Otthonfelújítási támogatást indít a kormány január 1-jétől - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Novák Katalin közölte: a legalább egy gyermeket nevelő családok otthona felújítási költségeinek felét átvállalja az állam, legfeljebb hárommillió forintig. Ez vonatkozik az anyagbeszerzésre és a munkaerőköltségre is. Nem feltétel, hogy a család éljen a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK), energetikai korszerűsítés, fürdőszoba vagy konyhafelújítás, akár teljes felújítás is lehet. A program felülről nyitott lesz, a forrásokat az igényekhez igazítják. További részleteket néhány héten belülre ígért.
A magyarországi lakásépítés elmúlt 20 évét tekintve mindig az történt, hogy ha az aktuális kormány valamiféle keresletélénkítő támogatást vezetett be, akkor erre árnövekedés lett a piac válasza. Most sem lehet ez másképp, különösen nem az építőanyagoknál és szolgáltatásoknál.
Az idei első negyedévben az építőanyagok árai 6,7 százalékkal emelkedtek. A későbbi negyedévekben ennél kicsit kisebb lehetett a drágulás, sőt egyes kategóriákban még 5-7 százalékos csökkenés is bekövetkezhetett, ám a mostani bejelentés akár már az idén ismét felfelé tolhatja az árakat, de januártól biztosan. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség nyáron azt közölte, hogy a társas- és családi házas korszerűsítési és homlokzatfelújítási területen a hőszigetelőanyagokat (EPS) gyártók kivárást érzékeltek. Ez a kivárás még az ősz elején is tapasztalható volt, bár erről még nincsenek friss adatok.
További áremelő tényező, hogy az alkalmazott építőanyagok mintegy negyede importból származik, márpedig a forint folyamatosan romlik az euróhoz képest. A szakszövetség szerint a forintárfolyam ingadozása a második negyedévben az épületgépészeti termékeknél 5 százalékos, az importtermékeknél 2-10 százalék közötti drágulást hozott.
A szövetség szerint a felújítást végző lakosságból a legtöbben csupán a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb, szükséges mértékű gépészeti felújításokra vállalkoznak. A tapasztalatok szerint átfogó, jelentősebb korszerűsítést csak a tehetősebb megrendelők terveznek. Az épületgépészeti szakember- és szakmunkáshiány továbbra is fennáll, a korábban külföldön dolgozók egy része már visszatért külföldre, míg a jelenlegi álláskeresők jellemzően szakképesítés nélküliek.
Tavasszal volt kisebb pánikvásárlás, a lakosság akkor a korlátozó intézkedések idejére időzíthette egyes felújítási munkálatok elvégzését, amit alátámaszt az építőanyagok megnövekedett forgalma is. Ellátási problémék nincsenek, a hazai gyártók folyamatosan termelnek, viszont a határzár fennakadásokat okozhat az áruforgalomban.
A járvány természetesen a felújításokat is érinti, főleg azért, mert a lakosság már rosszabbul ítéli meg a saját jövedelmi kilátásait, mint az év elején. A negatív gazdasági hatások a nyár végi és őszi elejei hetekben lettek mind nyilvánvalóbbak, az ingatlanpiacon ez egyértelműen óvatossá tette a szereplőket. A GKI és a Masterplast ezt úgy fogalmazta meg, hogy például a családi házak építése esetében két egymással ellentétes hatás érvényesül: a családvédelmi intézkedések támogatják, míg a járvány következtében romló munkaerőpiaci és jövedelmi kilátások, valamint bizonytalanság negatívan hatnak az építésekre-felújításokra.
A finanszírozási oldal természetesen a most bejelentett 50 százalékos átvállalással tovább javul. A rendelkezésre álló CSOK, a CSOK-hitel és a babaváró hitel eleve jót tett ennek az oldalnak. Utóbbi lényegében megkétszerezte a felújításra felvett banki hitelek állományát. Ám a Magyar Nemzeti Bank már nyáron figyelmeztetett: a kedvező finanszírozási környezet ellenére a háztartások hitelkereslete a bizonytalan gazdasági környezet következtében mérséklődik, ami hozzájárul a lakáspiaci kereslet csökkenéséhez. Ez ráadásul a járvány második hulláma előtti előrejelzés, vagyis, ha most készülne, nyilván még rosszabb lenne a trend.
A felújítási hajlandóság egyébként érzékelhetően növekedett az elmúlt egy-két évben. Különösen azóta, hogy az új és a használt lakások ára is az egekbe szökött, így sokan letettek arról, hogy mozduljanak, inkább a mostani otthonuk korszerűsítése mellett döntöttek. A GKI és a Masterplast közös augusztusi felmérése már azt vetítette előre, hogy a következő egy évben a magyar háztartások csaknem 13 százaléka tervez nagyobb összeget költeni a lakására. Ha e tervek megvalósulnak, akkor egy éven belül közel 500 ezer körüli lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat.
A legerőteljesebb felújítási szándék a családi házak lakói körében van jelen, itt minden hatodik háznál terveznek ilyet. Ezzel szemben a legkisebb korszerűsítési kedv a panellakásokban élők körében tapasztalható – alig 8 százalékuk hajlandó erre. A téglaépítésű társasházakban lakók tervei valahol e kettő között helyezkednek el a GKI összegzése szerint.
Budapesten a megkérdezett háztartások 11, a megyeszékhelyeken és az egyéb városokban 13-13, illetve a községekben 16 százalék mondta azt a nyár végén, hogy készül felújításra. Ez utóbbi esetben vélhetően a falusi CSOK év elejétől hatályos szabályai jelentenek némi ösztönző erőt. A régiók közül a közép-magyarországiban, a közép- és nyugat-dunántúliban, valamint a délalföldiben várható az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység.
Sokan sürgetnek egy átfogó programot
Az építésgazdasági szakma jelentős része és az ellenzéki pártok, önkormányzatok évek óta sürgetik, hogy a kormány álljon elő egy ciklusokon átívelő, átfogó lakásfelújítási programmal. Legutóbb Karácsony Gergely főpolgármester a Portfolio szeptemberi konferenciáján így fogalmazott: " Készítettünk egy tanulmányt, ami rávilágít, hogy ha a budapesti lakásállomány harmadát felújítanánk, abból 70 milliárd forintnyi adóbevétel származna, 50 milliárd forinttal csökkenne évente a rezsiköltség a felújított lakásoknál és 25 százalékkal csökkenne ennek a lakásállománynak a széndioxid-kibocsátása."
A felújításoknál várhatóan megugró kereslet kielégítése nagyon változó kivitelezési színvonalon történhet. Az a legvalószínűbb, hogy a sokmillió forintos, teljeskörű felújításoknál megint erőre kap a családi-rokoni kivitelezés és csak a legfontosabb szakipari munkák egy részéről kérnek számlát. Várhatóan bővül az energetikai korszerűsítések aránya, januártól ugyanis sokkal szigorúbbak az uniós követelmények. Ezek túlnyomórészt az új lakásokra vonatkoznak, de már 2-3 éve a felújításoknál is figyelembe veszik ezeket és ennek megfelelően nyúlnak hozzá a külső szigeteléshez, a gépészethez és a nyílászárókhoz.
Mekkora mozgástere van a felújításra vállalkozóknak? Óriási. Ezt a KSH adatai is alátámasztják. A hivatal 2015-ös felmérése szerint a hazai lakásállomány 81 százaléka 1990 előtt épült, vagyis 30 évnél öregebb. A lakóingatlanok 61 százaléka felújításra szorul, s bár a lakások 37 százaléka esetén már történtek bizonyos felújítások, de továbbiakra is szükség lenne a tömeges és nagy arányú korszerűsítésekre. A bérelt magánlakások 63 százaléka, valamint az önkormányzati bérlakások 72 százaléka szorulna korszerűsítésre.
Nagyon lassú a megújulási ütem
A 2019-ben átadott újlakás-szám a lakásállomány 0,4 százalékos megújulását eredményezte, ami történelmi és nemzetközi összehasonlításban is alacsony. A korábbi lakásépítési ciklus csúcsán, 2004-ben 44 ezer új átadás történt, ami 1,1 százalékos megújulási arány volt. Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban rendre 1,4; 1,4; 1,1 és 0,74 százalékos volt a megújulási arány 2019-ben.
A próbálkozás életveszélyes kockázattal jár. 
