|
| Donald Trump. Kép forrása: EPA |
Már több, mint két hét eltelt Trump megválasztása óta és az egyik legnagyobb kérdés még mindig ott lóg a levegőben. Mármint, hogy kampányígéretéhez híven kirobbantja-e a globális kereskedelmi háborút? A Trump mügött álló kemény mag egyik fő ideológusa, Pat Buchanan friss írása szerint november 8-án az amerikai választók felhatalmazást adtak a 20. századi globalista kereskedelmi politika felrúgására.
Buchanan szerint igenis fel kell számolni az évi 800 milliárd dollárt kitevő amerikai kereskedelmi deficitet és vissza kell hozni a feldolgozóipari állásokat Mexikóból és Kínából, bárhogyan is jajveszékelnek „a NAFTA Republikánusok”. Buchanan hivatkozik Kevin Kearnsre az Amerikai Üzleti és Ipari Tanácsból, aki szerint az ázsiai és európai protekcionisták a valutájuk manipulációja mellett áfát vetnek ki az amerikai árukra. Buchanan és Kearns is ezért 18 százalékos áfát vetne ki minden termékre és szolgáltatásra, amely belép az USÁ-ba. Az ebből keletkező több száz milliárd dolláros bevételből radikálisan csökkenteni lehetne az adókat az amerikai termelők számára.
Itthon még a munkaalapú társadalom bukása a téma
Bár a magyar export GDP-hez viszonyított aránya 89 százalék volt idén az első fél évben és az ország a világ 35. legnagyobb exportőre, az óceán túloldalán feljövő viharfelhők mintha egyelőre senkit sem érdekelnének itthon. Hazánkban még mindig arról folyik a vita, hogy hat év után miként jött rá a miniszterelnök arra, miszerint sehova sem vezet a munka-alapú gazdasági modellje, és inkább az innovációra és a versenyképességre kellene ráfeküdni. Németországban viszont eközben komoly vita bontakozott ki a horizonton feljövő viharról.
|
| Káncz Csaba |
A Süddeutsche Zeitung párhuzamot von Trump gazdasági nacionalizmusa és a Smoot-Hawley Törvény között, amely drasztikusan megemelte az amerikai vámokat a külföldi termékekre 1930-ban. Ezen törvény és más protekcionista intézkedések következményeképpen „1933-ra a globális kereskedelem a korábbi szint egyharmadára zuhant”. A fatális döntés „hozzájárult a világ gazdasági krízisének eszkalációjához, amely millióktól lopott el munkahelyeket és diktátorokat segített hatalomba”.
Kína Európa felé fordulna
Ázsiában is feszülten várják Trump következő lépését. Hiszen az új elnök azzal fenyegetett a kampányban, hogy „valuta-manipulátornak” nevezi meg Kínát és akár 45 százalékos büntetővámot vet ki a termékeikre. A kínai állami tulajdonú Global Times szerint abban az esetben „a Boeing rendeléseket lecseréljük Airbus-okra, az iPhone eladások beomlanak és az amerikai kukorica- és szójabab importját felfüggesztjük”. A Daiwa Securities elemzése szerint egy amerikai 15 százalékos büntetővám a kínai gazdasági növekedést 1 százalékkal vetné vissza és Kína kereskedelmi partnerei is lassúbb növekedéssel szembesülhetnének.
Természetes tehát, hogy az ausztrál médiumokban is heves vita robbant ki a napokban Trump következő lépéseiről. Tim Harcourt, a New South Wales Egyetem kutatója szerint Trump az 1920-as évekbeli Herbert Hoover óta a legbezárkózóbb és legprotekcionistább elnök lehet. Peter Martin közgazdász rámutat arra, hogy Kína legnagyobb piaca az USA, amely teljes exportjának 18 százalékát veszi föl. Martin szerint a kínai kereslet akár csekély visszaesése is fejreállíthatja az ausztrál költségvetést.
Káncz Csaba jegyzete
Donald Tusk lengyel kormányfő aggódik. 
