Már-már örömujjongásba tört ki az UNN ukrán hírügynökség tudósítója a hét elején, amikor kijöttek a jelzáloghitelezés friss, júniusi adatai: a hatodik hónapban kétszeresére nőtt a szerződések száma májushoz képest. De ne gondoljunk valami óriási számara, csupán 527 ügyletről van szó (ezek értéke 754 millió hrivnya, 1 hrivnya=9,5 forint), ami eltörpül a háború előtti havi több ezres adat mellett.
Viszont már harmadik hónapja növekvő trendről beszélhetünk és ez biztató, miközben a jelzáloghiteleknél jellemző átlagos kamat a májusi 8,1 százalék után júniusban 7,9 százalékra csökkent. Tavaly egyébként összesen 2009 hitelügylet volt, azt mind január-februárban kötötték az Ukrán Nemzeti Bank pénzügyi jelentése szerint.
A kormány tavaly októberben indított be egy kedvezményes hitelprogramot, ennek köszönhető ez a mostani javulás. Több csoportra osztották a kedvezményezetteket: a kezdetektől évi 3 százalékon vehetnek fel kölcsönt a katonák, a tudományos szervezetek alkalmazottai és az orvosok, most augusztustól kiterjesztették a programot a nagyon kis lakások tulajdonosaira és azokra, akiknek egyáltalán nincs semmilyen lakása, nekik évi 7 százalékot számítanak fel.
A bankok elsősorban a használt lakások megvásárlását teszik lehetővé a kölcsönnel, új lakásokra alig szerződnek. A fenti 527-ből 223 szerződést Kijevben kötöttek, a többit az ország nyugati és egyes középső megyéiben, de ez nem meglepetés, ott biztonságosabban zajlik az élet és működik a gazdaság.
A fővárost is támadják az oroszok, ám ennek ellenére visszatért az érdeklődés az új építésű lakások iránt. Több vezető fejlesztő is úgy nyilatkozott, hogy most nyáron inkább a 2021-ben már jelentkezett vevőjelöltek kopogtatnak, a teljesen újak kisebbségben vannak. Tavaly tizedére esett az értékesítés 2021-hez képest, innen kell feltornásznia magát a piacnak. A kereslet a beruházók többsége szerint 20 százalékra jött fel, az év végéig várhatóan eléri a 30-35 százalékot.
„Az emberek kezdenek alkalmazkodni a körülményekhez és nagyon hisznek a hadsereg erejében” – mondta Daria Vedia, a DIM Group egyik vezetője az Ukrán Ingatlan Fórum nevű szakmai platform összefoglalója szerint, amiből a Property Forum portál idézett.
A beruházók jelenleg 30-50 százalékos önrészt kérnek, ezt azonnal be kell fizetni, a többi lehet hitel. A projektek nagy részét 2024-ben és 2025-ben szeretnék befejezni. Akárcsak Magyarországon, a vevők túlnyomó része akkor jelenik meg, amikor már befejező szakaszban van a kivitelezés.
A háború előtt az építkezés kezdete előtti szakaszban még jóval olcsóbban árulták a lakásokat, mára szinte alig van különbség a kezdeti és a végső árak között. A fejlesztők azt tapasztalják, hogy főleg az egy- és kétszobás lakások mennek, a luxus nagyon visszaszorult, a vevők nagyon megnézik a fejlesztő referenciáit is.
A vásárlás azonban sokaknak úgy sem opció, hogy esetleg jogosultak valamilyen kedvezményre. Sok tulajdonos inkább felújítana. Azokról nem is beszélve, akik az ország középső vagy déli, netán keleti megyéinek valamelyikében laknak, ahol eleve nagy a pusztítás a háború miatt, ahogy az alábbi ábrán is látszik.
A Kyiv Post érdekes fejleményre hívta fel a figyelmet. Még mindig elég sok befejezetlen építkezés van a kijevi agglomerációban. Bevállalósabb fejlesztők töredékáron vehetik meg ezeket, ahogy tették például a háború kirobbanása utáni hónapokban. Mindegyik ingatlan összközműves és a legtöbb elég nagy telken fekszik.
Kiszállt a szövetségi rendőrség Németországban. 
