Készül a beígért válaszintézkedés a Trump-féle kereskedelmi háborúra.

A kereskedelmi háború réme mélybe taszította pénteken a tőzsdéket, amelyek azóta javultak, de idegesek. Miért olyan nagy baj ez, miért nem gyakran alkalmaznak mások ilyen eszközöket mostanában? Miért ellenzi ezt még Trump saját szövetségeseinek egy része is? Trump félreérti a kereskedelem lényegét?

Bombaként robbant a hír, hogy az amerikai elnök hatalmas vámokkal indítana kereskedelmi háborút, amellyel az amerikai acél- és alumíniumipart védené meg. A döntést nemzetközi felháborodást okozott, és míg eddig reménykedtek benne, hogy lesznek kivételek, gazdasági miniszterének nyilatkozata szerint nem lesznek.

A Donald Trump-féle, az acélra és az alumíniumra kivetendő büntetővámok nemcsak a tőzsdei árfolyamokat taszították a mélybe, de valósággal feltüzelték az európai szövetségeseket. Hidegháborús maradvány, melléfogás, provokáció... De még saját híveinek egy része szerint is sokkal több kárt okoz, mint amennyit használ – és erre számok is vannak.

Már az elnökválasztási kampány során is sokat beszélt az amerikai ipar védelméről, az importáruk komolyabb megvámolásáról Donald Trump; az első intézkedések idén januárig várattak magukra, most pedig sikerült egy fokozattal tovább emelnie a tétet az elnöknek. Tombol az Amerikán kívüli világ, kirobbanhat a régóta megjósolt kereskedelmi háború.

Párizsban, Londonban és Washingtonban komoly kihívásokkal szembesülnek az egyre inkább beszoruló első számú politikai vezetők. Általános sztrájk jön Párizsban, miközben a Brexit tárgyalások teljes lebénultak London és az EU között. Szeptember lesz az a hónap, amikor várhatóan berobban Washington és Peking között a kereskedelmi konfliktus is.

Az amerikai elnök nem elégszik meg a Brexit dicsőítésével, hanem az Unió további megosztására törekszik kereskedelmi külön-megállapodási ajánlatokkal a tagállamok felé. Brüsszel és Berlin már készíti elő a megtorló intézkedéseket a republikánusok által tervezett, határon fizetendő külön-adóra. Az EU egyben felgyorsítja tárgyalásait Kínával, Indiával és Mexikóval.

A mexikói elit a héten jött rá, hogy Trump tényleg a fejükre omlasztja a mennyezetet. Márpedig Trump kinevezései az elmúlt hetekben arra mutatnak, hogy január 20-a után Kína kerül sorra. A pénzpiacok mintha erre még nem ébredtek volna rá.

Londoni elemzők szerint az új elnök jelenti a legnagyobb világgazdasági kockázatot.

Miközben itthon még a munka-alapú gazdasági modell bukása és a versenyképesség zuhanása a téma, Németországban, Kínában és Ausztráliában már élénken elemzik Trump várható kereskedelempolitikai lépéseit. Trump egyik főideológusa múlt szombaton 18 százalékos áfát javasolt minden termékre és szolgáltatásra, amely belép az USA-ba.