A JTM szabályozás szigorításának hatásait a Duna House Hitelcentruma által közvetített ügyletek alapján vizsgálták. A 110 elemű minta 80 fővárosi és 30 vidéki, májusban folyósított hitelügyletet tartalmazott. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató mellett az ingatlanközvetítő a futamidő hosszát, és a felvehető hitel nagyságát is figyelembe vette a vizsgálat során.
A többséget nem is érinti
A vizsgált ügyletek 80 százalékát egyáltalán nem érintette volna a szigorított szabályozás, ezeknél a JTM mutató az október 1-től életbe lépő határértékek alatt volt. A maradék 20 százalékban kellett volna újragondolni a hitelügylet részleteit. Az átgondolást igénylő ügyleteknek a 85 százaléka fix kamatozású hitelkonstrukció választása esetén a felvett összeg nagyságának és a futamidő változtatásnak módosítása nélkül, de magasabb havi törlesztőrészlettel már megfelelt volna az új szabályozásnak. A hosszútávú fix kamatozású hitelek ebben az esetben átlagosan 15 ezer forinttal magasabb, 121 ezer forintos törlesztőrészletet jelentenének a hitelfelvevőknek. Ez a kezdeti magasabb összeg minimum 10 évre stabilan kiszámítható pénzügyi terheltséget jelent az ügyfelek számára, szemben a rövid kamatperiódusú hitelek esetleges későbbi kamatemelések miatti jövőbeli többletterhével. Akik mégis a rövidebb távon kedvezőbb törlesztőrészlet megtartása mellett szeretnének megfelelni az új szabályozásnak, azok számára a hosszabb futamidő jelentheti a megoldást.
A Duna House Hitelcentrum pénzügyi szakemberei szerint a szigorúbb követelményeket nem teljesítő hitelügyletek 95 százaléka könnyedén átalakítható, módosítható lett volna az új szabályok szerint.
A vizsgált hitelek esetében az átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató 27% volt, a rövid kamatperiódusra fixált hitelek esetében pedig még az összátlagnál is kisebb, 24%-os JTM terheltséget tapasztaltak a szakemberek, amely pont az új szabályozás felső határa alatt helyezkedik el.
Az MNB új szabályozásának célja a kiszámítható törlesztőrészletű, fix kamatozású lakáskölcsönök térnyerése, amelyek már most is túlnyomó többségben vannak a Duna House Hitelcentruma által közvetített ügyletek idei első 5 hónapjának adatai alapján. A változó kamatozású, 5 évnél rövidebb időtávra fixált hitelek aránya 20%, az 5 éves kamatperiódusú hitelek aránya 55% volt az év eddigi időszakában. A 10 éves vagy annál hosszabb időre fixált kamatperiódusú hitelek aránya 25%.
Nem fog lassulni a hitelállomány bővülése
Az elemzés alapján a folyósított hitelek volumenében nem lett volna jelentős változás a vizsgált időszakban, így a jelenlegi hitelállomány bővülésének növekedési tendenciája várhatóan megmarad, esetlegesen az eddig emelkedés ütemének mérséklődése várható a szabályozás hatályba lépését követően. Az MNB intézkedése tovább tereli az ügyfeleket a fix kamatozású hiteltermékek felé, amellyel segítheti egy hosszú távon stabil és piaci kockázatoknak ellenálló hitelportfólió kialakulását. A hitelpiaci változások elhanyagolható mértéke nem hat ki a lakáspiaci tendenciákra tekintettel arra, hogy a hazai lakáspiacon a Duna House adatai alapján még mindig jelentős, mintegy 70% körüli a készpénzzel lakást vásárlók aránya. A hitelpiac stabilitásának növekedése továbbá segítheti a lakáspiacot jellemző hosszútávú ciklusok simítását.
Lakáspiaci hatás
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint nemcsak a lakáshitelezésben, hanem a lakáspiacot is érinti az októbertől életbe lépő változás. Egyrészt, sokan azért választhatják majd a legalább 10 évig fix törlesztésű hiteleket, mert így drágább lakást vásárolhatnak. Másrészt mivel októbertől lépnek életbe az új szabályok, ezért várhatóan lesznek, akik előrehozzák a lakásvásárlásukat, ami megemelheti az adásvételek számát is az idei évben.
Balogh László és Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője is hangsúlyozta, hogy ugyanakkor sem a jelenlegi, sem az októbertől életbe lépő szabályok esetében sem szerencsés kifeszíteni teljesen a családi büdzsét, tehát nem szabad a maximális hiteltörlesztést bevállalni. A szakemberek szerint a biztonság érdekében fontos, hogy a hitelfelvevőknek lehetőleg maradjon még anyagi mozgástere a hiteltörlesztők kifizetése után is.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
