|
| Forrás: EECFA |
Bulgária
Idén várhatóan 8,8 százalékos növekedést fog elérni az építési volumen, különösen a lakásépítésnél figyelhető meg bővülés, amely a jobb foglalkoztatás, a magasabb reáljövedelmek, valamint a lakosság nagyvárosokban történő koncentrációjának köszönhető. A folyamatos gazdasági bővülés ráadásul növelni fogja a nem-lakáscélú magasépítési projektekbe történő beruházásokat. Az EU-s alapok jobb felhasználása miatt a mélyépítési szegmens aktív eleme lesz a következő évek növekedésének: összességében így 2019-re és 2020-ra további 7,1%-os és 6,0%-os növekedés prognosztizálható a teljes bolgár építési piacra.
Horvátország
Különösen jól teljesítő ágazatok közé tartozik a hotelépítés, az oktatás és az egészségügy, valamint bizonyos mélyépítési alágazatok, különösen a vasútépítés. az építési teljesítmény kielégítő sebességgel bővül: 2018-ban 11,6 százalékkal, 2019-ben és 2020-ban 6,2 illetve 4,0 százalékkal. 2021-ben, vagy rögtön utána, a növekedés valószínűleg számos fontos ágazatban csökkenni fog, mivel a horvát felzárkózási szakasz fokozatosan véget ér – ennek feltételei azonban egyelőre nem egyértelműek.
Románia
|
Már van, ahol irreális lakásárakra figyelmeztetnek Az IMF szerint az indokoltnál magasabbak a lakásárak egyes német városokban, közöttük is főleg négy nagyobban, ugyanakkor az ország egészében ez nem feltétlenül van így. Mindezt a javuló jövedelmek is hajtják, a gazdasági növekedés ugyanakkor várhatóan lassulni fog, pár év múlva a jelenleginek lehet, hogy csak a fele lesz. Részletek >>> |
Folytatódik a lakás- és nem-lakásépítési szegmenseinek kiváló teljesítménye, a mélyépítés gyenge teljesítménye ellenére a teljes építési piac várható növekedése 2018-ban 7,1 százalék lesz. Az EU által társfinanszírozott projektek megvalósulása miatt várható, hogy a mélyépítés enyhén javulni fog, és a teljes építési teljesítmény 2019-ben 6 százalékkal fog bővülni. 2020-ra a lakásépítés bővülése lassulni, a mélyépítés stabilizálódni látszik, így a teljes építés növekedését ebben az évben csupán 2,7 százalékos lehet – írja az EECFA.
Szerbia
Az országban már harmadik éve bővülési pályán van az építőipar és minden mutató további növekedést jelez előre. A makrogazdasági folyamatok kedvezőek, ráadásul rekordszinten vannak a külföldi befektetések. A magasépítés folyamatos fellendülést mutat, melyet a kormány új, nagy infrastrukturális projektekkel fog még növelni – a következő években szinte minden alágazat kiveszi a részét. A legnagyobb projektek a lakásépítésben, a kiskereskedelmi és irodaépítési szegmensekben vannak.
Szlovénia
Az EECFA idén 8,7 százalékos bővüléssel számol, amely a mélyépítés és a nem-lakásépítés erős bővülésének köszönhető: ezekben a szektorokban az ország kedvezőbb gazdasági helyzete miatt nőtt az új építési projektek finanszírozása. Az új lakásépítés lassabb tempóban növekszik, a mint a már meglévő lakások utáni kereslet, ami gyors áremelkedést eredményezett a használt lakások piacán. Az olcsó és egyre elérhetőbb hitelek miatt az új lakások iránti kereslet tovább fog nőni, mely 2019-ben és 2020-ban bővülést fog eredményezni a lakásépítési szegmensben.
|
| Forrás: EECFA |
Oroszország
Az orosz építőiparban a 2020-ig tartó negatív kilátások oka a nagyprojektek befejeződése, az alacsony vásárlóerő, valamint az építőipari vállalatokat érintő új szabályozások. 2017-ben az építési piac 0,6 százalékkal csökkent, a várakozások alapján pedig idén 0,7 százalékkal bővül, míg a következő években csökken majd az ágazat aktivitása. A lakásépítés az orosz építési piac második legnagyobb szegmense a mélyépítés után, az építőipar motorja lehetne – ezt azonban visszafogják a vállalkozások költségeit növelő jogszabályok, a lakosság gyenge fogyasztása és az alacsony jelzálogkamatok hatásának kimerülése.
Törökország
|
Felújítsam vagy ne? A lakáseladás legnagyobb dilemmája most még nehezebb ügy Az eladó lakások 44 százalékát kínálták jó állapotúként a tulajdonosok az elmúlt 10 évben, minden ötödik lakást közepes vagy felújítandó lakásként árulnak Magyarországon. Örök kérdés, hogy vajon érdemes-e felújítani a lakást, mielőtt megpróbáljuk eladni, vagy ilyenkor már fölösleges költeni rá a pénzt? A szakértő szerint bár egy eladás előtti felújítás megtérülhet, az építőipari drágulás miatt ez egyre többe kerül. |
Tavaly rekordmennyiségben adtak ki építési és használatba vételi engedélyt, főként lakóépületekre. Az építés alatt álló nagy épületállomány miatt a befejezett épületek száma 3,4 százalékkal nőtt, de ugyanezen negyedévben ezek teljes alapterülete 0,5 százalékkal csökkent. Bár a legtöbb régióban a lakások reál ára csökkent, és az építési költségek nőttek, a teljes magasépítési piacon a közeljövőben így csak kis mértékű visszaesést várunk. A szíriai katonai beavatkozás költségvetési többletterhei, valamint a török líra leértékelődésének következtében visszafogottabb pályára állt a mélyépítés.
Ukrajna
Az ukrán gazdaságban kifejezetten jó kilátásai vannak az építőiparnak, amely a gazdaság vezető ágazata már második éve. A lakásépítés bővül, de a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, és a lakosság reáljövedelme is alacsony. Ennek ellenére az új lakások iránti kereslet továbbra is fennáll. Az ukrán gazdasághoz hasonlóan a kereskedelmi ingatlanok szegmense eddig kissé lassabban bővült. Az állami finanszírozásnak, a helyi költségvetésnek és a nemzetközi forrásoknak köszönhetően a mélyépítés továbbra is jelentős növekedést érhet el.
Magyarország
Ahogy arról korábban már írtunk, a magyar piacon látványos a lakásépítések felfutása, az idei év első negyedében, a 2015-ös átlaghoz képest 3,25-szörösére nőtt a kiadott engedélyek száma, ezzel Magyarország messze vezeti a 27 európai országot tartalmazó rangsort. A látványos felfutást a 2016-ban bevezetett 5 százalékos lakásáfa, az önerős építésnél 5 millió forintig visszaigényelhető áfa, valamint az új lakások esetében megnövelt CSOK összegek okozzák elsősorban.
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint azonban kiszámíthatatlan a piaci működés a következő években, részben a véges építőipari kapacitások miatt. Hozzátette: az utóbbi pár negyedévben már stagnál a kiadott lakásépítési engedélyek száma pedig a kereslet egyelőre élénk, s lépést tart a bővülő új kínálattal. A KSH adatai alapján májusban 15,1 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 8,8, az egyéb építményeké 23,7 százalékkal.
Nem csoda, hogy nincsen bővülés az új szerződéseknél: Varga Mihály pénzügyminiszter néhány hete azt mondta: nem tervezi a kormány az 5 százalékos újlakás áfa meghosszabbítását 2019 vége után. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>>
|
Vége a jó világnak: őrült roham indul az új lakásokért Komoly bajba kerültek a vevők és az építőipar egésze, a kormány ugyanis nem tervezi meghosszabbítani az alacsony áfát az újlakásokra. Aki 2019 végéig nem jut lakáshoz, már lényegesen nagyobb adót fizet, ez pedig keresleti és kínálati oldalról is komoly versenyt eredményez. A pénzintézetek próbálnak okoskodni, miként lehet minél nagyobb összeget a határidő előtt kifizetni, ennek azonban komoly veszélyei lehetnek. További részletek >>> |
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
