Egyrészt, ha feladják itthoni lakhatási terveiket, akkor a keresleti oldalról hiányozva (vagy már meglévő lakásukat eladva a kínálati oldalt növelve) csökkentik a lakásárakat. Másrészt viszont a külföldön megkeresett jövedelmüket felhasználhatják itthoni lakásvásárlásra, befektetésre (lakáskiadás).
Ez érzékelhetően növelheti az árakat, például, a kétezres éveket követő romániai lakásár-emelkedésben is ez a tényező alapvető szerepet játszott az elemzők szerint. A keresleti oldalt erősítik akkor is, amikor a külföldi életpálya után hazaköltözve vevőként jelennek meg a piacon.
Nehezen mérhető
A magyarországi elvándorlás mérése bonyolult, mivel a schengeni övezetbe való belépéssel az elvándorlás korábbi szigorú nyilvántartása megszűnt. A bevándorlókat fogadó országok statisztikáinak (ún. tükörstatisztikák) összesítése az EU-n belül is problémás (eltérő definíciók és más harmonizálási problémák miatt), illetve ez Európán kívülre történő bevándorlást pedig megoldhatatlan ezzel a módszerrel. A SEEMIG (Managing Migration in South East Europe transznacionális együttműködési program) az egész térségben értékelte a migráció szempontjából releváns adatrendszereket, és stratégiát állított elő ezek fejlesztésére. Emellett létrehozott egy kivándorlókról szóló kérdésblokkot, amelyet a KSH által rendszeresen végzett nagymintás, reprezentatív munkaerő-felméréshez csatoltak a 2013. I. negyedévi felvétel során. A SEEMIG pilot-survey alapján következtethetünk a 2013. év eleji állapotokra az itthon maradtak család- és házastárstagjaik megkérdezése által. Ez egy másik kérdezés (NKI Életünk fordulópontjai modul) és az ESR (Európai Statisztikai Rendszer) országainak tükörstatisztikáival becsülhetővé vált az elvándorlás nagysága és összetétele is.
Külföldi pénzből magyar ingatlan?
A kutatás fő megállapítása szerint 2013 év elején nagyságrendileg 350 ezer kivándorolt magyar él a világban, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. Külföldre túlnyomó részt a fiatal korosztályok tagjai költöznek: a migráns magyarok 25%-a 30 év alatti, 63%-a még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától, amit jól jeleznek az átlagos életkor értékek is.
Ez a 15–74 éves migránsok körében 38, az itthon élők között 45 év. A 30 év alattiak tekinthetők első lakásvásárlóknak, az ő számuk az 1989 után kivándorolt összesen 350 ezerből 25%, tehát 87 500 fő. Azonban 2009 után arányuk már eléri a 40%-ot, és a kivándorlás akár fokozódhatott is (2013 elejéig vizsgálták a szakértők). A hazatérést tervezők aránya meglehetősen bizonytalan. A hazai ingatlanközvetítői tapasztalatok szerint a külföldi keresetek egyik népszerű befektetési formája a magyarországi ingatlanvásárlás.
Nagyokat ütnek. 
