Ha akarná a magyar kormány, kipróbálhatná azt az amerikai kezdeményezést, amire egyre több példa van már a tengerentúlon. Főleg most, hogy a honi szállodapiac még mindig nem állt talpra és a gazdaság nemhogy bukdácsol, de már több mint fél éve csak lefelé tart.
Nálunk csak nagyon kevés úgynevezett hosszított elhelyezést nyújtó hotel (extended stay) működik, az erre alkalmas apartmanhotelek közül több is tönkre ment vagy lakásokká alakítják őket. Az Egyesült Államokban és több nyugati országban viszont egész iparág épült fel ezek fejlesztésére és üzemeltetésére.
Ám most, hogy ott is inkább lejtmenetben van ez az ágazat, alternatív hasznosítás után nézett sok tulajdonos, pontosabban nem a megszokott vendégkört kezdték befogadni, hanem azokat, akiket a kilakoltatás fenyeget. Átmenetileg kell nekik valamilyen lakhatás, ez lehet 3-4 hónap is, viszont tudható, hogy később kapnak valamilyen állandó elhelyezést, mondjuk valamelyik alapítványtól vagy önkormányzattól.
Az amúgy sem eleresztett családok azonban túl sokáig nem maradhatnak ezekben a speciális szállodákban, mert a bérbeadók nem a normál lakásbérleti tarifákkal, hanem annál magasabbal dolgoznak. Nekik az az érdekük, hogy amennyire csak lehet gyorsan cserélődjenek a lakók. S mint írtuk, ilyen rászorulókból nagyon sok van a tengerentúlon. Ha sikerül folyamatosan lakóval feltölteni az ingatlanokat, akkor a befektetők is felfigyelhetnek, s vélhetően ez is lesz – mondta több szakértő a bisnow.com szakmai portálnak.
A lakhatást több módon is elveszíthetik azok, akikből a hosszított tartózkodásra szakosodott hotelek „ügyfelei” lesznek. Hirtelen, gyorsan kell dönteniük, mondjuk egy természeti katasztrófa vagy egy családon belüli erőszak miatt. Ilyenkor nem nézhetik, hogy épp mennyibe kerül a hajlék és azt sem tudják, mennyi ideig fognak ott lakni. Éppen ez a kiszolgáltatottság tarja magasan az ilyen hotelek árait. Vannak, akik előéletük miatt nem jogosultak normál lakásbérletre vagy az előítéletek miatt hátránnyal pályáznak egy piaci lakásbérletre, sokszor ők is itt kötnek ki.
Nem ritka, hogy a hozzátartozók mégis inkább ezeket a hoteleket választják, mint mondjuk egy lepukkadt környéken kínált zavaros piaci lakásbérletet. Utóbbi ugyan olcsóbb, de kevésbé biztonságos és magát az ingatlant sem üzemeltetik profin, szemben az említett hotelekkel. A lakrészek természetesen nem nagyok, hiszen mégiscsak egy szállodáról van szó, nagyon gyakori, hogy 3-4 fős családok laknak 30-40 négyzetméteren.
A The Higland Group felmérése szerint a Covid első éve alatt különösen nagyot szakítottak az ebbe a kategóriába tartozó hotelek tulajdonosai. Akár 35-50 százalékkal is többet, mint az összes többi kategóriában működők. A cég előrevetítette, hogy a nem régen elfogadott nagy amerikai infrastrukturális beruházás sorozat és az autóipar forradalmi átalakulása miatt nagyon meg fog ugrani a rövidebb távra szóló állások iránti kereslet, ami a lakhatásnál is jelentkezik majd, például úgy, hogy ilyen hotelekre is szükség lesz.
A JLL globális ingatlan tanácsadó szerint máris megnőtt az ilyen hotelek adásvételeinek a száma, az elmúlt két évben több opportunista befektető öntötte a pénzt ilyenekbe. Kiemelték a Blackstone és a Starwood cégeket, ezek januárban 111 ilyen hotelt vettek mintegy 1,5 milliárd dollárért. A Marriott International, a Hyatt és a Hilton is új hotelmárkákat indított ezen a részpiacon vagy bejelentette, hogy ezt fontolgatja. Jelenleg a hosszított tartózkodásra alkalmas hotelek által kínált szobák száma négyszer olyan gyorsan növekszik, mint a hagyományos szállodáké.
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
