|
| MTI Fotó: Marjai János |
A magyar lakáspiac egyik legnépszerűbb szegmensét a 25 millió forint alatti kategória jelenti: az idén a lakások és házak iránt érdeklődők mintegy 61 százaléka keresett 25 millió forintig lakóingatlant, ami némi csökkenést jelent a tavalyi 64 százalékhoz képest, ezt közölte az ingatlan.com a Privátbankár.hu-val. Balogh László, a cég vezető gazdasági szakértője szerint az érdeklődők arányának csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy a lakáspiaci drágulás miatt egyre kevesebb lakást kínálnak ebben az árkategóriában.
Az olcsóbb ingatlanok kínálatcsökkenése ugyanakkor nem itt a leglátványosabb, hanem a 15 millió forintnál nem drágább lakásoknál: tavalyhoz képest 12,5 százalékkal kevesebb ingatlan volt elérhető a piacon ebben az árkategóriában. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy háztartások jövedelme emelkedett, így sokan nagyobb megtakarítással vághatnak bele a lakásvásárlásba, illetve könnyebben juthatnak hitelhez is, fűzte hozzá a szakember.
Mit kapunk a pénzünkért?
Az elemzés szerint az egyre népszerűbb új építésű piacon ebből a pénzből nagyon eltérő méretű lakásokat kaphatunk az országon belül. Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a 25 millió forint mindössze egy 30-38 négyzetméteres (gyakorlatilag 1 szobás), új építésű garzonlakásra lehet elég. Ezzel szemben a nyugat-magyarországi régió megyei jogú városaiban már 45-50 négyzetméteres - jellemzően 1,5-2 szobás - új lakást lehet venni ennyi pénzért. A kelet-magyarországi megyei jogú városokban pedig még ennél is nagyobb, 50-55 négyzetméteres - szintén 1,5-2 szobás - új lakás is beleférhet a keretbe.
Érdemes sietni
Balogh László szerint az elemzésben szereplő adatok a szeptember végi helyzetet tükrözik, de fontos, hogy az új lakások esetében gyorsan változik a kínálat és ugyanez a helyzet az árakkal is. Ennek oka az, hogy egyrészt fokozatosan növekszik az új lakások kínálata, hiszen még mindig jelennek meg 2020-ig történő átadással fejlesztések. Emellett egyre több társasházprojekt kerül közelebb az utolsó - átadás előtti - fázishoz, ami pedig az adott fejlesztésben épülő lakások árát növeli. Ez a drágulás azzal magyarázható, hogy a fejlesztés vége felé közeledve kiárazódik több kockázat, például az esetleges nem teljesítésből vagy hibás teljesítésből adódó rizikó.
Ráadásul az is felhajtja a magasabb készültségi foknál tartó lakások árát, hogy azok a vevők, akik tervezőasztalról még nem akartak lakást venni, az építkezések előre haladtával már szívesen vásárolnának. Balogh László arra is figyelmeztetett, hogy az új lakások iránt érdeklődő vevőjelölteknek számolniuk kell azzal, hogy az épülő lakásoknál néhány hónapos csúszás is előfordulhat az eredetileg megszabott átadási határidőhöz képest az építőiparban kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatt.
Nincs 25 millió forintod? Nézz körül a lakáshitelek között!
Digitális cenzúra a válság közepén.
