Csütörtök este diákok tízezrei számára dől el hosszabb időre a jövő, miután kiderül, hogy felvették-e őket valamelyik felsőoktatási intézménybe. Ezzel együtt a „hol béreljek lakást?” kérdés is élesedik. (Azt viszont még nem tudni, hogy a távoktatás mennyire hat a bérlakások keresletére, ami akár 20 százalékkal is visszaeshet az elmaradó külföldiek és a bizonytalan magyarok miatt). A hazaiak szerencséjére idén sokkal jobb a helyzetük, mint az elmúlt években bármikor. A lakástulajdonok ugyanis árengedményekre kényszerültek, már kora tavasztól, s számukra a nyár sem hozott enyhülést.
A pesti belvárosban – különböző felmérések szerint – legalább 20 százalékkal estek az árak 2019 nyarához képest, igaz, nagyon magas bázisról. Ugyanez érvényes az egyetemek közelsége miatt felkapott XI. kerület Dunához közeli körzeteire is. Az egyre népszerűbb VIII. és IX. kerületben, továbbá a IV. és XIII. kerületben viszont stagnálnak az árak, akárcsak a metrókhoz közeli XIV. és X. kerületben. Ennek vélhetően az az oka, hogy a bérlakást keresők kezdik megérteni azt az alaptézist, hogy érdemes pár metrómegállóval kijjebb keresgélni, mert ott olcsóbban megúszhatják a bérlést. (Nem hivatalos adataink szerint megállónként ötezer forinttal kisebb a számla.)
Kijjebb még mindig olcsóbb
Ez az említett kijjebb lévő kerületekben egészen idén tavaszig így is volt, tehát a már hallgatók és az egyetemre-főiskolára készülődők jól jártak (bár akkor még nem tudhatták, hogy felveszik-e őket). Csakhogy a kereslet éppen a viszonylagos olcsóság miatt megugrott, ami a nyár közepére „kissé felhozta” az ottani díjakat, bár még nem a belvárosiakkal azonos szintre.
Július közepén országszerte rekordot döntött a kínálat: több mint 20 ezer hirdetésben szerepelt kiadó lakás, ez az ingatan.com szerint 20 százalékos bővülést jelent a februári és a tavaly júliusi helyzethez képest. Budapesten több mint 14 ezer hirdetésből állt a teljes kínálat július közepén, ami 30-30 százalékos növekedésnek felel meg a járvány előtti és az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva is.
A hosszútávú lakáskiadási bizniszben érintetteknek nem jó hír, hogy az ellehetetlenített Airbnb-s lakásfenntartók közül sokan máris átnyergeltek erre az üzletre. Az így megnövekedett jóval nagyobb kínálat láttán a potenciális bérlők – nem csupán a diákok, de a Budapesten újonnan munkát vállalók is – nagyobb kínálatból válogathatnak és általában könnyen más, olcsóbb bérleményt találhatnak. A szerződések ritkán két-három évesek, a felmondást nem nagyon hátráltatják a feltételek. A bérlők eleve felkészültebbek, egy részük gyorsabban akar váltani, s ezért sem köt sokéves megállapodást.
Egyre több lakástulajdonos fordul közjegyzőhöz és kér úgynevezett kiürítési nyilatkozatot, amely alapján a szerződésszegő bérlő végrehajtás útján kiköltöztethető az ingatlanból. A kiürítési nyilatkozatok még a járványidőszak alatt sem veszítettek népszerűségükből, évente több ezer készül belőle, a közjegyzők tapasztalata szerint 10-ből 9 lakásbérleti ügyben ma már kifejezetten ilyen okiratot kérnek a hozzájuk fordulók.
A fővárosban egy átlagos méretű (55-60 négyzetméteres) kétszobás lakásért 130-150 ezer forintot kérnek, ami 10-15 százalékos átlagos csökkenés, és ez az egész városra vonatkozó adatokból jön össze. A belvárosban ennél kicsit nagyobb volt a zuhanás. A két és háromszobás ingatlanok a legkeresettebbek, itt már 150-250 ezer forint a sáv, helytől és felszereltségtől függően.
A jó panel még tartja magát
Az egyetemekhez közeli lakások továbbra is a legfelkapottabbak, még akkor is, ha panelek. Viszonylag sok ilyen épület került be az átfogó panelprogramos felújításba, ez erős érv a kiadói oldalon, mert akár 20-25 százalékkal is alacsonyabb rezsivel számolhatnak a bérlők. A jelentősebb egyetemi városokban kisebb a külföldi diákok aránya, ez alól csak Debrecen kivétel. Ott egy kétszobás lakásért most 100-120 ezer forintot kérnek (tavaly ilyenkor a cívisvárosban még 150 ezer forintot kellett fizetni egy ugyanekkora lakásért az OTP Ingatlanpont szerint), de hasonló árszint alakult ki Győrben, míg az ingatlan.com szerint például Miskolcon csak 85 ezret tudnak átlagosan elkérni a bérbeadók.
Idén várhatóan a korábbaiknál is jobban kiütköznek majd a minőségbeli különbségek, s ez jobban számít majd a lakáskiadáskor. A bérlők bizonyosan szívesebben választják majd a felújított, korszerű gépészettel ellátott és jó beosztású ingatlanokat, még akkor is, ha esetleg a tulajdonos nem vagy alig vitte le a bérleti díjat.
A tulajdonosok kisebb része, főleg azok, akik már beleszagoltak a rövidtávú kiadásba, vélhetően hibrid modellel is próbálkoznak. Nyaranta turistáknak kínálják a lakást pár napokra, majd az oktatási időszakban, mondjuk 9 hónapra diákokkal szerződnek. Ezt várhatóan azok teszik majd meg, akiknek legalább 3-4 ingatlana van a piacon, ezekkel ugyanis jobban lehet sakkozni és sikeresebben lehet csökkenteni a kiadatlan napok számát.
A szervezet szerint az maga a megadás.
