|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
Az ingatlanközvetítő kutatásában a gazdasági teljesítmény, a kutatás-fejlesztés, a kulturális élet, a közlekedés fejlettsége és az élhetőségi mutatók alapján összesen 30 nagyvárost értékeltek, ezek között 15 európai központ szerepelt, Közép Európából egyedül Bécs. Budapest a 31. helyre került fel a listán, ezt közölte a RENTCafé felmérésére hivatkozva az Otthon Centrum a Privátbankár.hu-val.
Ami itt lyuk, másutt palota
A legdrágább városok továbbra is a világ nagy pénzügyi központjai: New York (Manhattan) és London. Itt átlagosan havonta 14-15 ezer forintnak megfelelő dollárt, illetve fontot kell fizetni a lakás egy négyzetméterére. Havi négyzetméterenként 13-14 ezer forintnak megfelelő bérleti díj sávban található Zürich, San Francisco, vagy olyan világvárosok, mint Hong Kong vagy Párizs.
A lista „végén”, a legkedvezőbb bérleti díjakkal jellemezhető Isztanbul, Berlin, illetve a távol-keleten Sanghaj, Peking és Szöul is. Az ismertebb európai fővárosok, mint például Bécs, Brüsszel vagy Amszterdam a középmezőnybe tartoznak. Ezzel szemben Budapesten ennyi pénzért egy átlagos albérletért havonta 1900-3700 forintot kell fizetni négyzetméterenként, függően attól, hogy hol helyezkedik el az ingatlan, fűzte hozzá Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Lakást keresel, de nem tudod, miből vegyél fel hitelt? Kalkulálj velünk! >>>
Európában az átlagos havi, egy négyzetméterre vetített bérleti díj szintje Berlinben és Isztanbulban hasonlít leginkább a budapestihez. Bécsben, Frankfurtban átszámítva 4100-4200, Brüsszelben 5000, Amszterdamban, Koppenhágában közel 7000 forint, a legdrágább városokban, például Londonban, vagy Párizsban 12-14 ezer forint az egy négyzetméterre vetített lakásbérleti díj havonta.
Mire elég havi 200?
A felmérés adatait alapul véve az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy 200 ezer Ft/hó bérleti díj hány négyzetméteres lakásra elegendő a felmért városokban. Ezt összevetve az Otthon Centrum albérleti statisztikájával az látható, hogy ezért, az itthon már komolyabb összegnek számító, havi összegért Zuglóban és néhány külső pesti kerületben, így pl. a XVI. vagy a XX. kerületben 80-90 négyzetméteres lakás, a frekventált belső pesti kerületekben (a VI, VII, VIII., IX. kerületben) már csak 73-78 m2, Budán a II. és XI. kerületben pedig 73-74 négyzetmétert bérelhetünk. A 2017. január-szeptember között megkötött albérleti szerződések adatai alapján a legdrágább fővárosi kerületekben 55-70 négyzetméter körüli lakást kapunk ennyiért.
A jelentősebb európai központokban azonban ennél is kisebb lakások bérlésére futja ebből az összegből. Bécsben csak 47,6 m2-t, Amszterdamban egy nem egészen 30 négyzetméteres garzont, Párizsban Londonban, Zürichben pedig lakást nem, csak egy szobát (14-15 m2-t) kapunk ennyi pénzért.
Hogyan alakulnak most az árak Budapesten?
Az idei év első három negyedévében kiadott lakásainak adatait a tavalyi év egészének átlagához viszonyítva a legnagyobb mértékben az első kerületben emelkedtek a bérleti díjak, míg a legdrágábbnak számító belső pesti kerületekben stabilizálódni látszik az albérlet-piac. Az átlagár és az árnövekedés tekintetében is stabilan tartja pozícióját a XIII. kerület, míg Budán a II. és a XI. kerület a legnépszerűbb albérlet szempontjából.
Budapest nemzetközi összevetésben Berlinnel, Isztambullal és néhány távol-keleti metropolisz árszintjével vetekszik, viszonylag olcsónak mondható. Frankfurtban, Bécsben az átlagos budapesti bérleti díj közel dupláját kell fizetni, a legdrágább kerületek átlagához képest is 10 százalékkal drágább a lakásbérlet, míg Amszterdam, Koppenhága vagy a svájci nagyvárosok bérleti díja többszörösei a fővárosi albérleti díjaknak.
Lakást vennél, de nem tudod, miből? Segítünk megtalálni a legjobb megoldást!
