Az ötödik alkalommal publikált tanulmány összesen 19 európai országban vizsgálta a lakáspiac tavalyi eredményeit. A lakóingatlanok számát illetően kismértékű növekedés volt tapasztalható, tavaly 1000 lakosra 486,5 lakás jutott, szemben a korábbi évi 485,1-gyel, ezt közölte a Deloitte a Privátbankár.hu-val. A spanyoloknak és az olaszoknak jelenti a legkisebb fejtörést egy új lakás felkutatása, itt 15-10 százalékkal nőtt a rendelkezésre álló lakások száma a tavalyi évben. A legnehezebben a lengyelek találnak lakást, itt 1000 főre 363 ingatlan jutott. Magyarországon ez az arány 448 darab, amivel az élbolyba tartozunk.
A lakások árát illetően is nagy a szórás, egy 70 négyzetméteres új lakásért a cseheknek kell a legtöbbet fizetniük a közép-kelet európai régióban (1920 eurót négyzetméterenként!), az átlagkeresetet alapul véve azonban még mindig hamarabb jutnak lakáshoz, mint a magyarok: itthon átlagosan több mint 7,5 évig kell spórolnunk, ha költözni szeretnénk, Csehországban csak 6,9 évet kell erre várniuk. A németeknek van a legkönnyebb dolga, nekik 3,3 év elég ahhoz, hogy összespórolják az új lakásra valót.
Mi vár Magyarországra?
Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási szakértője szerint az újépítésű lakásokat érintő kedvezmények, mint a CSOK és az áfacsökkentés pozitív hatást gyakorol majd az ingatlanpiacra. „Nőtt az ingatlanfejlesztők aktivitása és sok leállított projektet indítottak újra, miközben számos új beruházás is elindulhatott. 2014-hez képest még 9 százalékkal csökkent a befejezett lakóingatlan fejlesztések száma, a kiadott építési engedélyek száma ugyanezen időintervallumban harmadával nőtt, ami a korábban említett pozitív tényezőkkel együtt 2016-ra nézve bizakodásra ad okot” – tette hozzá a szakértő.
Ezek azonban még mindig nem voltak elegek ahhoz, hogy visszaszorítsák a lakásárak emelkedését, így Magyarországon is – Portugáliához, Lengyelországhoz és Oroszországhoz hasonlóan – már sokszor 1000 eurót is kell adni egy négyzetméterért.
Mire elég 200 ezer euró – és ki engedheti meg magának?
A Deloitte idén új vizsgálati fókusszal is bővítette az Ingatlan Indexet, mely azt vizsgálta hogy az adott országokban mekkora új ingatlant lehet (adót és illetéket nem számítva) 200.000 euróért venni. A különbségek igazán szembetűnőek, a legnagyobb lakást ennyi pénzért Oroszországban vásárolhatjuk meg (átlagosan 276 négyzetméter jön ki ennyiből), Magyarországon azonban ennyiből csak 196 négyzetméterre futja. A régióban ezzel mi számítunk a legdrágábbnak, Lengyelország 181 m2-rel, Csehország 105 m2-rel, Szlovénia pedig 91 m2-rel képviselteti magát az összehasonlításban.
Nyugaton sincs kolbászból a kerítés
A legdrágábban idén is Közép-Londonban és Párizsban lehet új ingatlanhoz jutni: előbbiben mindössze 11, míg Párizsban csupán 19 négyzetméternyi „ingatlanrészt” lehet vásárolni 200.000 euróért. A Deloitte szerint a legmagasabb négyzetméterenkénti árak az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Izraelben és Írországban vannak, míg az ingatlanárak 2014-hez képest Írországban és Izraelben növekedtek legjelentősebben: előbbi egy igen kiemelkedő 27 százalékos, utóbbit pedig 10,8 százalékos növekedéssel.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
