Az ingatlan értékét egyebek között a lokáció határozza meg. Még nem dőlt meg az az évtizedes tétel, hogy ez a legfontosabb tényező. Ezért érdemes rendszeresen megvizsgálni, hogy milyen fejlesztések zajlanak és mennyire növekszik egy adott körzet vonzereje, s ennek nyomán mennyien költöznek oda vagy szeretnének oda költözni. A többség nem szeret lakótelepszerű környéken lakni, hiába korszerűek maguk a háztömbök. Egy ponton tehát nem éri meg a váltás.
Budapesten több olyan környék, kerületrész is van, ahol az elmúlt évtizedben rohamosan nőtt a lakosság, főleg az új társasházak miatt. Ám az infrastruktúra – sem a fizikai, sem a szociális – nem volt képes követni ezt a tempót, a helyi önkormányzatoknak nem mindig volt, illetve van elegendő forrása ehhez. Sokszor településrendezési szerződés keretében rábírják a fejlesztőket bizonyos kisebb pótlólagos beruházásra, de ezek csak kiegészítő szerepet játszhatnak.
A közelmúltban két elemzés is napvilágot látott arról, hogy mely kerületek, városrészek a legnépszerűbbek a vándorlási statisztikák alapján. Ezeket vizsgálva csak megerősödött bennünk, hogy a sztárnak mondott kerületek továbbra is dinamikusan fejlődnek és egyelőre nem tudják (lehet, hogy nem is akarják) megállítani a beköltözési hullámot. Még nem tették ki a stop táblát, de aki saját célra, tudatosan vásárol ingatlant, az legalább 10, de inkább 15 évre tervez. Márpedig ennyi idő alatt – ha így folytatódik az építkezési hullám – elveszhet az az előny, ami miatt egy adott kerületrész mellett döntött valaki. A drága belső kerületekből eközben folyamatosan kiszorulnak az emberek, egy részük más, megfizethetőbb körzeteket keres, amit főleg a külső kerületekben vagy az agglomeráció fővárossal határos településein talál meg.
A lakáshirdetések terén messze a legnagyobb adatbázissal bíró ingatlan.com elemzése szerint a múlt év nyertese a budapesti szinten viszonylag olcsónak számító XVII. kerület volt, ha a költözések egyenlegét nézzük. Ugyanis a városrész 1045 fővel bővült, miután közel 2 ezer elköltözőre majdnem 3 ezer beköltöző jutott a múlt évben. A III. kerület 785 fős pluszban zárta 2019-et, a XIX., a XXII. és a XVI. kerületet pedig 614-696 fővel többen választották, mint ahányan elhagyták. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a III. és a XIX. kerületben is megszaporodtak az új lakóparki építkezések, az utóbbiban a 4-6 lakásos társasházak és az ikerházak is viszonylag nagyobb számban jelentek meg.
A kerületi költözési mérlegek alapján a VIII. és a IX. kerület szerepelt a leggyengébben, mindkét városrészből több mint 1000 fő költözött máshova Budapesten belül. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy ebben a két kerületben hihetetlen tempóban zajlanak a társasházi beruházások, egymás után nőnek ki a földből az új tömbök, amelyeket tavaly és idén adtak-adnak át és jövőre is lesznek avatások, ily módon további több ezer fővel nőhet meg e két városrész lakossága. Még akkor is így lesz ez, ha tudjuk, hogy a lakóparki lakások vásárlóinak negyede-ötöde bérbeadási céllal vette-veszi az ingatlant, s a bérlők természetesen nem szerepelnek a vándorlási statisztikákban.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunk megkeresésére megemlítette, hogy legdrágább lakásokat felvonultató V. kerületben lényegében stagnálás volt, 27 fős pluszt ért el ez a városrész. A hirdetési portál szerint a költözések számát tekintve a XI. kerület van az élen. Ebből a kerületből mentek el a legtöbben, több mint 5 ezren távoztak a fővároson belül máshol lévő lakásba. Ugyanakkor a legtöbben is ezt a kerületet választották, majdnem 5400-an érkeztek ide. És még fognak is, hiszen rengeteg a már futó építkezés.
Itt megemlítjük, hogy a nagy ingatlanfejlesztők egyik legkedveltebb terepéről van szó, egymás után nőnek ki a földből a lakóparknak hívott társasházak. A kerület dombosabb részein már tavalyelőtt meghaladta az egymillió forintot az új lakások négyzetméterára, akárcsak a Dunához közeli dél-budai főútvonalak mentén épült és most is épülő lakóparkoknál. Egyes projekteknél - főleg az épületen belül is egyedi tulajdonsággal rendelkező nagyobb lakások esetében (nagy terasz, penthouse) - 1,3-1,5 millió forintos négyzetméterárat kérnek. Szintén a nagyon drága kategóriába tartoznak a magasabb emeleten lévő, de kisebb alapterületű ingatlanok, ott a fajlagos négyzetméterár átlépheti az 1,4-1,7 millió forintot is. A közeljövőben valószínüleg a Dunához közelebbi más körzetekben folytatódik a leggyorsabban az építkezési hullám, s ezt a rozsdaövezeti fejlesztéseket megkönnyítő és várhatóan még szeptemberben megjelenő kormányrendelet is támogatni fogja.
Újbuda után a XIII. és a XIV. kerület következik, mindkettőből több mint 4800-an mentek el, miközben 4500-4500 új lakos érkezett. Érdekes a helyben költözők aránya is.
“A csepeliek, az óbudaiak és a rákosmentei lakosok tűnnek a legragaszkodóbbnak, ugyanis a XXI., a III. és a XVII. kerületekben 28-38 százalékkal többen váltottak lakhelyet kerületen belül, mint ahányan másik városrészbe költöztek. A XXI. kerület elsőségéhez az is hozzájárulhat, hogy ez az egyik legolcsóbb kerület, ezért onnan másikba költözni pénzügyileg is kihívást jelenthet” - fogalmazott lapunknak az elemző.
Vessünk egy pillantást a mostani, szeptember elején érvényes kínálati árakra is! Budapesten a legolcsóbb kerület a XXIII., ahol 476 ezer forintot kérnek a tulajdonosok egy-egy négyzetméterért. Az V. kerület a legdrágább, a maga közel 1,2 millió forintos átlagával. A tavalyi költözések szempontjából kiemelkedően szereplő kerületek közül a XI.-ben 808 ezer forintért, a XIII.-ban 813 ezer forintért, Zuglóban - azaz a XIV. kerületben - pedig kevesebb mint 700 ezer forintért kínálják a lakások négyzetméterét. A külső kerületek közül a XVII.-ben az átlagár jóval alacsonyabb, 532 ezer forintot tesz ki. Hozzátesszük azonban, hogy az átlagár az új és használt lakások összessége alapján jön ki.
Kicsit nagyobb időtávot vizsgált az Otthon Centrum. Szakértői a legfrissebb tanulmányukban az utóbbi három év adatait vetették össze, ezer lakosra vetítve vizsgálták az ország 197 járásának vándorlási mérlegét. Azt elemezték, hogy az adott járásban pozitív vagy negatív volt-e az eltelt évek alatt az oda- és az elköltözők aránya.
„Továbbra is a fővárosi agglomeráció a legkedveltebb vándorlási célpont. Pest megye szinte összes járásában pozitív volt a mérleg 2017 és 2019 között. Ez azt jelenti, hogy ezekbe a járásokba a vizsgált időszakban többen költöztek, mint ahányan elmentek onnan” – összegezte a legutóbbi három év adatait Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető.
Pest megye járásai közül népesség arányosan a legtöbben a Szigetszentmiklósi járást választották (21,1 ezrelék), amit a Szobi járás (19,8 ezrelék) és a Ráckevei járás (19,1 ezrelék) követ a pozitív mérlegű járások rangsorában. A fővárosi agglomeráció kiemelkedő kedveltségét mutatja, hogy a tíz legnagyobb vándorlási nyereségű járás közül nyolc Pest megyében található. Az oda- és elvándorlók abszolút számát tekintve ugyancsak a Szigetszentmiklósi járás áll az élen. Erre a vidékre 2600 fővel többen érkeztek, mint ahányan a térségben található települések elhagyása mellett döntöttek.
Stabil az árfolyam. 
