Nagyon visszaesett az adásvételek száma az ingatlanpiacon: 2022-ben minden negyedévben kevesebb lakást értékesítettek a csúcsnak számító 2021-es 161 ezer után – írja összefoglalójában az Ingatlannet.hu a friss statisztikai adatok alapján. Éves szinten a visszalépés 13 százalékos volt a KSH adatai alapján. Az idei év első három hónapjában folytatódott a csökkenés, 14 ezer tranzakció történt, ami mindössze harmada az egy évvel korábbi 42 ezernek. A Központi Statisztikai Hivatal szerint azonban még több adat beérkezése várható, így a hasonló feldolgozottság mellett megfigyelt adatok alapján 31 százalékra tehető a visszaesés. (A csökkenés az új lakások esetében 29, a használtaknál 31 százalékra becsülhető.)
A 2022 utolsó negyedévében mért enyhe árcsökkenést 2023 első három hónapjában ismét drágulás követte: az összevont lakáspiaci árindex 2,4 százalékos emelkedést mutat, ezen belül a használt lakások ára 1,9, az újaké 6 százalékkal lett magasabb. A KSH felülvizsgált adata szerint tavaly az utolsó negyedévben a korábban közöltnél kisebb, 1,5 százalékos volt az árcsökkenés az előző negyedévhez képest. A Magyar Nemzeti Bank más számítási módszertanok alapján készült lakásárindexe fele ekkora, 1,2 százalékos emelkedést jelzett 2023 első negyedévére, míg a tavalyi utolsó negyedévre nagyobb, 2,5 százalékos árcsökkenést - derül ki az adatokat elemző Ingatlannet.hu összefoglalójából.
Az áremelkedés üteme jelentős lassulást mutat, ha az előző évihez hasonlítjuk az árakat. Tavaly a második negyedévben mérték a csúcsnak számító közel 25 százalékos éves áremelkedést, amely most már „csak” infláció alatti, 9,6 százalékos. Ez azt jelenti, hogy 2023 első három hónapjában 9,6 százalékkal kerültek többe a lakások, mint 2022-ben, ugyanebben az időszakban. Ezen belül az új lakások 13,6 százalékkal, a használtak pedig 9,1 százalékkal drágultak egy év alatt.
Ha a mostani lakáspiaci árakat a nyolc évvel ezelőtti árakhoz viszonyítjuk, akkor kiugróan magas emelkedést láthatunk: nominálisan a használt lakások 260 százalékkal, az új lakások pedig 293 százalékkal drágultak 2015-höz képest. Az összevont lakáspiaci árindex 265 százalékot tett ki.
A nominális indexszel szemben az inflációval korrigált reállakásár-index ennél kisebb, 167 százalékos áremelkedést jelez 2015-höz képest. A KSH adatai szerint a lakásárak növekedése tavaly a harmadik negyedévtől már elmaradt a fogyasztói árakétól, azaz a lakások infláció alatt drágultak, a reállakásár-index csökkent.)
Az áremelkedés lassulása összefüggött a lakáshitelezésben tapasztalt megtorpanással. A lakáscélú hitelek kihelyezése 2022 második félévétől hónapról hónapra csökkent. 2023 első negyedévében az új szerződések összege az MNB adatai szerint 115 milliárd forintot tett ki, ami mindössze harmada volt az előző év első három hónapjában létrejött szerződések értékének.
Egy használt lakás átlagos négyzetméterára 409 ezerről 438 ezer forintra emelkedett. A községek lakásárai valamennyi régióban csökkentek.
Budapesten egy lakás átlagosan 48,3 millió forintba került, 600 ezerrel kevesebbe, mint 2022-ben. A fővárosi piacon a lakások négyzetmétere 885 ezer forint volt, ez 5 százalékkal több a 2022-esnél. Miközben a családi házak négyzetméterára csökkent (6 százalékkal), a többlakásos épületekben tovább nőttek az árak (5 százalékkal).
A budapesti agglomerációban a 2022-es 610 ezerről 552 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár. A balatoni agglomerációban ugyanakkor tovább drágultak a lakások, 624-ről 691 ezer forintra.
A családi házak átlagárai az ország minden területén csökkentek, ám ennek mértéke a Dunántúlon 2 százalék alatt maradt, miközben az ország keleti területein elérte a 12 százalékot a 2022. évi átlaghoz képest.
A legerőteljesebb áremelkedés a dunántúli többlakásos épületekben következett be, itt a lakótelepi panellakások közel 8 százalékkal, a nem panel többlakásos épületek lakásai 7,5 százalékkal lettek drágábbak 2022 óta - írja elemzésében a KSH adatai alapján az Ingatlannet.hu.
Lapunk Mennyit ér az ingatlanom? című sorozatának cikkei itt olvashatók.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
