Összességében javul az építőipar teljesítménye a nagy állami beruházások miatt, de a lakásépítés még mindig mélyponton van az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélik, a lakáspiacon csak középtávon lehet fellendülésre számítani.
Ez a mélypont?
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az építőipart a nagy állami beruházások, út- és vasútépítések húzzák, a lakásépítésre viszont rányomja a bélyegét a háztartások erős eladósodottsága. A korábban felvett hitelállomány leépítése folytatódik, így a lakáspiacon érdemi fordulatra nem lehet számítani a következő időszakban, csak lassú felívelés várható - mondta. Az elemző ugyanakkor kiemelte, hogy az Eurostat által végzett felmérés adatai a korábbinál optimistább képet mutatnak. A magyar lakosság növekvő arányban tervezi ingatlan vásárlását vagy építését, ami középtávon kedvező hatást fejthet ki a lakáspiacra. Egy-másfél éves időtartamon belül ez stabilizálódást, esetleg fordulatot hozhat - közölte.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője úgy látja, hogy az idei év nem hoz jelentős fordulatot a lakáspiacon, de elképzelhetőnek tartja, hogy lassul majd a visszaesés. A szakember szerint nem kizárt, hogy elérte mélypontját a lakásépítés. A korábbinál jelentősebb alacsonyabb kamatszint elvileg támogathat egy pozitív változást, de kérdés, hogy középtávon hogyan alakulnak a jövedelmek - fogalmazott.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége alelnöke szerint a szakmának nem okozott meglepetést a KSH jelentése, mint mondta: erre lehetett számítani. Az ÉVOSZ alelnöke rámutatott arra, hogy az új lakások építése helyett a lakásfelújításokat kellene előtérbe helyezni, hiszen nem elhanyagolható kérdés a 4,2 millió lakás állapota.
Oda a bizalom?
Az Otthon Centrum elemzésében azt emelte ki, hogy az épített lakások számát évről-évre harmadával csökkentő tendencia valójában már 2009 óta tart Magyarországon. Az egyik fő probléma a bizalomhiány, illetve a háztartások negatív várakozásai. A helyzetet jól tükrözi, hogy nem csak az értékesítési céllal épült lakások száma esett vissza jelentősen, hanem a saját célú építkezések – tehát a háztartások által maguknak épített házak, lakások – száma is.
A bizalomhiány az új építésű lakások piacán abban mutatkozik meg, hogy a vásárlók már átadott, vagy az átadáshoz nagyon közeli lakásokat keresnek. Ez a fejlesztők számára azt jelenti, hogy a kivitelezés fázisában csak nagyon kevés lakást tudnak értékesíteni, így az építkezés finanszírozása is szinte teljes egészében rájuk hárul. Ez jelentősen megnöveli a finanszírozási költségeket, amivel a beruházás megtérülése is kérdésessé válik, illetve a lehetséges hozam nem fedezi a fejlesztéshez kapcsolódó kockázatokat. Ennek megfelelően a lakóingatlan-fejlesztők nagyon komolyan visszafogták aktivitásukat, értékesítési céllal - néhány kivételtől eltekintve - a kisebb kockázatot jelentő, kis lakásszámú projektek felé fordultak.
Mi lehet a megoldás?
A bizalom helyreállítása közvetlen eszközökkel viszonylag nehéz, ehhez a gazdasági környezet javulására, a háztartások várakozásainak kell javulnia. Emellett viszont lehet közvetlen intézkedésekkel a keresletet és a kínálatot is ösztönözni. A keresleti oldalon a szocpol és a kamattámogatás már elérhető, éppen ezért lenne fontos a kínálati oldal, a fejlesztők támogatása is. Az olcsóbb finanszírozási lehetőségek komoly változásokat hozhatna a piacra.
A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett adatai szerint tavaly 7293 új lakás épült az országban, 30,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 7536 volt, ami 28,9 százalékos csökkenést jelent a 2012-es adatokhoz képest.
A beszerzési index júniusban 48,9 pontra csökkent, ismét zsugorodást jelezve a magyar feldolgozóiparban. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
