Most mindenki ebben utazik - senki sem állíthatja meg a lakáskiadókat?

MTI Fotó: Marjai János

A beszálló ár legalább 15 millió forint, tízmillióval többért már havi akár kétszázezret megtermelő lakás is kapható. Aki teljesen új szereplőként belépne erre a piacra, annak legalább 15 millió forintot rá kell szánnia a lakásvásárlásra.

Ennyiért olyan egyszobás, nem belvárosi  ingatlan kapható ma Budapesten, ahonnan a romkocsma-, vagy más néven bulinegyed még könnyedén elérhető tömegközlekedéssel. Ilyen áron csak erősen felújítandó lakásokat találni, tehát érdemes a felújítás több millió forintos költségét még beárazni a vételbe. A felújítás pedig minőségi és strapabíró berendezést jelent: a rövid időre érkező, jobbára fiatal külföldiek és hátizsákos turisták többsége ugyanis hajlandó a magasabb árat kifizetni, cserébe azonban már-már hotelhez fogható infrastruktúrát vár el - írja közleményében az OTP Ingatlanpont. 

Mennyi a matek?

Ami a lakásvásárlást illeti, az árak mediánja a közösségi kiadásra alkalmas, felújított egyszobás belvárosi ingatlanok tekintetében 25 millió forint körül mozog, és úgy 33 millióig kúszik fel, derül ki az OTP Ingatlanpont kínálatából. Persze van olyan ultramodern ékszerdoboz az Aranykéz utcában, amiért még ennél is többet kérnek.

A sima szobakiadás kevésbé népszerű a turisták körében, de egy pár négyzetméteres helyiséget már akár ötezer forintért is megkapni egy éjszakára. Egy-egy teljes lakást, ahol néhány fős társaság elfér, átszámítva 10-12 ezer forintért lehet éjszakánként kiadni. Közepes kihasználtság mellett tehát a lakások könnyen megtermelnek annyit, mint a hosszú távú kiadással. A jó helyen lévők és jó értékeléssel rendelkezők csúcsidőszakban többszörösét is behozhatják annak, még az adóvonzatok mellett is. A 3-4 apartmanos lakások esetében a havi félmillió forintos bevétel is elérhető, a kisebbek jó forgalom mellett 200 ezret is megtermelhetnek.

Új szintre lépett a hazai piac

Az év elejétől új, nagyipari szereplők léptek be a piacra. Havas Jánosnak, az OTP Ingatlanpont szakemberének csapatát például olyan befektetők keresték meg, akik közel százmillió forintot sem sajnáltak az egyik híd lábánál fekvő, 110 négyzetméteres lakásra.

Az ingatlant újabb jó néhány millióért falig visszabontották, apartmanokat alakítottak ki benne és azonmód 7%-os hasznot ígérve értékesítették. (Jobbára külföldi befektetőknek, akik amúgy is élénken érdeklődnek az eladó ingatlanok iránt, és szinte alku nélkül fizetnek.) A lakáskiadás teljes adminisztrációját a cég biztosítja, így a tulajdonosnak semmi dolga vele – és csak ez a befektetői kör egyedül 250 lakásban gondolkodik a következő években.

Megváltozott az ingatlanpiacnak az a része, amely a közösségi lakáskiadásra épül. Úgy tűnik, kisebbségbe szorulnak azok, akik a belvárosban örökölt, vagy a gyereknek vett lakást egy jópofa designnal feldobva ki-kiadják. Helyettük megjelentek a profi üzemeltető cégek, akik tisztán üzleti alapon működtetik a lakásokat. Számukra a befektetés még úgy is megéri, hogy az elmúlt évben a legnépszerűbb V. és VII. kerületi lakások ára közel 40%-ot emelkedett –mondta Havas János, aki erre tekintettel a hozzá forduló lakáseladók figyelmét is fel szokta hívni az árazásban rejlő plusz lehetőségre.

Télen diákok, nyáron turisták?

Nem jellemző, de előfordul a vegyes felhasználás is: tanévben egyetemisták bérlik a lakást, a nyári szünetben pedig közösségi kiadásból származik többletbevétele a tulajdonosnak. Ez az egyetemek közeli lakások egyikét-másikát érinti, de annyira eltérő a felhasználás és annyira energiaigényes, hogy valóban keveseknek éri meg vele a pluszmunkát. Főleg, hogy itt már nagyobb lakásokról van szó, több szobát és persze a teljes kiszolgáló infrastruktúrát alkalmassá kell tenni az átmenő vendégforgalomra.