A lakáspiaci kockázatokat figyelve a következő sorrendet állapította meg a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség: Új-Zéland, Csehország, Magyarország, Ausztrália, Kanada, Portugália és az Egyesült Államok.
A tíz legrosszabbul teljesítő ország között van még Ausztria, Oroszország és Luxemburg. Ebben az első tizes csoportban a lakások reál áremelkedése - Portugáliát kivéve - meghaladja, vagy nagyon meghaladja a 10 százalékot. Például Új-Záland 23,1, Csehországban 20,2 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben. Ebben a tekintetben a nyolcadikok vagyunk 11,2 százalékkal.
Lengyelország a 30-as lista utolsó harmadának élén áll, más közép-európai ország nem került be a felsorolásba.
Az összesített magyar harmadik helyezés annak tudható be, hogy nagyon elváltak egymástól a lakásárak és a bérleti díjak, illetve a lakásárak és a jövedelmek. Ezt megerősítette most a hírügynökség is.
Vannak, akik már buborékról beszélnek a hazai lakáspiacon, de ezt egyelőre nem támasztják alá forgalmi adatok. A lassulás részben a szezonalitásnak is köszönhető, de kétségtelen, hogy egyre többen árazódnak ki, különösen az új építésű lakások piacáról.
Többen inkább elhalasztják vásárlásaikat, de sokan vannak olyanok, akik a jó állapotú vagy újszerű használt lakások felé fordulnak. Különösen igaz ez a budapesti agglomerációban, ahol egyes körzetekben, főleg az árakat tekintve a drága északi, nyugati és déli területekhez képest, még mindig megfizethető családi házakat lehet vásárolni.
A kormány 6170 milliárd forintot, a hazai GDP több mint 6 százalékát fordítja gazdaságfejlesztésre. 
