A tisztátalan eszközökkel szerzett pénzek tisztára mosásának egyik kedvelt terepe a világon mindenütt, így Magyarországon is az ingatlanpiac. A pénzintézeteknél bevezetett és általában egy bizonyos összeg feletti tranzakciónál alkalmazott eljárás (azonosítás, bejelentés) elvileg az ingatlanpiacon is kötelező, ha felmerül a pénzmosás gyanúja, ám ha voltak is ilyen esetek, az ezzel kapcsolatos eljárások kimeneteléről semmit nem közöltek lapunkkal a szaktárcánál. Annak apropóján szerettünk volna tisztán látni, hogy a közelmúltban napvilágot látott a pénzmosás nyomon követésére szakosodott Global Financial Integrity (GFI) nevű intézet átfogó nemzetközi jelentése, amiben a vezető nyugati országokat és több európai államot is vizsgáltak.
Magyarországon a 2017-ben elfogadott LII-es és a LIII-as számú törvény, valamint a 21/2017 NGM rendelet szabályozza, hogy az ingatlanközvetítőknek kit és hogyan kell azonosítani. Bérlés vagy vásárlás esetén kötelező a magánszemélyt, a céges ügyfélnél a törvényes képviselőt és a tényleges tulajdonost azonosítani személyi vagy céges okmányok alapján. Tényleges tulajdonosi nyilatkozat és kiemelt közszereplői nyilatkozat is szükséges.
Több olyan közvetítőt is megkérdeztünk, akik valamelyik nagy hálózat égisze alatt dolgoznak. Mindannyian azt mondták, hogy az informatikai rendszerekben a tranzakció folyamán eleve nem lehet kikerülni az azonosítást.
Ezen felül ha szükséges, akkor kockázati elemzést is el kell végezni. Összegszerű megjelölés nincs arra, hogy mekkora értékű tranzakció keltheti fel a gyanút. Tapasztalatukon kívül a Magyar Ingatlanszövetség szakmai segítségét is igénybe vehetik. A szervezet ajánlást dolgozott ki a tagvállalkozásoknak a bejelentések kezeléséről, a gyanús ügyleteknél a tranzakció felfüggesztéséről.
A pénzmosási ügyeket elemző, washingtoni székhelyű GFI szervezet nyári jelentésében azt írta, hogy az alábbi módszerek teljesen elterjedtek a nemzetközi világban. (Nem lenne meglepetés, ha Magyarországon is feltárnának vagy feltártak volna ilyet – a szerk.)
Trükkök és módszerek
- az ingatlan alulértékelése eladáskor, a ténylegesen megkapott többlet pénz később tisztán felhasználható
- az ingatlan felülértékelése vételkor, hogy minél nagyobb hitelt lehessen felvenni, aminek egy részét aztán beforgatják a törvénytelen üzletekbe
- harmadik jogi személy bevonása a tranzakciókba, majd annak eltüntetése
- az ingatlan sorozatos eladása egyre magasabb összegért az eredeti eladó által felügyelt cégeken keresztül
- ingatlan alapokba fektetés, így a pénzmosó nem közvetlenül tulajdonosa egy ingatlannak
- hotel, étterem vagy kaszinó megvétele, ahol sok a készpénz, így a pénzmozgás ellenőrizhetetlen, de maga az ingatlan is bevételt termel
A nemzetközi standardok alapján minden állam köteles kijelölni egy központi egységet, amely az úgynevezett „pénzmosásgyanús” bejelentéseket fogadja és elemző-értékelő tevékenysége során vizsgálja. Az operatív elemzés eredményét, elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében az illetékes szerveknek továbbítja. E központi egységet (angol rövidítéssel FIU) nálunk a NAV-on belül is létre hozták, ez a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda.
Az elmúlt öt hétben többször írásban kértük az illetékes Pénzügyminisztériumot, hogy tájékoztasson arról:
1. Mennyi pénzmosásgyanús esetet jelentettek az elmúlt négy évben Magyarországon az ingatlanközvetítők?
2. Milyen az elmúlt évek jelentési trendje? Növekvő? Csökkenő? Mekkora ugrások voltak, ha voltak?
3. Mekkora a felderítési arány?
Telefonos megkeresésünkre bő négy hete választ ígértek, de cikkünk megjelenéséig ez nem történt meg.
Megkérdeztük a két legnagyobb hazai ingatlanközvetítő hálózatot, hogy volt-e ilyen bejelentés amióta kötelező. A Duna House nem adott konkrét választ és a NAV-os külön szervezeti egységhez irányított minket. Az Otthon Centrumnál nem tudnak ilyen bejelentésről, viszont azt hangsúlyozták, hogy csak a franchise partnerek számára kötelező a bejelentés, ám nekik erről nem kell értesíteniük az OC központját.
Volt egy fontos módosítás is az EU-n belül, ez pedig a technológiai fejlődés miatt következett be. Tavaly januárban lépett életbe az a rendelkezés, hogy a pénzmosási törvény hatálya alá kerültek a virtuális fizetőeszközök, illetve a törvényes és virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatást nyújtók, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók is. Tehát ha valaki mondjuk bitcoinért vesz ingatlant, akkor annak is nyoma van és kötelező jelenteni. Idén májusban lépett életbe az a törvény, amely a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását írta elő.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
