Minden második kérelmet kínaiak adnak be magyarországi ingatlanszerzés engedélyezésére az unión kívülről – írja a Világgazdaság.
A napilap cikke szerint a teljes volumen 2 százalékát adja az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országain kívülről érkezők által megvásárolt magyarországi ingatlanokra kötött szerződések száma. Az évi 150 ezer adásvételi tranzakció közül tavaly 3154, két éve pedig 2778 ingatlan esetében volt kormányhivatali engedélyre szükség a vásárláshoz.
A speciális vevőkör, azaz az engedélyköteles tranzakciókban szereplők összetétele nem változott, bár tavaly jelentősen megugrott a kínaiak száma, akik 20 százalékkal több ingatlant vásároltak, mint az előző évben.
Második helyen az oroszok
A tranzakciók túlnyomó többségében lakás és lakóház szerepel, üdülő és hétvégi ház, valamint gazdasági épület csak elvétve. A második helyen álló orosz vevők pedig szívesen vásárolnak Hévízen, de korántsem csak ott, a belső pesti részeket, elsősorban a VI. és a VII. kerületet is nagyon kedvelik.
Hegedűs László, a Duna House ingatlanközvetítő hálózat franchise-partnere a napilapnak elmondta, a Nagykörúton belüli területeken a 200 ezer eurós (60 millió forintos) és a drágább ingatlanok népszerűek, Budán pedig a 300-400 ezer eurós házakat keresik a külföldiek.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 2,84 pontos nyitás után csökkent kedden kora délutánig.

A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél




