A norvég kormány öt év bruttó jövedelemben maximálta a háztartások hitelfelvételét, hogy megfékezze az adósságállomány és az elszabadulni látszó ingatlanárak növekedését. Siv Jensen pénzügyminiszter szerdán kiadott közleményében azzal indokolta a döntést, hogy a háztartások eladósodottsága és az ingatlanárak emelkedése kockázatot jelent a norvég gazdaságra.
Méregdrága lakásárak, növekvő hitelállomány
A lakosság pénzügyi lehetőségei, a rendkívül alacsony kamatok, a demográfiai nyomás és a spekuláció egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanárak, és ezáltal közvetve a háztartások hitelállománya, rekordnagyságúra növekedett.
Oslóban novemberben éves összevetésben 22 százalékkal nőttek a lakásárak. A háztartások adóssága a rendelkezésre álló éves jövedelmük 130 százalékát tette ki 2000-ben, de ez az arány 2015-re 215 százalékra ugrott. Emiatt félő hogy a norvég gazdaságot destabilizálni képes buborék alakulhat ki.
Az eladósodottság maximálása mellett a kormány döntött arról is, hogy második lakás megvásárlásánál 15 százalékról 40 százalékra emeli az adásvételhez szükséges önrészt. A cél az árakat felverő spekuláció visszaszorítása annak érdekében, hogy a fiatalok is tudjanak ingatlant vásárolni. Az intézkedések jövő év január 1-jén lépnek hatályba, és elvileg 2018. június 30-ig lesznek érvényesek.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
