Csúcsbefektetés lett a magyar ingatlan

A végtörlesztés kiváló hívó szó volt az ingatlan befektetők számára, hiszen a rövid határidő és az árfolyam-különbözet által biztosított mozgástér azt feltételezte, hogy az amúgy is alacsony ingatlanárak ebben a pár hónapban még kedvezőbben alakulhatnak. A befektetők jöttek, de az árak mégsem estek akkorát. A Duna House elemzése szerint 2011 szeptembere és decembere közti időszakban megugrott a befektetési céllal vásárlók aránya. Míg szeptemberben kb. 18%, addig decemberben már szinte minden negyedik vásárló befektetési céllal vett ingatlant.

Ami a cég elemzői szerint ennél is izgalmasabb, hogy az általuk vásárolt ingatlanok átlagértéke közel 30%-kal nőtt, hiszen szeptemberben 9,3 milliós, decemberben már közel 12 milliós átlagáron vették a lakásokat. A  trend mellett azonban nem jelentkezett a látványos áresés. A Duna House Barométer kiadványban közzétett III. negyedéves Lakásár - index csupán 1 százalékpontot esett és ezen belül a decemberi, vagyis a végtörlesztési időszak eddig legintenzívebb havában sem történt mérvadó árcsökkenés.

A Duna House vezető szakembere szerint az időközben egyre növekvő bizonytalan gazdasági környezet – szélesen beleértve az EU országainak leminősítéseit is - írta felül a drasztikus áresésre adott korábbi prognózist. Nemcsak a befektetők, de a lakosság egy része is inkább ingatlanba teszi vagyonát, hiszen ez nemcsak inflációkerülő megoldás, de olyan vagyonelem is, amely nem likvid, így nehezen mozgósítható állami intézkedésekkel.

A végtörlesztők generálta intenzív eladási-, és a vagyonmentéssel felfokozott vásárlói hullám így azt eredményezte, hogy egyelőre nagyobb árzuhanás nélkül, szinte a megszokott ütemben, vagyis nagyon lassú csökkenésben folytatódik az ingatlanárak alakulása idén is. A magyarországi befektetési lehetőségre külföldön is felfigyeltek. A legjobb hossztávú ingatlanbefektetési helyszínek rangsorát Budapest vezeti – írja a  brit The Telegraph. Az erről szóló cikk forrása az a Global Property Guide nevű online oldal, amelyik világszerte az elsőszámú olvasmánya az ingatlan-befektetőknek.

Budapest ezzel lényegében minden európai várost maga mögé utasított, beleértve a fejlett, nyugati fővárosokat is. Az elemzés rámutat, hogy a megvásárolt ingatlan bérbe adásával jó hozamot lehet elérni (7,18%), nem túl nagyok az adás-vétellel kapcsolatos költségek és az ártárgyalás is szabadon zajlik a tulajdonos és a bérlő közt (eléggé szabályozatlan formában). Kisebb negatívumként hozza fel a tanulmány, hogy a külföldiek lakásvásárlásához hivatali jóváhagyás is szükséges, de mindjárt javaslatot is tesznek: ha céget alapítanak nálunk és az veszi meg a lakást, akkor ez az akadály átugorható.

Ingatlanbefektetés haszna Európa nagyvárosaiban

Ország/Város	Hosszútávú befektetési besorolás (csillag)	A kiadásból elérhető bruttó haszon (év/%)
Magyarország/Budapest	****	7.18
Macedónia/Szkopje	****	6.39
Hollandia/Amszterdam	****	5.11
Törökország/Isztambul	****	5.82
Horvátország/Zágráb	***	4.56
Észtország/Tallin	***	3.99
Németország/Berlin	***	3.73
Olaszország/Róma	***	4.06
Lettország/Riga	***	3.23
Moldova/Chisinau	***	10.00
Lengyelország/Varsó	***	5.41
Románia/Bukarest	***	5.04
Szlovákia/Pozsony	***	5.71
Szlovénia/Ljubljana	***	4.49
Ausztria/Bécs	**	3.67
Belgium/Brüsszel	**	4.48
Bulgária/Szófia	**	4.19
Csehország/Prága	**	3.09
Finnország/Helsinki	**	3.80
Franciaország/Párizs	**	3.26

A bérbeadásból származó jövedelem utáni 16%-os adót az értékelés közepesen magasnak tulajdonítja, amellyel együtt Budapest még mindig az élen tudott végezni. A fentiek alapján elképzelhető, hogy a végtörlesztést követően még egy ideig nem esik drasztikusan a tranzakciók száma. A befektetési kedv csillapodásával azonban visszaállhat a piac a tavaly közepén tapasztalt havi kb. 6000-es adás-vételi átlagra.