Hét év alatt 60 százalékról 81 százalékra emelkedett a jól teljesítő ingatlanhitelek aránya Magyarországon – derült ki a KPMG felméréséből. A 17 európai országra kiterjedő, ingatlanfinanszírozási trendeket vizsgáló kutatás szerint a magyar bankok az iroda-beruházások finanszírozására nyitottak leginkább, ezt követik a lakásprojektek, majd az ipari, a kereskedelmi és végül a turisztikai beruházások. Szinte valamennyi klasszikus ingatlan kategóriában emelkedett a bankok finanszírozási kedve az elmúlt években, kizárólag a turisztikai beruházások hitelezése stagnált.
A bankok általában az irodai beruházásokat részesítik előnyben, mert átlátható és kiszámítható piac. A lakóépület-finanszírozás emellett ritkán kerül előtérbe, de most Európában, illetve régiónkban is ez történik, míg Magyarország ebből a szempontból kilóg a sorból – mondta Dános Pál, a KPMG ingatlan-tanácsadási igazgatója.
|
Számolj velünk! Segítünk megtalálni a legjobb lakáshitelt és lakástakarékot gyorsan és egyszerűen! |
A bankok hitelezési kedvének növekedését mutatja, hogy az új fejlesztéseknél a beruházási értékhez viszonyított hitel arányában, a már működő befektetéseknél pedig az ingatlan értékéhez viszonyított hitel arányában is jelentős előrelépés történt. Négy évvel ezelőtt az irodák és a lakások esetében is a beruházási költség 55 százalékára rúgott a hitelarány, addig már 73, illetve 74 százalékát finanszírozzák hitelből. A már jövedelmet termelő ingatlanok esetében a hitel és az érték aránya csaknem 10 százalékkal 72-74 százalékra emelkedett 2010 óta – tették hozzá.
Veszíthetünk a Brexittel?
A kereskedelmi célú és az irodai beruházások esetében hét éve a bankok akkor adtak csak hitelt, ha az ingatlan 67 százalékára volt már bérleti szerződése a tulajdonosnak, ma viszont már akkor is adnak forrást a beruházónak, ha 45 százalékos az épület garantált kihasználtsága. A hitelezési kedv növekedésével csökkenek a kamatprémiumok, azaz a banki kockázati felárak is.
Magyarországon - a turisztikai beruházások kivételével - minden ingatlantípusban kisebb a kamatprémium, mint Lengyelországban vagy Csehországban. A szomszédos országok közül csak Szlovákiában olcsóbb a hitel, mert ott euróval fizetnek és hiteleznek, ami csökkenti a bankok finanszírozásának árfolyamkockázatát.
A KPMG kelet-közép-európai ingatlan-tanácsadási csoportjának vezetője kiemelte: a Brexitből a közeljövőben profitálhatnak a fejlettebb európai ingatlanpiacok, köztük Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország és Szlovákia is. A kevésbé fejlettek ugyanakkor, köztük Magyarország, Bulgária, Ciprus, Horvátország, Románia, Szerbia vagy Törökország ingatlanpiacai inkább vesztesei lehetnek a britek kivonulásának az EU-ból.
|
Tülekednek a lakásokért a magyarok - kösd fel a gatyád, ha most költöznél! Egy év leforgása alatt trendszerűen növekedett a nagyobb alapterületű, új és újszerű otthonok iránti kereslet. Ez egyre nyilvánvalóbban a CSOK, a kedvezőbb hitelek és még inkább a lakásfejlesztők intenzív kampányának köszönhető – derül ki az Otthontérkép által közzé tett friss keresési adatokból. További részletek >>> |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
