszont mindenképp meg kell tennünk, ráadásul innentől a rendszerben már a helyes információk lesznek tárolva, vagyis ezzel több gondunk nem lesz, akkor se, ha a következő évben esetleg megint biztosítót váltanánk.
Ha nem fizetünk, nagyon ráfaraghatunk
A legnagyobb hiba, amit ilyenkor elkövethetünk, hogy nem fizetjük be a biztosítási díjat. A biztosító ugyanis ilyenkor díjnemfizetés miatt elállhat a kontraktustól, vagyis az autós kfgb nélkül marad.
Az az ügyfél, akinek a díj nemfizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke - az autó teljesítményétől függően - naponta 260-600 forint. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.
Az igazi csapás azonban akkor érheti a felelőtlen autóst, ha a fedezetlenség időszakában balesetet okoz: ilyenkor az előidézett kárt is neki kell térítenie.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
