Az orosz invázió kezdete óta most először fordult elő, hogy az ukrán vállalatok jelentős része az üzlet számottevő javulására számít a következő 12 hónapban. Ezt az Ukrán Nemzeti Bank fogalmazta meg, miután elvégezte a szokásos negyedéves felmérését a vállalatvezetők között. Az első negyedév végén a cégek üzleti hangulati indexe még 91 százalékon állt, most már 104 százalékon – írta az Interfax Ukraine hírügynökség a bank jelentését ismertetve.
A bank arról számolt be, hogy a cégvezetőket ugyan nyomasztja, hogy lassan épül vissza a kereslet az áruk és a szolgáltatások iránt, de már látják az elmozdulást. Érzékelik a hrivnya erősödését, az infláció csökkenését (júniusban 12,8 százalék volt év/év alapon - a szerk.) és a termelő cégeknek kiemelten fontos energiaellátás stabilizálódását. A bank aláhúzta: minden ágazatban és szinte minden cégméret esetén igaz ez az óvatos optimizmus, beleértve a foglalkoztatási várakozásokat is.
A megkérdezettek csaknem fele arra számít, hogy az infláció – a tornyosuló objektív akadályok ellenére - nem fog följebb menni 15-16 százaléknál a következő egy évben. Természetesen túlnyomó többségük a folytatódó háborúban látja a legnagyobb veszélyt, szerintük ha elhúzódnak a harcok, az gyorsítja a pénzromlás ütemét.
Pénzügyi nyomás
A válaszadók zöme még mindig jelentős pénzügyi gondokról adott számot. Az építőipari cégek különösen súlyos, folyamatosan romló helyzetben vannak, az energetikai és vízügyi vállalatok stagnálást jelentettek, a bányaipariak viszont nagyon enyhe javulást mutattak az elmúlt hónapokban.
Érdemes kitérni az agrárszektorra, mert az a gabonaexport nehézségei miatt folyamatosan a fókuszban van és Ukrajna dollármillióktól esik el amiatt, hogy az oroszok folyamatosan bombázzák az exportútvonalak kiindulópontjait, a tengeri kikötőket. A kijevi kormánynak a napokban végül sikerült elérni, hogy szárazföldi tranzitban átmehetnek a szállítmányok a gabonaexport miatt tiltakozó öt közép-kelet-európai országon (köztük Magyarországon is), továbbá azt is, hogy egyes balti kikötőkön keresztül elszállíthassa a termést az afrikai megrendelőkhöz.
A tejipari vállalatok igyekeznek úgy növelni bevételeiket, hogy a termékek 30-40 százalékát exportálják. A sokáig jól fizető vajjal viszont gondjuk van, mert az EU-ban alig kerül többe, mint Ukrajnában, így az ukrán exportőrök kénytelenek belemenni az árversenybe, amiben tőke híján alul fognak maradni.
Az Infagro szakportál szerint a tavalyihoz képest csökkenhet az idei vajexport. A termék zöme a hazai piacra kerül, növelve a kínálatot, mérsékelve az árakat. Júniusban egyébként főleg Kazahsztánba, Moldovába, Azerbajdzsánba, Izraelbe és Lengyelországba szállítottak ukrán vajat.
Furcsasága azonban a helyzetnek, hogy a vajbehozatal is számottevő és még nőhet is, ha az év második felében az ukrán cégek inkább az EU-piacokhoz képest jobban fizető más országokban akarják majd eladni a terméket. Júniusban a teljes import 54 százaléka Németországból jött, Lengyelország 15, Franciaország 14, Belgium 9, Finnország 6 százalékkal részesedett.
Hasít a csomagküldő
A szolgáltató cégek közül az egyik legdinamikusabb a Nova Posta nevű közúti és légi szállítmányozó és csomagküldő vállalkozás. Épp a napokban jelentette be, hogy folytatja az expanziót az ország keleti és középső részein, valamint újabb egységeket nyit több európai országban. Jelenleg 14 ezer átvételi pontot működtet hét európai országban, ezzel a második a kontinensen. Ukrajna keleti és déli részein 388 ilyen pontja van.
Az üzleti terveket erősen befolyásolja, hogy milyen adminisztratív terhei vannak a cégeknek és milyen adókat kell leróni. Az előbbi azonnal csökkentését sürgették a szakmai szervezetek egy minapi kormányzati egyeztetésen. A kereskedelmi vállalatok fele túl magasnak tartja az adókat, de az összes ágazatra igaz, hogy nem nagyon szorgalmazzák az ágazat kifehérítését, vagyis a többség nem szívesen akar kilépni a szürke zónából. Az Interfax több gazdaságkutató felmérésére hivatkozva azt írta, hogy főleg a mikro és a kisebb vállalatok szeretnék teljesen átalakítani az adózási rendszert, a közepesek és a nagyok már tudomásul vették a jelenlegit és alkalmazkodtak is hozzá.
Csak a Mol tudott erősödni. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
