A felvételi ponthatárok holnapi kihirdetésével nagyjából százezer felsőoktatásba jelentkező fiatal sorsa dől el, a felvételt nyert hallgatók számára az örömködés után az egyik első teendő a lakhatásuk biztosítása, mindez pedig érezhető lökést ad ilyentájt Budapest, illetve az egyetemi városok albérleti piacának – derül ki az OTP Ingatlanpont friss helyzetértékeléséből.
A jó adottságú lakások hamar elkelnek
Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője szerint a fővárosban, illetve a vidéki nagyvárosokban is jellemző, hogy már július végén-augusztus elején elkelnek a legjobb adottságú, frekventált helyen lévő, az egyetemhez és a belvároshoz közeli, 1,5-2-3 szobás, alacsony rezsijű téglalakások – ez esetben persze augusztust is ki kell fizetni, de a jó lakásért a diákok még ezt is vállalják –, így könnyen kompromisszumokra kényszerülhet az a diák, aki csak augusztus közepén kezd el keresgélni.
Az egyetemisták választási szempontjai között – legyen szó akár Budapestről, akár a többi nagyvárosról – elsődlegesnek a bérleti díj és a várható rezsiköltség számít, valamint az egyetem és a belváros közelsége – előbbi a tanulás, utóbbi a szórakozás miatt. Emellett egyre erőteljesebb igény van a fiatalosan berendezett lakásokra, és manapság már az internetkapcsolat megléte is fontos tényezővé vált az albérletet keresők szemében. A külföldi diákok választása már gyakrabban magasabb bérleti díjú, új építésű, vagy néhány éve épült ingatlanra esik, hiszen kevésbé árérzékenyek, és nagyobb szerepet kap a döntésükben az, hogy rendezett házban, kellemes környéken lévő lakást béreljenek otthonuknak.
Budapesten a belváros a legnépszerűbb
Budapesten a külső pesti kerületek kivételével szinte bárhol szívesen vesznek ki albérletet a hallgatók, ami annak is köszönhető, hogy szétszórtan helyezkednek el a fővárosban a különböző egyetemek és főiskolák. A legkedveltebbek a belvárosi, a V-VI-VII. kerületben lévő, jó közlekedési lehetőségek közelében található lakások, valamint különösen népszerű a budai oldalon, a XI. kerületben a Móricz Zsigmond körtér és a Kosztolányi Dezső tér környéke, ami az ELTE, a Műegyetem és a Kertészeti Egyetem közelségének tudható be.
Kosztolánczy György kiemelte, hogy a fővárosban négyzetméterenként nagyjából 1000 – keresett környéken inkább 1200-1500 – forintról indulnak a havi bérleti díjak, természetesen ezek az összegek nagyban függnek az ingatlan paramétereitől, állapotától, bútorozottságátől és elhelyezkedésétől. A válság következtében, 2009-ben jelentősen estek a bérleti díjak a piacon, azóta inkább a stagnálás volt jellemző, az elmúlt időszakban pedig kezd ismét magára találni a piac.
Befagytak az árak Debrecenben
A körülbelül 30 ezer hallgatót számoló Debrecenben az árak jó pár éve befagytak, jellemzően havi 40-60 ezer forint körüli összegért lehet 1-2 szobás, átlagos felszereltségű lakást találni az albérleti piacon. A város kedvelt részeinek az egyetemhez közel eső részek számítanak, például Nagyerdő, Sestakert, illetve Újkert keleti része. Az utóbbi időkben azonban megjelentek a kínálati piacon a nagy értékű ingatlanok is, amelyeket tulajdonosaik azért adnak ki, hogy megbirkózzanak a megnövekedett törlesztő részlettel. Az ilyen, általában 100 négyzetméternél is nagyobb házakat elsősorban a külföldi, arab-perzsa-afrikai diákok veszik ki, akik hajlandók kifizetni az akár 150 ezer forintot meghaladó havi bérleti díjat .
Győrben nagyon pörög az albérleti piac, a lakások forgási sebessége hónapon belüli, a városban gyakorlatilag az Audi gyárában és beszállítóinál dolgozó munkások versenyeznek az egyetemistákkal az albérletekért. Elsősorban az olcsó, 1,5-2 szobás panellakások keresettek az egyetem szomszédságában, ezeket állapottól és alapterülettől függően 45-60 ezer forinttól lehet kibérelni. Az árak színvonala az évről-évre növekvő keresletnek köszönhetően már elérte a válság előtti szintet.
Van, ahol a túlkínálat miatt alacsonyak az árak
A pécsi egyetemisták száma mintegy 30 ezer fő, átlagosan 4 százalékuk külföldi diák. A felmérés szerint jelenleg Pécsett túlkínálat van az albérletekből, melyet jól jelez, hogy míg korábban egy 60 négyzetméter körüli, viszonylag jól felszerelt, jó állapotú lakást 70-80 ezerért is ki lehetett adni, addig ugyanezért manapság már csak 55-60 ezer forintot hajlandók kifizetni az albérlők. A városban, az egyetemek szomszédságában a tégla- és a panellakások egyaránt keresettek, a belvárostól távolabb, a pécsi kertvárosban pedig az olcsó panelok a legnépszerűbbek, melyeket már havi 30 ezer forintért is meg lehet kapni.
A felmérés alapján Szegeden nagyságrendileg 30 ezren tanulnak, ami természetesen jelentős hatással van az albérleti piacra. A tapasztalatok szerint az egyetemisták jellemzően az intézményekhez közeli, egyedi fűtésű, 1,5, 2, vagy 3 külön nyíló szobával rendelkező, alacsony bérleti díjú téglalakásokat keresik, amelyeket többen vesznek ki. Ugyanakkor mivel a városnak nagyon jó a tömegközlekedési ellátottsága, az intézményektől távolabbi lakásokat is elég jó eséllyel ki lehet adni. Természetesen Szegeden is jelentős a külföldiek aránya, ők a magasabb kategóriájú – jobban gépesített, színvonalas berendezéssel ellátott – albérleteket keresik.
Rendkívüli időkben intézett beszédet. 
