A koncentráció és a lemorzsolódás egyaránt jellemezte a különféle kiskereskedelmi formátumok küzdelmét. Tovább erősödtek a külföldi hiper-és szupermarketek, diszkonthálózatok, amelyek előtt semmiféle akadály nem tornyosult, szabadon működtek a járvány ellenére. Magyar versenytársaik közül azonban jó pár kénytelen volt feladni: vagy becsuktak, vagy beolvadtak valamelyik másik magyar láncba. A független kis boltok viszont százszámra mentek tönkre, főleg a nagyon kis településeken és Budapesten.
A vendéglátóhelyek voltak a leginkább kiszolgáltatottak (fotó: Mester Nándor)
A vezető diszkontláncok jól alkalmazkodtak a körülményekhez, gyorsan bevezették az online rendelés utáni kiszállítást. De a legfontosabb, hogy a működési modelljüket mindvégig szigorúan betartva dolgoztak, s ezzel tovább növelték a piaci súlyukat és az előnyüket a magyar versenytársakkal szemben. Pozicióikat csak adminisztratív eszközökkel lehetne veszélyeztetni, erre többször is tett utalást Lázár János kormánybiztos, aki szerint a kiszorításuk most már sürgető lenne.
Ám ő nem kormánytag, nem tudni, az ő megnyilvánulása egy előre kitalált forgatókönyv része vagy csak saját akció. A kormány a járványra hivatkozva különadóval sújtotta a nagybevételű külföldi hálózatokat, ugyanakkor továbbra is stratégiai partnernek tekinti a Tescot – és 1,2 milliárd forinttal támogatta a Lidlt az új elosztóközpontjának megépítésében.
Újabb különadó és kiszorítás vár a nagy láncokra?
A kormány a járvány elleni védekezés költségeire hivatkozva különadót vetett ki a nagy nettó árbevételű külföldi kiskereskedelmi cégekre. Az adó mértéke fél- és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék. A cégek a különadót az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítják meg és vallják be.
A diszkontláncok a forgalmuk növelése mellett további beruházásokba kezdtek: logisztikai központok építésébe fogtak és informatikai fejlesztéseket hajtottak végre. Beszerzési rendszerüket tökéletesítették és újabb magyar beszállítókat vontak be, ezek termékeinek egy részét a lánc más országokban lévő egységeiben is forgalmazzák.
A hipermarketek közül a Tesco-hoz tartozók kerültek nehezebb helyzetbe, többszáz fős elbocsátásra is sor került, de a cég megtartotta a nyereségességét. Folytatták azt a gyakorlatot, hogy a területük egy részét átengedték más nagy hálózatnak (Media Markt), illetve ráerősítettek az online értékesítésre. A brit hátterű cég nyereségének egy jelentős része azonban az ingatlanok bérbeadásából származik, kevésbé érvényesül az egyébként már korábban megkezdett költségcsökkentési program.
A Tesco nagy versenytársai közül a Spar csoport teljesít jobban. Részben új üzletek nyitásával, részben saját termelő és logisztikai hátterének bővítésével. Több egységet felújítottak, nagyobb sebességre kapcsoltak az úgynevezett City üzletformátum terjesztésében. Ezt az üzlettípust kifejezetten forgalmas közlekedési csomópontok közelébe tervezték, ahol a gyors kiszolgáláson van a hangsúly. Bővült a franchise-hálózat: összesen már 85 OMV-SPAR express, 34 Lukoil-DESPAR, valamint 29 SPAR partner és 53 SPAR market formátumú franchise üzlet működik országszerte. A jövőben évente 20-22 ilyen egységet szeretne nyitni a cég. Idén 20 szuper- és hipermarket parkolójában 48 darab AC-gyorstöltőt kapcsoltak be a rendszerbe. A projekt zárását követően a SPAR-csoport 37 áruházának parkolójában több mint 80 darab dupla töltőfejjel ellátott töltőberendezés áll majd az elektromos autóval érkező vásárlók rendelkezésére. A cég idén megvásárolta a Zimbo Perbál Húsipari Termelő Kft. üzemét, amelyet tovább modernizál.
A főútvonalak mellett egyre több helyen látni ilyen táblát (fotó: Mester Nándor)
A klasszikus plázák közül a vezető fővárosiak összességében – nagy áldozatok árán, de – a víz felett tudtak maradni. Viszont egyes bérlőik, főleg a nem alapvető cikkeket árusító üzletek (ruházat, cipő) egész évben szenvedtek, még az optimista becslések szerint is legalább 30-40 százalékos bevételkiesést könyveltek el 2019-hez képest. Sokuknál elbocsátások voltak, de az online értékesítés felpörgetésével a veszteségeket kicsit mérsékelni tudták. Az igazság pillanata 2021 tavaszán jön el, akkor fog eldőlni, hogy a korábban elhalasztott vásárlásokat megejtik-e az emberek vagy inkább továbbra is visszafogják a költéseiket.
A plázák vendéglátó egységei többnyire csak elvitelre dolgozhattak tavasszal és az őszi második hullámban. E két időszakban a mozik végig zárva voltak, a szabadidős programokat kínáló bérlők szintén általában lehúzták a redőnyt. A központok hipermarketjei, a gyógyszertárak és az elektronikai boltok viszont elég jó éven vannak túl. Persze könnyű volt nekik, nem érte őket semmiféle korlátozás.
Bútor buli
2020 jelentős mérföldkő volt a hazai bútorkereskedelemben: az osztrák Sigma cégcsoport eladta a Kika áruházláncot a szintén osztrák XXXLutz-nak, az új tulajdonos kívül-belül átalakította az áruházakat, egy feljebb pozícionált kínálat is megjelent az őszi nyitáskor. A vevő már két, alacsonyabb kategóriájú lánccal jelen van az itteni piacon, hozzá tartozik ugyanis a Mömax- és a Möbelix-hálózat is.
Számtalan jogi kérdés is felmerült ebben a rendkívüli évben. Ezek zöme a bevásárlóközpontok bérbeadói és bérlői közötti szerződéseket érinti. Közös érdekük, hogy úgymond ne veszítsék el egymást, de itt inkább a nem alapvető árukat kínáló boltok bérlői voltak és vannak rosszabb helyzetben. Próbáltak ugyan egyezkedni a plázák üzemeltetőivel, de ez csak kevés helyen sikerült nekik. Legfeljebb kis bérletidíj-csökkentést tudtak elérni néhány hónap erejéig. Valójában nem ez volt az igazi teher, hanem az, hogy 30-50 százalékkal is visszaesett a forgalmuk.
Egyébként jogi szakemberek szerint a bérleti díj elengedését akkor lehet alkalmazni, ha a bevezetett korlátozás közvetlenül érinti a bérlemény működését és a használatot lehetetlenné teszi. A korlátozó intézkedések alapján elsősorban az egyes szabadidős létesítmények vonatkozásában merülhet fel e rendelkezés alkalmazása, mivel ezek nem nyithattak ki. Vitára adhat okot azonban, hogy a helyiségek egyéb célokra – például tárolásra – alkalmasak maradhatnak.
A CBRE globális tanácsadó cég megkérdezte a hazai bevásárlóközpontok bérlőit (forrás: CBRE)
Kevésbé egyértelmű a helyzet azon bérleményeknél, amelyek használhatóságát a szabályok korlátozzák, de teljesen nem szüntetik meg. Egyes üzletek az este hét órát követő időszakban is rendeltetésszerűen működtek, de a korlátozások következtében ezen üzletek (például nonstopok) kötelesek este hét órakor bezárni . „Nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kérhet-e a bérlő, és ha igen, milyen arányban bérletidíj-csökkentést. E kérdéseket a joggyakorlat, illetve a rendkívüli jogalkotás keretében meghozott kormányzati intézkedések egyelőre nem válaszolják meg, így fontos, hogy a bérlők és a bérbeadók egymással meg tudjanak állapodni, és a felmerülő költségeket és kockázatokat egymás között meg tudják osztani” – vélte a PwC egyik szakembere.
Hírek néhány budapesti plázáról
- egyre több e-kereskedő cég nyitott üzletet
- a klasszikus bérlők is rámentek az online értékesítésre
- Allee: 5,5 milliárd forint értékű felújítás kezdődött
- Westend: több millió euró értékű felújítás zajlik
- Etele: késik az átadás, 2021 őszére várható
- Arena Mall: másfélszeresére bővítenék, de még sehol nincs semmi
- Aquincum center: helyette irodák, üzletek, éttermek lesznek.
A kiskereskedelmi ingatlanok piacán abszolút győztes volt a földszintes bevásárlópark, angolul strip mall, ilyenből több tucat is van az országban. Ezek üzemeltetői viszonylag kedvező helyzetben vannak a tekintetben, hogy egy plázával szemben sokkal egyszerűbb az üzemeltetési modell. Nincsenek például közös területek, hiszen minden üzlet a parkolók felé nyitott, legfeljebb egymás szomszédai az üzletsorban.
Az üzemeltetők ugyanakkor lemaradásban vannak a legkorszerűbb technológiák és szolgáltatások beépítésében, viszont a fejlődés itt is megindult: folyamatosan terjednek például az elektromos autókat kiszolgáló töltőállomások, s ezt értékelik a strip mallokba visszatérő vásárlók is.
A plázákkal ellentétben viszonylag kevés bérlőtől függ a központ sikeressége, általában 10-15 márka van jelen, sokszor nagy nemzetközi láncok egységei ezek, ami garanciát jelent a stabil működésre. A bérlők szinte mindenütt többéves hosszabbítást írtak alá a közelmúltban, arra számítva, hogy a vásárlók továbbra is ugyanolyan tömegben és ugyanolyan költéssel látogatják ezeket az üzleteket, mint korábban.
Az Afganisztánban esetlegesen elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó vizsgálat lezárását rendelték el. 
