(Forrás: Wikimedia Commons, Civertan)

Körülbelül 160 ezerre várja az idén megvalósult ingatlan adásvételek számát országosan az Otthon Centrum, ami 3 százalékos növekedést jelent az előző évben mért tranzakciószámhoz képest. Az országos hálózat által közvetített ügyletek legnagyobb hányadát tégla társasházi lakások adásvétele jelentette (35%), míg a második legnagyobb arányban a családi házak keltek el (34,2%).

Irány az agglomeráció

Az Otthon Centrumnál az adásvételek kevesebb mint egyharmada zajlott a fővárosban. Országosan az elmúlt években megfigyelhető tendencia folytatódott idén is: Budapest részesedése a lakáspiaci forgalomból némileg csökkent, habár ez a városon belül eltérően érvényesült. Míg a külső pesti kerületekben változatlan mértékű forgalmat regisztráltak, addig Budán és a belső pesti kerületekben visszaesett az ingatlanpiaci tranzakciók száma 2017-hez képest. Vidéken kis mértékű, mindössze 2 százalékos növekedést regisztrált az Otthon Centrum a tavalyi évhez képest. Kiemelkedő volt viszont a fővárosi agglomerációban tapasztalt 13 százalékos forgalomnövekedés, amely jelzi az erre a területre irányuló élénkülő keresletet.

A 2018-as év során az Otthon Centrum által közvetített tranzakciók alapján a fővárosi agglomeráció városaiban található panellakások és a budai kedvelt lakótelepek lakásai keltek el a legrövidebb idő alatt: itt az értékesítési idő átlagosan kevesebb, mint másfél hónapot vett igénybe. A leghosszabb ideig a kisvárosok lakótelepein meghirdetett lakások tulajdonosai vártak vevőre. Ezeken a területeken átlagosan 3 hónap telt el az értékesítésig.

1 millió forintos négyzetméterár

Az országosan erősödő ingatlanpiacon Budapest idén is megőrizte vezető pozícióját négyzetméterárak tekintetében. Az Otthon Centrum adásvételei alapján a belvárosi használt lakásokra jellemző közel 900 ezer forintos átlagos négyzetméterár 11 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest.

A használt társasházi lakások piacán a méltán népszerű V. kerület bizonyult idén is a legdrágábbnak, azonban az Otthon Centrum idén mégsem itt értékesítette a legmagasabb értékű lakást: az 1,1 millió forintos négyzetméteráron elkelt ingatlan ugyanis az Andrássy úton található. Használt lakások tekintetében a budai kerületek között a csúcstartó az I. kerület, ahol átlagosan 700 ezer forint felett alakult az átlagos négyzetméterár. Az első kerületet nem sokkal lemaradva követi 600 és 650 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárral a budai III., XI. és XII. kerület és a pesti VI. és XIII. kerületet.

És a panel?

Budapesten a panellakások a legdrágább fajlagos áron a XI. kerületben keltek el, ahol az átlagos négyzetméterár elérte a félmillió forintot. Szintén keresettnek bizonyultak és ennek megfelelően az átlagot meghaladó fajlagos áron keltek el Budán a III., Pesten a VIII., XIII. és XIV. kerületi panellakások: az átlagos négyzetméterár a 450 ezer forintot is meghaladta ezekben a kerületekben - mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.  A külső kerületekben is jelentős árnövekedés ment végbe, így annak, aki a XVII. vagy a XVIII. kerületben vásárolt panellakást, négyzetméterenként 25-28 százalékkal kellett többet fizetnie 2017-hez képest- teszi hozzá a szakértő.

A családi házak négyzetméterárai elmaradtak a társasházakétól, de a jellemzően drágább I. és XII. kerületben átlagosan 600-700 ezer forintot, míg a budai hegyvidék kedvelt zöldövezeti részein 450-550 ezer forintot is elkértek négyzetméterenként. A legdrágább családi ház az Otthon Centrum kínálatában Budapest II. kerületében kelt el és több, mint 400 milliót fizetett érte új tulajdonosa. Ez a tranzakció fajlagosan rekordnak számított, mivel a kerületi átlagérték duplája volt - mondja Soóki-Tóth Gábor.

Melyik a legdrágább vidéki város?

Vidéken a használt lakások Debrecenben drágultak a legnagyobb mértékben: 2018-ban több mint negyedével nőtt az ilyen típusú ingatlanok átlagos négyzetméterára a cívis városban. Tatabányán, Székesfehérváron és Szekszárdon is hasonló árnövekedést regisztrált az Otthon Centrum. A legdrágább vidéki város címét 2018-ban is Sopron vihette el, ahol 2018-ban átlagosan 375 ezer forintot kellett fizetni egy használt társasházi lakás négyzetméteréért. Ez az árszint megegyezik a külső pesti kerületekével, jól érzékeltetve, hogy milyen markánsan elválik egymástól a vidék és a főváros ingatlanpiaca.

A vidéki panellakások piacán is kiemelkedő értéket produkált Sopron, amely 310 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárával ebben a kategóriában is a legdrágább vidéki városnak számít.  Sopront Székesfehérvár és Debrecen követi. Ezeken a településeken átlagosan 300 ezer, illetve 290 ezerforintba került 2018-ban egy panellakás négyzetmétere. Az Otthon Centrum adásvételei alapján minden magyarországi megyeszékhelyen 10 és 20 százalék közötti árnövekedés volt tapasztalható a panellakások piacán 2017 óta.

Mi jön jövőre?

2019-ben a magyarországi ingatlanpiac organikus fejlődése várható. A főváros külső kerületeiben, az agglomerációban, valamint a nagyobb vidéki városokban és környékükön további élénkülést prognosztizálunk, ami azonban nem fogja meghaladni a 2018-ban tapasztalt növekedést - mondja Soóki-Tóth Gábor. Mivel továbbra is erős a piac koncentráltsága, ezért enyhe árnövekedés jellemzi a magyarországi ingatlanpiacot jövő évben is. Természetesen a magyar gazdaság konjunktúráját nagy mértékben befolyásolják a világgazdaságban zajló folyamatok. Az alacsony hozam- és kamatkörnyezet fennmaradása továbbra is motiválóan fog hatni a lakásbefektetésekre. A lakáspiac keresleti oldalát pedig erősíti, hogy tapasztalataink szerint továbbra is többen vásárolnak kézpénzzel, mint hitellel, de emellett a hitelezés is felfutóban van - teszi hozzá a szakértő.