Amikor szóba kerül egy lakóépület energetikai korszerűsítése, szinte minden esetben felmerül az a kérdés is, hogy vajon milyen vastag hőszigeteléssel lehetne optimalizálni a lakás fűtését.
Nem egyszerű probléma
Erre a kérdésre aztán a legkülönbözőbb válaszok szoktak érkezni, függően attól, hogy a választ adó valamely hőszigetelő termék marketingese, építész, esetleg egy önjelölt hőszigetelés-szakértő rokon vagy barát. Nem csoda hát, ha összezavarodunk az ellentétes információk áradatában, és az eredmény végül nem hozza meg a remélt eredményeket. A Balla Ingatlanirodák most igyekszik felhívni a figyelmet a legtöbb buktatóra, és bemutatni néhány módszert, amivel felmérhető egy adott épület hőszigetelésének valódi igénye.
Minél vastagabb, annál jobb?
Nos, sokan szeretnék, ha így lenne. Ott azonban még nem tartunk, hogy azonnal 100 cm vastagságú hőszigetelést kínáljanak a gyártó cégek prospektusai. Azonban az már látható, hogy az elmúlt években egyre bátrabban hirdetik mindenhol az egyre vastagabb és vastagabb hőszigetelő anyagokat. És az az igazság, hogy nem is hazudik, aki azt állítja, hogy a vastagabb hőszigetelés jobban szigetel. A gond sokkal inkább a szemlélettel van.
Ezek a reklámok ugyanis elültetik bennünk azt a nagyon is leegyszerűsítő gondolkodásmódot, hogy a vastagabb egyben jobb is, és ezzel meg is van válaszolva minden kérdés. Lassan elhisszük, hogy az energetikai korszerűsítés egyetlen eleme a minél vastagabb hőszigetelés.
Gondolkodjunk, mire költünk
Pedig a korszerűsítésnek sokkal inkább egyfajta optimalizálásnak kellene lennie, mintsem esztelen pénzköltésnek, és ebbe a szóba természetesen nem csak az energiafelhasználás, vagy a későbbi fűtési költségek, de a beruházás költségeink optimalizálása is beletartozik. Mert egy 50 cm-es hőszigetelés talán sokkal jobban teljesít 30 cm-es társánál, de ha a bekerülési költségek különbsége miatt a megtérülési idő a végtelenhez közelít, akkor nem sokat tettünk a pénzünk megóvásáért.
Azt ugyanis le kell szögeznünk, hogy a hőszigetelésnél az első centiméter a leghatékonyabb mind hőfelhasználás, mind pedig költség tekintetében, és minden egyes centiméterrel egyre távolabb kerülünk az optimális megtérülési időtől. Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy ha a túl vékony hőszigetelés miatt alig változik a lakás energiaszükséglete, úgy kidobott pénz volt a szigetelőanyag és a munkadíj is.
„Na de a hőszigetelésnek nem a pénzspórolás a lényege, hanem hogy megóvjuk a Földet a károsanyag kibocsátástól!” – vethetné fel teljesen jogosan valaki ellenérvként. Ez igaz is, ugyanakkor a magyar valósággal szembemenni botorság lenne: azért hőszigetelünk, hogy hosszú távon jobban járjunk.
Milyen vastagság lenne akkor a leghatékonyabb?
Ez a kérdés sokszor elhangzik, de mindenre ráhúzható sablonválaszt lehetetlen adni rá. Rengeteg változó van ugyanis az egyenletben, a falak anyagától kezdve azok vastagságán keresztül egészen az épület alakjáig vagy fekvéséig.
Az egyetlen értelmes és hatékony megoldás tehát az, hogy mielőtt akár a kisujjunkat is megmozdítanánk, gondosan és alaposan fel kell mérnünk a helyzetet. Erre rengeteg lehetőség létezik az online kalkulátoroktól kezdve a különböző fórumok tanácsadóiig, ám ezek csak megközelítőleg tudnak csak eredményt adni, ami pontos kalkulációhoz nem elegendő. Aki a hőszigetelést valóban komolyan gondolja, és tényleg optimalizálni szeretné a hőszükségletet, annak szakember segítségére van szüksége. Be is mutatunk két megbízhatóan és pontosan működő szolgáltatást, konkrét cég említése nélkül.
Energetikai felmérés
Az energetikai felmérés többféleképpen készülhet. Amennyiben új építésű lakóingatlanról van szó, a tervezés során úgynevezett hőtechnikai számítást kell végeztetni. Ha a kivitelezést követően a felelős műszaki vezető nyilatkozatot tesz arról, hogy a tervdokumentációt betartva folyt az építkezés, illetve nem történt olyan változtatás, amely az energetikai tényezőket befolyásolná, akkor van a legkönnyebb dolgunk. Ez esetben ugyanis az előzetes hőtechnikai számítások alapján készül el a felmérés, így gyakorlatilag semmilyen további teendőnk nincs.
Ha nem rendelkezünk hőtechnikai számítással, akkor a ház tervei alapján, valamint a gépészeti berendezések felmérésével tudja a szakember megállapítani az épület energetikai besorolását. Ha azonban tervrajzunk sincs, akkor egy teljes körű felmérés szükségeltetik, aminek már részét képezheti egy…
Hőkamerás vizsgálat
A hőkamerás vizsgálatot minden esetben egy erre kiképzett szakember végzi. A ház nagyságától függően egy-két óra alatt készen is vannak a képek. Első körben az épület külsejéről készülnek felvételek, amiből máris jól láthatóvá válik, hol áramlik ki a legtöbb meleg a lakásból. Ezt követően a belső terek feltérképezése jön, ahol a már fent említett harmatpont alatti helyeket deríti fel a szakember.
Természetesen mit sem érne a hőkamerás vizsgálat, ha csak ennyit tudnánk meg belőle. A feltérképezést végző személy – miután elkészült a fotókkal – el is magyarázza nekünk, hogy mit látunk az adott képeken. Rávilágít, hol van a legtöbb hiba, és ezen helyeken körülbelül mennyi hőenergiánk vész kárba. A jó szakember több megoldást is javasol a problémák kiküszöbölésére, illetve igyekszik a legjobb ár-érték arányú korszerűsítéseket is vázolni.
És számítógépes elemzés
Amennyiben igényt tartunk rá, egy számítógépes elemzést is elvégeztethetünk, melynek során az adott képekből egy program kiszámolja, hogy mekkora a különböző épületrészek hőátbocsátási tényezője. A hőátbocsátás gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi felületen egy óra alatt mekkora hőmennyiség képes keresztülhaladni. Nyilvánvaló, hogy ez a szám minél alacsonyabb, annál jobb az adott épületrész hőszigetelő értéke.
Ezzel nem csak az fog kiderülni számunkra, hogy hol célszerű elvégezni a korszerűsítést, hanem arra is választ kapunk, hogy mekkora beruházással körülbelül mennyi energiát leszünk képesek megspórolni. Egy hőkamerás vizsgálattal tehát teljes mértékben előre tudunk tervezni, nem érhet minket különösebb meglepetés a felújítás után.
Ezen felmérések és vizsgálatok ára néhány tízezer forintba kerül, ami első hallásra soknak tűnhet. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a több évtizedre tervezett szigeteléssel ennek az összegnek többszörösét tudjuk megspórolni egy pontosan megtervezett, és jól kivitelezett energetikai korszerűsítéssel.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
