Mi van, ha olyan lakást adunk el, amit a munkáltatótól kaptunk korábban?
Ha egy magánszemély ingatlant ad el, ki kell számolnia, hogy mekkora jövedelemre tett ebből szert, amely után 15 százalékos szja-t kell fizetnie. A jövedelem meghatározásánál az eladáskor kapott bevételből többek között az ingatlan korábbi megszerzésére fordított összeget is le kell vonni. (Tehát ha 20 millióért adtunk el egy ingatlant, amit korábban 18 millióért szereztünk meg, akkor a jövedelmünk 2 millió forint lesz, ha más tételek nem csökkentik ezt az összeget - a NAV kalkulátorán lehet meghatározni a pontos összeget ésa fizetendő adót is, amit egyébként az is befolyásol, hogy hány év tulajdonlás után adjuk el az ingatlant - kalkulátor itt >>)
| A változás tehát annyi, hogy a törvénybe bekerült egy új ügylettípus, ahogy az eladott ingatlan "hozzánk kerülhetett" - jellemzően azt a helyzetet rendezi a jogszabály, amikor a korábban munkáltatótól juttatásként kapott ingatlant adjuk el. Ha sima adás-vétel, ajándékozás, öröklés útján került hozzánk az eladott ingatlan, akkor nincs változás. |
2019. január 1-jétől a jogszabály rendelkezik arról, ha a magánszemély ingatlan formájában szerez adóköteles bevételt (például kifizetőtől, ingyenes juttatás, eszközátadás keretében, egyéb jövedelemként), és ezt az ingatlant a későbbiekben értékesíti, akkor hogy kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni.
Az új szabály rögzíti, hogy ilyen esetben szerzési értékként azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés történt. Például, ha a magánszemély ellenérték nélkül kapott kifizetőtől egy 10 millió forint értékű lakóingatlant, akkor erre tekintettel egyéb jövedelem jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezett az ingatlan megszerzésekor. Abban az esetben, ha később a magánszemély ezt az ingatlant eladja, akkor a jövedelemszámításakor az ingatlan szerzési értékeként 10 millió forintot vehet figyelembe.
Mi van, ha illetékmentesen örököltünk haszonélvezetet, és most eladnánk?
Szintén 2019. január 1-jétől hatályos szabály rendelkezik az illetékmentesen megszerzett vagyoni értékű jog átruházása esetén a megszerzésre fordított érték megállapításáról.
Eszerint amennyiben a magánszemély vagyoni értékű jogot (pl. haszonélvezet, használat) értékesít, melyet örökléssel vagy ajándékozással szerzett meg, és a szerzéskor nem fizetett illetéket, akkor a megszerzésre fordított értéket ugyanúgy kell megállapítani, mint az ilyen módon megszerzett ingatlan esetén. Ez azt jelenti, hogy örökléssel szerzett vagyoni értékű jog esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozással szerzett vagyoni értékű jog esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka minősül szerzési értéknek - írja a NAV összefoglalója.
Hét, illetve három forinttal nőnek a piaci árak. 
