Itt vannak a számok: így változhatnak a támogatott lakáshitelek

Az ősszel bejelentett és augusztus óta elérhető új hiteltermékek egyelőre nem okoztak áttörést a magánszemélyek ingatlanvásárlásában – állítja Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Bár érzékelhető az érdeklődésben élénkülés, de a tranzakciószámok alakulása egyelőre nem jelez pozitív fordulatot. Ennek egyik oka a lakosság pénzintézetek iránti bizalomvesztése, a lakosság megtakarításai is negatív képet mutatnak.

További változásokat jelentettek be hétfőn

A bejelentés szerint tovább nyitná a kaput a kormány az állami kamattámogatásos hitel eléréséhez. A korábbi feltételeket több ponton módosítanák: az első 5 évben a támogatás mértéke állandó lenne és nem csökkenő intenzitású, a felvehető hitelösszeg is emelkedne használt lakásnál 6 helyett 10, új lakásnál 10 helyett 15 millió Ft.

Az 5 éves fixált támogatás is tovább bátoríthatja a leendő hitelfelvevőket – folytatja Rutai – ugyanis ez az időtáv pszichésen már kívül esik a belátható, tervezhető határokon, illetve a válságból történő kilátásra is sok elemző ezt a távot említi. Mindezeket együttvéve tehát adhat újabb reményeket a változtatás, de önmagában ez nem lesz elegendő a gyors fellendüléshez. Sokat jelenthetne az is, ha módosítanák az eladói nyilatkozatra vonatkozó kitételt, amely arra kötelezi az eladó felet, hogy egy éven belül vásároljon újabb lakást.

A támogatott használt lakás értékhatár emelkedik

A használt lakás értékhatára 15-ről 20 millió Ft-ra nőne, ezen felül korszerűsítésre is felhasználható. Továbbá a késedelmes hiteladósokat segítő konstrukciók igénylési határidejét is a jövő év végéig tolnák. A bejelentett változtatások valóban új kapukat nyithatnak, tényleges ingatlanpiaci hatással, amelyet erősíthet a folyamatos kamatvágással járó THM-ek csökkenése is.

A táblázatból látható, hogy a 2012. III. negyedéves adásvételek jelentős része eddig is belefért a korábbi 15 milliós értékhatárba, de ennek 20 millióra emelésével új, jelentős piaci szegmens lett megszólítva. Ezek a vásárlók feltehetően a pénzintézetek számára is „kedvesebbek”, vagyis biztosabb hitelvisszafizetők lehetnek.