Az elmúlt öt évben legalább 2,3 milliárd dollárnyi pénz mostak tisztára azzal, hogy amerikai ingatlanokat vásároltak – olvasható a Global Financial Integrity (GFI) nevű washingtoni székhelyű szervezet jelentésében. A csoport évek óta kifejezetten a törvénytelen pénzek útját követi, ez az elsőre nagyon szerénynek tűnő adat csak a felderített és az igazságszolgáltatás el vitt esetekből jött össze. Szinte biztos, hogy ennél nagyságrendekkel magasabb a valós összeg – számolt be a Miami Herald internetes oldala.
A GFI szerint a G7 országaiban egyedül tavaly legalább 750 milliárd dollárt mostak át ingatlanokon keresztül, a szervezet inkább a 2000 milliárd dollárhoz közelebbi értéket tartja reálisnak. A kutató központ részletesen bemutatja, hogy az említett országokban milyen útvesztőkben tűnik el a sok pénz és milyen szerepe van ebben az ingatlanoknak és az ingatlanokhoz kötődő gazdasági szereplőknek.
„Amerika biztonságos Menyország lett a különféle kétes alakoknak, üzletembereknek, bárhonnan jöjjenek is. De a brit, a kanadai, a japán és a német piac is kedvező terep nekik” – írták.
A lap emlékeztet, hogy Joe Biden elnök hónapokkal ezelőtt kiadott egy úgynevezett Nemzetbiztonsági Memorandumot, mi szerint az intézményesített korrupció - ennek egyik formája a pénzmosás – nemzetbiztonsági kockázat. A politikus azt mondta, hogy a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy ne lehessen elfedni ezeket a pénzeket. Megígérte, hogy befagyasztja a lopott pénzeket őrző számlákat és visszaszerzi az eltulajdonított vagyonokat, majd visszajuttatja azoknak, akiktől ellopták.
Az újság szerint Biden utasította a pénzügyminisztériumot, hogy dolgozzon ki olyan jogi kereteket, amelyek alapján az ingatlanközvetítők kötelesek lesznek megnevezni az adott ingatlan végső tulajdonosát, valamint jelenteni a gyanús eseteket. Az Egyesült Államok a hét legfejlettebb ipari országból az egyetlen, ahol ez eddig nem volt kötelező. A bankoknak viszont meg kell nevezniük a 300 ezer dollárnál magasabb összegért készpénzzel vagy virtuális valutával ingatlant vásárló személyeket és cégeket.
Itt megjegyezzük, hogy az eladott amerikai családi házak átlagára államonként eléggé eltérő. Az országos átlagár 360 ezer dollár volt idén augusztusban. A pénzmosók által kedvelt Kaliforniában 760 ezer dollár volt, de például Floridában csak 297 ezer dollár, a gazdag keleti parti Massachusettesben 518 ezer dollár, New Yerseyben 418 ezer és Utahban 465 ezer dollár.
A szervezet 125 különféle, 2015 és 2020 között történt amerikai, kanadai és nagy-britanniai esetet vizsgált. Ezek 60 százaléka a célországon kívüli ingatlanok megvásárlásáról szólt, 82 százalékuknál külföldről jött a vételár. Ezen felül rengeteg olyan eset is volt, amikor ilyen-olyan mértékben, de politikusok vagy politikai érdekeket is kiszolgáló személyek is részesei voltak a tranzakcióknak, amelyek során saját országuk vagyonát mosták tisztára külföldön.
Példaként említették az orosz oligarchákat, az ukrán Kolominsky családot, a Maduro rezsim embereit Venezuelából vagy a kuvaiti védelmi minisztériumot, ahonnan 100 millió dollárért valaki egy luxus ingatlant vásárolt Beverly Hillsben. A 444.hu a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vádiratára hivatkozva még május közepén azt írta, hogy Nikola Gruevszki volt észak-macedón kormányfő ellopta a saját pártjának folyósított adományokat, majd a pénzből egy offshore cégen keresztül több ingatlant vett az észak-macedón fővárosban. A politikus 2018-ban egy börtönbüntetés elől Budapestre szökött és itt politikai menedék jogot kapott.
Érdekes kiegészítés, hogy manapság már nem csupán a lakóingatlanok kerültek a pénzmosók látóterébe. A bérbe adható hotelek, irodai vagy ipari ingatlanok, de még a mentális egészség megőrzését szolgáló ingatlanok vagy a szupermarketek is feltűntek, hiszen ezek értéke általában jóval nagyobb és nagyobb lehet rajtuk a haszon is. Ne feledjük, az Egyesült Államokban az üzleti ingatlanokról semmiféle jelentést nem kell tennie a közvetítőknek és a bankoknak sem – fűzte hozzá a lap szakírója.
A G7-en belül Olaszország évtizedek óta kiemelt helyet foglal el, a GFI külön is foglalkozott a maffia ingatlanügyleteket is érintő pénzmosási ügyeivel. A Vatikán sem marad ki, amiről tudni lehet, hogy egyes magas beosztású alkalmazottai szintén bűnös akciókban vettek részt. A vatikáni bíróság idén januárban ítélte el közel 9 évnyi börtönbüntetésre Angelo Caloiát, a pápai állam bankjának volt elnökét és ügyvédjét, sikkasztás és pénzmosás miatt.
A per 2018 májusában kezdődött kétes ingatlanügyletek miatt, amelyek során eurómillióknak veszett nyoma. Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) szerint, a vatikáni igazságszolgáltatás által kiszabott büntetések ebben és más esetekben is, "minimális súlyosságúak és nem eléggé elrettentő jellegűek voltak."
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
